Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke indította el felszólalásával az Európai Parlament plenáris ülésén a Magyarországról folytatott vitát. Emlékeztetett az EB biztosi kollégiumának döntésére, miszerint a bizottság a kötelezettségszegési eljárás első lépésének számító hivatalos felszólító levelet küld Magyarországra a felsőoktatási törvény módosítása miatt. A jogszabály bírálói szerint ez bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).

Timmermans jelezte, hogy az EB szerint aggályos a civil szervezeteket érintő törvény tervezete is. Az első alelnök elítélt minden olyan kísérletet, amely a civil társadalom mozgásterének zsugorítását célozza.

A bizottság a roma társadalom, különösen a roma gyermekek oktatási rendszerben való diszkriminációja kapcsán is tájékoztatást kér a kormánytól.

Miről is konzultálnak?

Timmermans a kormány nemzeti konzultációjának néhány pontját is felsorolta, amelyeket tételesen cáfolt. Egyebek mellett az adózással, a rezsicsökkentéssel illetve a munkahely-teremtéssel kapcsolatos megállapításokat említette. (Az erről szóló részletes cikkünket itt olvashatja.)

Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában elmondta, hogy a mostani vitával is segíteni akar abban, hogy megalapozottan alkossanak véleményt Brüsszelben Magyarországról. Orbán szerint Soros György ugyan az eurónak is nyíltan ellensége, országokat tett tönkre, továbbá meg is büntették spekuláció miatt, ám az EU vezetői ennek ellenére nagy becsben tartják.

Orbán elismételte, hogy a Közép-európai Egyetem létét nem veszélyezteti semmi, ez a vád alaptalan. A helyzet olyan, mint amikor gyilkossággal vádolnak meg valakit és elítélik, miközben a gyilkosság áldozata él és a vádlottra mutogat - utalt a CEU rektora által a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban tett kifogásaira.

Nem zárják be a CEU-t

Elterjedt az a hír, hogy a kormány bezáratja a Közép-európai Egyetem kapuit - mondta Orbán. Ennek szerinte nincs ténybeli alapja. A valóság az, hogy a magyar országgyűlés 28 Magyarországon működő külföldi egyetemet érintő törvénymódosítása bezárja a kaput a spekuláció előtt, átláthatóságot követel és véget vet a privilegizált helyzetnek.

"Nekem, Magyarország kormányfőjeként kötelességem biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányban Európán kívüli egyetemmel szemben, bármilyen gazdag ember is a tulajdonosa." - mondta Sorosra utalva Orbán.

MTI/EPA

Orbán a nemzeti konzultációval kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a kormány négyszer tartott ilyet, és ezt a módszert javasolta az EP-képviselőknek is.

Nem megkérdőjelezhető Magyarország EU tagsága - folytatta a magyar miniszterelnök -, ezért adta az aláírását a római szerződéshez és az Európai Néppárt máltai programjához. Elégedetlenek vagyunk az EU-val, szeretnénk megreformálni - tette hozzá. Szerint a polgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha világos diagnózist adunk.

Nem akar jogokat elveszíteni

Magyarország nem akarja elveszíteni a jogot arra, hogy a nemzeti kormányok határozhassák meg az országuk energiapiacán az árakat (azaz hatósági árak legyenek), mert már így is eleget szenvedtek a magyar emberek a magas áraktól. Továbbá nem akarják, hogy az adó meghatározásának joga is az EB-re szálljon, ezt nemzeti hatáskörben akarják tartani. (Az EB közleménye szerint nincs ilyen uniós szándék.)

Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy kötelező érvénnyel telepítsenek be menekülteket az országba, erről mi szeretnénk dönteni - közölte Orban. Soros György és civiljei szerinte egymillió migránst akarnak az EU-ba hozni, ezt a javaslatot elutasítják.

Nem szeretnénk, ha a rezsiköltségeket kívülről határoznák meg, és az adómegállapítást is nemzeti hatáskörben szeretnénk tartani, mert ez rontaná a versenyképességünket. Nem akarjuk a nemzeti és az uniós hatásköröket átírni, csak a meglévőket betartani.

Orbán szerint Magyarország a kialakult status quót védi - innen az Állítsuk meg Brüsszelt! szlogen. A civil szervezetekkel kapcsolatos törvénytervezet pedig az amerikai mintát veszi át, a javaslattal a cél, hogy átláthatóvá tegyék a demokratikus döntéshozatalt befolyásoló, tőkeerős lobbik tevékenységét. Orbán szerint az átláthatóság nem korlátozza a szervezetek alkotmányos jogait. A magyar kormány be akarja tartani az európai klub szabályait - ahogy eddig is tette.

Állásfoglalást fog elfogadni májusban az Európai Parlament plenáris ülése a jogállamiság magyarországi helyzetéről - szavazták meg a képviselők a szociáldemokrata frakció javaslatát a szerdai ülés megnyitásakor. Az állásfoglalás ellen szólalt fel Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport egyik lengyel tagja, aki szerint "Európának elege van már a konfliktusokból", "nem szabad tovább mélyíteni a válságot", ezért nincs szükség erre a lépésre. Rajta kívül Marie-Christine Vergiat francia radikális baloldali képviselő is szót kért a szavazás előtt, aki ugyancsak ellenezte a parlament tervezett állásfoglalását, a képviselők többsége azonban jóváhagyta a kezdeményezést. (MTI)

Nem Sorosról szól a vita!

Az EP-képviselőktől Orbán kapott hideget, meleget, voltak kemény és kevésbé kemény kritikák. Manfred Weber az Európai Néppárt frakcióvezetője például arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a vita nem Soros Györgyről szól, hanem arról, hogy mi történt az utóbbi időben Magyarországon. Weber Orbánt az Európai Bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény körüli vitában.

Az elmúlt 25 évben a Közép-európai Egyetem mindig is két diplomát adott ki Budapesten, a magyar diákok ennek előnyét élvezték. Nem értjük, hogy ezt az előnyt miért veszik el a diákoktól

- mondta. A tudomány szabadsága az EU alapértéke, ezt be kell tartani és meg kell védeni. Az egyetem csak a munkáját végzi - mondta Weber.

Manfred Weber és Orbán Viktor az EP-vita előtt. (MTI)

A frakcióvezető emellett Európa elleni "hangulatkeltésnek" nevezte a Brüsszelről szóló nemzeti konzultációt. Ugyanakkor azzal próbálta enyhíteni kritikáját, hogy megjegyezte: Orbán Viktor mindig részt vett a vitában, mindig reagált és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem ment el.

Nem mond igazat

Gianni Pittella az EP szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője szerint a magyar kormányfő nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament.

Pittella továbbá úgy vélte: Orbán tudja, hogy az EP a magyar hallgatók azon legitim elvárását védelmezi, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzésétől. Véleménye szerint nem csupán a Közép-európai Egyetem védelméről van szó, hanem a tudomány, a kutatás, a kultúra és mindazoknak a védelméről, amelyek a demokrácia alapját jelentik.

A frakcióvezető szerint azzal, hogy Magyarország visszautasította a menekültek áthelyezését úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna. Az előnyök mellett meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is.

Mi lesz a következő? Könyveket fog égetni?

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője kijelentette, hogy magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet.

Meddig megy még? Mi lesz a következő? Könyveket fog égetni Kossuth téren?

- sorolta Verhofstadt, aki szerint a magyar kormányfő mindenhol és mindenkiben ellenségeket lát: az energiaágazatban, a sajtóban, a civil szervezetekben és most az egyetemi világban - akárcsak Brezsnyev vagy Sztálin.

Verhofstadt továbbá hozzátette, hogy nem egy büszke konzervatívot lát Orbánban, hanem a "régi kommunista Magyarország megtestesülését", amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez.

Magyarország elismerést érdemel, nem bírálatot

Orbán a képviselői hozzászólások után, válaszában megköszönte a vitát és hogy "figyelnek Magyarországra". A Verhofstadt által megfogalmazott éles kritikára Orbán annyit mondott, úgy érzi, mintha a képviselő meg akarná mondani a magyaroknak, hogy mit tegyenek.

Frans Timmermansnak megköszönte a vitát és a párbeszédet. Orbán szerint a fennálló problémákra közösen meg fogják tarlálni a megoldást.

MTI/EPA

Pitella Magyarország migránsok befogadására tett éles kritikájára - amelyben kifogásolta, hogy Magyorország nem akar részt venni a háború elől elmenekülők elhelyezésében - reagálva felhívta a figyelmét, hogy a migránsok nem Magyarországra akarnak menni, hanem Németországba, Ausztriába vagy Svédországba. A magyar miniszterelnök szerint Magyarország csak ezeket az országokat védi meg. Továbbá leszögezte, hogy Magyarország betartja a schengeni szerződést és ezért inkább elismerést érdemel és nem bírálatot.

A magyar álláspont migrációs kérdésben világos - hangsúlyozta a miniszterelnök -, az illegális migrációt meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell a bajba jutottakon segíteni, nem pedig behozni őket az EU-ba.

Orbán továbbá kijelentette: nem Magyarország nem teljesíti a kötelező elosztásra vonatkozó kvótákat, hiszen eddig a migránsoknak csak 10 százalékát sikerült allokálni. A migránsok kötelező kvóta alapján történő áthelyezésének politikája megbukott. Ez egy rossz gondolat volt, amelyet abba kell hagyni és más megoldást kell keresni - tette hozzá a miniszterelnök.

Régi kommunista trükk


Azokra a felvetésekre, amelyek a Fidesszel szembeni szigorúbb fellépést szorgalmazták az EPP-től, Orbán az mondta:

Ez egy régi kommunista taktika, ismerjük jól.

Föl akarják szalámizni az EPP-t, ezért azt ajánlotta pártcsaládja figyelmébe, hogy ne fogadja meg ezeket a javaslatokat.

A vitában Orbánnak nekiszegezték azt is, hogy vajon miért fogadja el az évente Magyarországnak járó 5 milliárd eurónyi uniós forrást, ha közben az országot teleplakátolja azza, hogy Brüsszel rossz. Orbán ezt a kritikát hárítva kijelentette:

Nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól, a kohéziós politikával minden tagország jól jár, akik adják azok is keresnek rajta. Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mint ha önök ajándékot adnának nekünk, és mi az önök megvásárolt lekötelezettjei lennénk

- fogalmazott viszontválaszában Orbán.

"Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere" - jegyezte meg.

Ezt jelenti az illiberális demokrácia

Az autoriter állam építésével kapcsolatos kritikákra Orbán kijelentette: nem lehet autoriter az a kormány, amelyik 16 évet vállalt ellenzékben és küzdött, hogy visszaszerezze a választók bizalmát. Miután vesztett, nem ment el az üzleti életbe, a politikában maradt, nem ült be jól fizető igazgató tanácsokba, nem tartott jó pénzért beszédeket - sorolta. Ilyet szerinte nem lehet autoriter váddal illetni, ez nem fair és nem méltányos.

A Soros-ösztöndíjas múltjával kapcsolatos kritikákat a következővel hárította:

Sok mindent gondolok Soros Györgyről, de azt nem, hogy azt gondolná, hogy az ösztöndíjjal egész életére megvásárolta volna valaki véleményét.

És végül az illiberális államra is adott egy magyarázatot:

Ha nem a liberálisok nyernek vagy nem részük a hatalomnak, az nem demokrácia, ebből elegünk van. Az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek.

Az Európai Bizottság ragaszkodik a tényekhez

Az EP-vita Timmermans hozzászólásával zárult, aki egyrész ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar felsőoktatási törvény uniós jogokat sért. Kiemelte továbbá, hogy a CEU semmi mást nem akar, mint hogy hagyják békén, hogy azt tehesse, amit a legjobban tud.

A nemzeti konzultációra utalva pedig elmondta, hogy az Európai Bizottság ragaszkodik a tényekhez. Az EB tiszteletben tartja a különböző véleményeket és elképzeléseket a jövőről. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy saját véleménye legyen, de ahhoz nincs, hogy válogasson a tények között.

MTI/AP

A nemzeti konzultációs kérdőívre az Európai Bizottság elküldi a saját válaszait, amelyek a tényeket tartalmazzák, mert a magyaroknak joguk van hozzá, hogy lássák őket - hangsúlyozta az első alelnök.

Timmermans emellett megjegyezte, hogy a fennálló problémákat nem fogják pusztán jogi lépésekkel megoldani, arról, hogy milyen irányba vezessék az EU-t csak vitákon keresztül lehet megegyezni.