A nagyhatalmak egyre gyakrabban használják gazdasági, politikai célokra a külpolitikai kommunikációjukat - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a hétfőn kezdődő kétnapos Külpiaci Értekezleten. Ezek az eszközök Magyarország számára nehezebben felhasználhatóak, mivel kis ország vagyunk, ám nekünk is lehetnek olyan eszközeink, amelyekkel erősíteni tudjuk az érdekeinket.

A külkereskedelmi statisztika azt mutatja, hogy Németország után a térségben a legnagyobb a magyar cégek aktivitása, így igen jelentős exporttal vagyunk jelen Romániában, Szlovákiában és természetesen Ausztriában is. Ehhez kapcsolódóan Martonyi kiemelte, hogy jó viszont kell kialakítani a szomszédainkkal, nemcsak a közvetlenekkel, hanem a régióban élőkkel.

Kapcsolódó

Éppen ezért is különleges lesz Magyarország számára a 2013-as, amikor egyszerre fogjuk vezetni a Közép-Európai Kezdeményezést, illetve a V4-eket - jelentette ki a külügyminiszter. Ez viszont kettős feladatot ró a hazánkra, hiszen amíg a visegrádiakkal az EU-b belüli célkitűzéseket kell megvalósítani, addig a kezdeményezéssel főképp az unió bővítése a cél.

Uniós feladatok

A múlt héten lezárult EU-s csúcsot talán még korai megítélni, azonban azt már kijelenthető, hogy megállapodtak fontos dolgokban az uniós vezetők, kérdés azonban, hogy a tettek mezején ez hogyan jelenik meg - mondta Martonyi. Szerinte erősíteni kell a közös kül- és biztonságpolitikát, ha az EU valóban globális vezető szerepre törekszik.

A nemzetek Európája már megvalósult, a kérdés, hogy a nemzetközösségek Európája létre tud-e jönni, ahol már nem tagállamokról, hanem magyarokról, németekről, vagy éppen svédekről beszélünk. Martonyi szerint olyan már globális problémákkal is meg kell küzdeni, mint a versenyképesség, amire Európa, részben a növekvő bérek miatt nehezen tud választ adni. "Ugyanakkor ez a probléma hazánkat nem sújtja, hiszen a statisztikák szerint Magyarország - uniós társaival ellentétben - jelentős kereskedelmi többletet tudott létrehozni, ami azt mutatja, hogy termékeink versenyképesek" - mondta a külügyi tárca vezetője.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a rendezvényen szintén említett keleti nyitással kapcsolatban elmondta, hogy ez sem magyar sajátosság, hiszen az EU is igyekszik olyan új egyezményekben megállapodni, amelyek a kereskedelmet erősíthetik olyan országokban, mint például Szingapúr, India, vagy éppen Kanada.

Kulcskérdés az energiafüggősség megszüntetése

Nagyon fontos, hogy a magyar gázpiacon versenyhelyzet legyen, ez az ország stratégiai célja is - jelentette ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, aki a külgazdaságot érintő beruházásokról beszélt előadása során. Ahhoz, hogy elszakadjunk az orosz függőségtől, infrastrukturális fejlesztésekre van szükség a tárcavezető szerint, így példaként említette közép-kelet-európai észak-déli irányú gázvezeték megépítését.

Németh Lászlóné
Kép: MTI

Az ország a nukleáris energiának is fontos szerepet szán, így cél, hogy 2030-ra tovább növeljük az ilyen forrású energia részarányát Magyarországon - mondta Németh Lászlóné. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Paksot bővíteni szeretnék, a kormányzat már több, lehetséges építő céggel is felvette a kapcsolatot, de Dél-Koreában is folynak tárgyalások, mely során a tapasztalataikat cserélnék meg a szakemberek.

Gondok az uniós forrásokkal

A miniszterasszony az uniós forrásokról is szólt, megemlítve, hogy szeretnék ezeket a korábbiaknál jobban és gyorsabban felhasználni. Ennek érdekében a kormány számos intézkedést tett, amit Némethné eredményesnek ítélt. Ilyen volt például, hogy Orbán Viktor, Matolcsy György, Lázás János és fejlesztési miniszter részvételével létrejött egy fejlesztési kabinet, aminek a döntések, előkészítések, egyeztetések lerövidítése a célja.

Hogy a hátralévő nem kevés összeget minél hamarabb le lehessen hívni, döntöttek egy 50 milliárdos önerőalap létrehozásáról, de ugyanezt a célt szolgálja a szállítói előleg ötletének megalkotása is Némethné szerint. Hozzátette: nem elég elkölteni a pénz, hiszen a projektek felülvizsgálatával számos olyan problémára derülhet fény, ami az egész beruházást megbuktathatja. A tárcavezető elmondta, hogy jelenleg akár 3,5 milliárd forintnyi kifizetés is veszélybe kerülhet, ezért is rendelték el 1500 projekt tételes vizsgálatát.