A miniszter közlése szerint 175 kilométer hosszú határszakaszról van szó. A belügyminiszternek jövő szerdáig kell elvégeznie a határ fizikai lezárásával kapcsolatos előkészítési munkákat, amelyekről aznap kell tájékoztatást adnia a kabinetnek. Július 1-jén a magyar és a szerb kormány csúcstalálkozót tart, amelyen részletesen tájékoztatni fogják a szerb felet a magyar intézkedésekről - közölte Szijjártó.

Magyarország a kerítés felállításával semmilyen nemzetközi jogi kötelezettségét, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg - mondta Szijjártó. Szerinte a kormány döntése nem egyedülálló. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a görög-török, valamint a bolgár-török határon is volt kerítésépítés, és spanyol városok Észak-Afrikában is így védik magukat a bevándorlási nyomással szemben.

A kormány arra is utasítást adott, hogy el kell végezni azokat a szükséges jogi előkészítő munkálatokat, amelyek nyomán Magyarország az összes EU-s és EU-tagjelölt államot biztonságos országnak minősít.

Szijjártó tudatta továbbá: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy a térségben élő gazdák között felméréseket végeztek, és ők is rendkívül súlyos problémaként említették a bevándorlók vonulását az adott határ menti területeken. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, a belügyminiszterek keddi uniós tanácskozásán kiderült: Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlási kihívás a tagállamok közül. A tárcavezető a jelenleg az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívásnak nevezte a bevándorlás kérdését, amelyre az uniós országok keresik a választ, de - mint fogalmazott - a közös válaszhoz vezető út egyelőre meglehetősen időigényesnek és hosszúnak tűnik. Ezért - bár "reméljük, hogy lesz közös európai megoldás" - Magyarország nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon - jelentette ki.
A kormány elkötelezett aziránt, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlási nyomással szemben - zárta szavait Szijjártó.

Morális kötelesség segíteni a halál elől menekülőknek

A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint Magyarországnak morális kötelezettsége azokon segíteni, akik a halál és a kínzás elől menekülnek - ezt Szabó Tímea mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. A PM társelnöke nemcsak rosszindulatúnak és ostobának nevezte a menekültügyben a parlament előtt fekvő javaslatot, de hangsúlyozta, hogy az még a célját sem fogja elérni. Az indítvány alapján visszaküldenék Szerbiába az abból az irányból érkező menedékkérőket, de ez sem a hazai sem a nemzetközi jog alapján nem lehetséges - szögezte le. Felhívta a figyelmet, hogy a genfi egyezmény és az uniós szabályok alapján a határon megjelenő menedékkérők előzetes menekültjogi eljárásait Magyarországon kell lefolytatni. A független képviselő egyúttal a PM nevében felszólította a kormányt, hogy fejezze be a "gyűlöletkeltő és teljesen felesleges" kampányát. Szabó Tímea arra is kitért, hogy ha nemzeti hatáskörbe utaljuk a menekültügyet, akkor a jövőben már nem az EU fogja finanszírozni a határvédelmet.

Együtt: az EU-nak közösen kell megoldást találnia a menekültkérdésre

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint egyetlen európai ország, így Magyarország sem tud egyedül megbirkózni a várható menekültáradattal, ebben az ügyben az Európai Uniónak közös megoldást kell kitalálnia - ezt Szelényi Zsuzsanna mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. A független képviselő közölte: nem oldja meg azt a problémát az a parlament előtt lévő javaslat, amelyik határzárat akar létrehozni a menekültek miatt és egyúttal biztonságos országgá nyilvánítaná Szerbiát.

A politikus kijelentette, hogy az oltalomra szoruló menekülőket minden országnak be kell fogadnia, éppen ezért szerdán tárgyalt javaslat "cinikus és teljes mértékben irreális".
Az ügyben az EU-nak anyagi és technikai segítséget kell nyújtania a köztes országoknak, fel kell vennie a küzdelmet az embercsempészekkel és fel kell készülnie, hogy több menekültet fogadjon be - szögezte le.

Naponta több százan érkeznek, de nem itt akarnak maradni

Év eleje óta 57 ezren lépték át illegálisan Magyarország határát, naponta több száz ember érkezik, köztük nagyon nagy számban afgán, szír, pakisztáni állampolgárok - közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán. Végh Zsuzsanna elmondta, utóbbiak alapvető célja, hogy eljussanak Nyugat-Európa valamely országába, jellemzően Németországba, hiszen ott nagyszámú afgán és szír közösség él. Hozzátette, ezek az emberek nagyon sok áldozatot hoztak, hogy elmeneküljenek a hazájukból, sokat fizettek, fizetnek az embercsempészeknek, így nem tántorítja el őket az az információ sem, hogy a célországból nagy valószínűséggel visszatoloncolják őket.

A szakember hozzátette, ha valaki illegális határátlépőként érkezik, akkor a rendőrség átadja a menekültügyi hatóságnak. Ott menedékjogi eljárást indítanak, és kijelölik azt a kötelező tartózkodási helyet, ahol a hatóság rendelkezésére kell állnia az eljárás lefolytatásának idejére. Ez a tartózkodási hely valamelyik nyitott befogadó intézmény, az illegális menekültek 90 százaléka ilyen befogadó állomásra kerül.

Ott azonban az érintett - miután menedékkérelmet indított - már a "területen maradás jogát élvezi", így szabadon mozoghat, a befogadó állomást naponta elhagyhatja, csak a házirend szabályait kell betartania. Végh Zsuzsanna szerint ezt az időt használják ki a menekültek, hogy tovább folytassák útjukat más országok felé, azonban a menedékjogi kérelemmel az uniós államok között még nem utazhatnának szabadon, ezt csak az elismert menekültek tehetik meg.

A BÁH főigazgatója szerint a magyarországi befogadó állomások színvonala semmivel sem különbözik más tagállamok intézményeiétől, azonban ezek az állomások mára túlzsúfoltak lettek, ezért volt szükség sátrak, konténerek telepítésére is.

Az idei statisztikai adatok azt mutatják, hogy sokszorosára nőtt tavalyhoz képest azon kérelmek száma, amelyek Magyarországtól a menedékkérők visszavételét kérték. Az más kérdés, hogy a tagállamoknak is szigorítaniuk kell bizonyos gyakorlatukon azért, hogy megvalósuljanak a visszaadások, hiszen ezek az illegálisan érkező menedékkérők szabadon mozognak a tagállamok között. Végh Zsuzsanna elmondta, a biztonságos harmadik országok körének meghatározásával megfordul majd a bizonyítási teher, és a menekültnek kell igazolniuk, hogy a magyar szabályok által biztonságosnak mondott állam a menedékkérő számára valamiért mégsem volt biztonságos.