Amit Palkovics elmondott a Mátrai Erőmű államosításáról - és amit nem (frissített)

Bár hetek óta ismert, hogy a Mátrai Erőmű többségét megvenné a magyar állam, a pénteken elhangzott miniszteri magyarázat mellett azonban van jó néhány értelemezendő részlet. A Napi.hu megpróbálta összeszerendezni az egész kirakót - meglepő elemek tűntek fel.
Szabó M. István, 2019. december 23. hétfő, 11:31
Fotó: Napi.hu

Múlt pénteken hosszú és szakmailag is súlyos megállapításokkal terhelt sajtótájékoztatón jelentette be az innovációs és technológiai miniszter, hogy a magyar állam megveszi az ország egyetlen, még működő széntüzelésű erőművét, a Mátrai Erőmű Zrt.-t. Palkovics László szerint a bezárás helyett a továbbműködés feltételeit keresik majd. A több mint 20 évig a német RWE tulajdonában működtetett lignitzabáló infrastruktúra bányástul, áram- és hőtermelő erőművestül bő másfél éve került Mészáros Lőrinc kizárólagos érdekeltségébe.

Azóta pedig az erőművet nemcsak nyereségesnek mutatták ki,  és a dolgozóknak fél disznó is jutott munkájuk elismeréseként , de még a továbbműködtetéshez szükséges, "egységes környezethasználati engedély kötelező felülvizsgálati eljárása" nevet viselő köröket is simán lezavarták az illetékes hatóságoknál.

Mindez azonban már több hónapja volt. A szénerőművekkel leszámoló európai civilizáció rémképe mellett az erőműre "ráégni látszik" a szomszédos gabonafeldolgozó bűzös környezetszennyezési botránya, miközben a cég bizonyítottan veszteségbe fordult, sokasodnak a műszaki problémák, és miután Valaska József kikerült a cég vezetéséből, nem igazán látszik az új irány.

Cikkünk megjelenését követően reagált a Viresol Kft.
A Viresol Kft. szerint a cikkünkben szereplő "...ráégni látszik a szomszédos gabonafeldolgozó bűzös környezetszennyezési botránya..." mondat minden alapot és valóságot nélkülöz, ez rájuk nézve sérelmes.

A cég elutasít minden olyan magatartást, amely őket rossz színben tünteti fel, hitelét, hírnevét rontja, valótlan tényeket állít és/vagy híresztel, illetve tevékenységéről a valós tényeket hamis színben tünteti fel.

Az északkelet-magyarországi cég államosításáról, illetve az erőmű továbbéltetési szándékáról tájékoztató Palkovics László szavai akár reményt keltőek is lehetnek, de a miniszter a kormányzati döntés okáról és az államosítást mozgató mechanizmusok egy részéről nem beszélt. Ezt próbáljuk most pótolni.

Jól hangzik

A kérdés kényes természetére az is utal, hogy a minden apró, kommunikálható saját információt publikáló Innovációs és Technológiai Minisztérium oldalán eddig nem jelent meg a pénteki nagy bejelentés, amellyel Palkovics László miniszter a maga részéről az ITM évét lezárta.

A távolban a Mátrai Erőmű füstölög.
Napi.hu, Szabó István

A tárca energia- és klímaügyi államtitkársága sem publikálta az MTI aznap esti vezető anyagát, holott az erőmű jövője egyszerre energetika és klímaügyi kérdés. De éppen ez az, ami miatt a Botos Barbara vezette klímaügyi apparátus feje fájt már eddig is eleget. Például amikor 2018 novemberében Brüsszelben bemutatott tervezetbe beleírva konkrét irányt mutattak az ország karbonsemlegessé tételével kapcsolatban, de a kijelentést, hogy 2030-ig megszűnhet a szénalapú villamosenergia-termelés Magyarországon, idehaza nem ismételhette meg nyilvánosan. (Majd a miniszter júniusban, a kaposvári 100 megawattos naperőmű alapkőletételénél már 2050-ről beszélt, így ez lett a hivatalos kormányzati céldátum.)

Palkovics most azt mondta a Mátrai Erőműről, hogy "korszerűsítve, a lignitfelhasználáson alapuló széntechnológia kivezetésével hosszú távon biztosítható" a működése. Gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta, hogy az állam megvásárolja az erőművet az Opus Global Nyrt.-től, és szavai szerint a bezárás helyett átalakítási tervet dolgoznak ki "a jövőképes működtetésére". Ezzel együtt a két legfontosabb kérdés megválaszolatlan maradt: miért kell megvenni az erőművet, és az államon most kit kell pontosan érteni.

Az utóbbira könnyebb válaszolni, mivel a tőzsdei szabályok miatt az eladó már adott egyfajta választ. A Opus Global és a Status Energy Magántőkealap ugyanis november végén bejelentette: vételi szándéknyilakozatot írtak alá az MVM Zrt.-vel. Azóta sem derült ki például, hogy az állami energiaholdingnak miért most jutott eszébe a 26,15 százalékos részesedését bővíteni.

Eközben Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár magyarázata furcsán cseng. "Az intézkedés része annak a folyamatnak, amely visszaszerzi az energetikai ágazat privatizált stratégiai eszközeit, miként korábban az E.On Zrt. gázüzletágát, vagy az orosz Mol-részesedést, amellyel megszűnt az orosz kontroll a magyar földgázszállító rendszer fölött" - mondta a minisztériumi tájékoztatón Kaderják.  Pedig a Mátrai Erőmű és a hozzá kapcsolódó vállalatok már nem álltak "idegen befolyás" alatt. Ez nem magyarázat arra sem, hogy a mai Magyarországon miért kell az államnak megvédenie a lignitvagyonát és az életciklusa végén járó szénerőművét egy magyar tőzsdei cégtől és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozótól.

Az érintett felek közti viszonyt jól szemlélteti az a 2018 augusztusában készült fotó, amelyet a térség országgyűlési képviselője, Horváth László osztott meg a Facebook-oldalán. Íme:


A Visontán, a Mátrai Erőműben készült képen feszültnek vagy ellenségesnek nevezhető hangulatnak nyoma sincs - márpedig az asztal körül ott ül Kaderják Péter államtitkár, Grabner Péter, az energiahivatal elnökhelyettese, Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója, Valaska József (aki akkor még a Mátrai Erőmű igazgatósági elnöke volt), illetve Mészáros Beatrix is - utóbbi az Opus Global Nyrt. Igazgatósági elnöke, illetőleg a Mátrai Erőmű felügyelőbizottsági elnöke volt ekkor egy személyben.

Biztosíték-erőmű

Palkovics László pénteken azt is mondta, hogy az ország második legnagyobb alaperőművének fenntartása-korszerűsítése annak is biztosítéka, hogy általa a kormány az évek óta jóval 30 százalék feletti áramimport-arányt 20 százalék alá csökkentse. Útiterv, magyarázat helyett a vásárlás néhány hónapon belül lezárását, és 2-300 milliárd forintos fejlesztési csomagot ígért, az utóbbinak azonban sem a forrását, sem a időzítését vagy elvárásait nem részletezte.

Igaz, a miniszter arról sem beszélt, hogy az állam ekkora összegből miért nem épít - rekultivációs és átépítési költségektől mentesen - új erőművet zöldmezős beruházásként, vagy miért nem alakítja át úgy a szabályozást, hogy azzal másoknak hozzon az építkezéshez kedvet (ahogyan azt legutóbb a napelemes erőműépítési boommal tette). Az ITM első embere inkább szociális húrokat pengetett, miszerint az erőmű földrajzi helyzete indokolja a további működtetést, a cég erőmű 2100 embernek ad munkát, továbbá az erőműhöz sok szálon kötődő ipari parknak "csaknem 10 ezer alkalmazottja van".

Sokféle függés

Ami az erőmű térségbeli gazdasági hatását illeti: kevésbé ismert, hogy jelenleg az országban előállított gipsz szinte kizárólag a Mátrai Erőműből származik. Erre támaszkodik a teljes hazai építőipar: az egri Omya Hungária Kft. mészkőbeszállítói tevékenységétől kezdve a gipszet és pernyét vevő Duna Dráva Cementen, a gipszet és gőzt vevő - a Mátrának gyakorlatilag a speciális eljárással készült természetes alapú alfa-félhidrát vakolatot köszönhető - Baumiton, az ugyancsak gipszet (például az évente 10 millió négyzetméternyi gipszkarton legyártáshoz szükséges mennyiséget) vevő Rigipsig, illetve a falazóelem gyártáshoz innen gőzt vásárló Ytongig jól látható gazdasági szereplők kötődnek szorosan a Mártai Erőműhöz.

E vállalkozások közvetlen függésben vannak az erőműtől, nem tudnak elköltözni és máshol termelni majd akkor sem, ha szénégető blokkok üzemideje lezár. De az évi 100 ezer tonna repcemag feldolgozásához gőzt, vizet és áramot is vásárló Zöldolaj Zrt. is az erőműhöz kötődik.

E cégek mellett akad két olyan jelentős vállalkozás is, melyek más értelemben is függő viszonyban vannak az erőművel: ezek a Geosol Kft. és a Viresol Kft. "A Mátrát fogva tartja ez a két Mészáros-cég, de erről az ITM nem nagyon akar tudni" - magyarázta a Napi.hu-nak egy helyi forrás. A 2017 nyara óta Mészáros Lőrinc és az Opus Global tulajdonában lévő Geosol Kft. fő profilja alternatív tüzelőanyagok (biomassza és előkezelt hulladék) felhasználásának előkészítése. A cég zömmel előbbit szállítja a Mátrai Erőműbe; a Geosol biomasszája a visontai zöldenergia-termelés egyik alappillére. Az évi 6 milliárd forintos alapanyag-üzletet szinte kizárólag a Geosol végzi. A Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft. gőzt, villanyt, vizet és gipszet vesz a Mátrai Erőműtől.

A vértesi árnya

A Palkovics László által bemondott munkahelymegtartás-energiabiztonság-gazdasági indokra való hivatkozással végül hasztalan elköltött milliárdokról az oroszlányi bányák és a vértesi erőmű agóniáját ismerők sokat tudnának mesélni. Leginkább arról hogy az ezredfordulót követően egymást váltó kormányok helyi erős emberei végül hogyan nem mentették meg azokat. És azt, hogyan került mindez végül több tízmilliárd forintnyi állami támogatásba, s hogy az egy-egy munkahely megtartására lehívott, összesen több mint 20 millió forintból miért nem láttak semmit, míg végül az erőművet és a bányát is - mivel korszerűtlen és gazdaságtalan volt mind - az MVM Zrt. bezárta.

Visontán ott tartanak most, hogy abban - szakmai oldalon - nincs már vita, hogy "a bányát hamarosan be kell zárni". Fogadkozni lehet, hogy idővel - ha a technológia, a tudomány és a világ újra lehetővé teszi - ismét bányászni fogják a lignitet, de ez jelenleg nem ad perspektívát az ágazatnak, a bányászokat ebből nem lehet megfizetni. Ahogy egy helyi bányaipari vezető mondta a Napi.hu kérdésére: legfeljebb annyit lehet megmenteni belőle, hogy megpróbálják jó áron eladni a bányagépeket, mivel Szerbiában és más dél-balkáni országban van még azokra kereslet.

Ami pedig a dolgozókat illeti: aki egy szénerőműben dolgozik, annak a munkáját nem menti meg egy legfeljebb évek múlva indítható gázturbinás erőmű (az átalakítás ugyan egy 500 megawattos gázturbinás erőművel számol, de azt nem tudni, hogy az átépítés engedélyezésére, a tervezésre, az építkezésre és a rendszerbe állításra iparági szakértők által kalkulált 4-5 évnyi folyamatos munkát hogyan lehetne lecsökkenteni). Ráadásul az erőművet jelenleg üzemeltetők jelentős része automatikusan nem vethető be egy új blokk építésénél.

Már megvan az új visontai főnök?
A Napi.hu júniusban megírta, hogy a Visontára küldött új bizalmi emberek (Horváth Péter és Baji Csaba) nem váltották be az hozzájuk fűzött ígéretet. Az azóta sem javuló helyzetet egy forrás most úgy foglalta össze, hogy "az erőmű őszre kialakult pozíciója kényes és sérülékeny" lett. Leginkább azért, mert a cég jövőjéről két helyen kellene eredményesen tárgyalni, és "a kettő közül egyikben sincs köszönet".  
Az MVM-mel például úgy kell tárgyalnia, hogy az előbbit két éve irányító Kóbor György korábbi, az MVM-ből történt távozásának oka a most másik oldalon ülő Baji Csaba volt.

A másik tárgyalási színtér ennél is nehezebb: Horváth Péternek nemcsak egykori munkahelyén, az energiahivatalban kellene meggyőzőnek lennie, de mindezt azzal a Grábner Péterrel szemben kell produkálni, akit hivatali munkájában korábban (2012-ben) éppen Horváth Péter lehetetlenített el. Grábnert ráadásul a Horváth távozása után kinevezett - ma is regnáló - új elnök, Dorkota Lajos azért hívta vissza, hogy a MEKH-ben normalizálja a helyzetet és szakmailag újraépítse a hivatalt.

"Az egyértelmű, hogy ha új tulajdonos jön, úgyis új vezetés kell" - fogalmazott az egyik nagy energetikai cég menedzsere. 
Az MVM számára a célokat nem az ITM vezetője, hanem Bártfai-Mager Andrea (a vagyonkezelésért felelős vezető miniszter) jelöli ki. Lapunk megbízható forrásból úgy tudja, hogy ez jelenleg annyiból áll, hogy a Mátrai Erőművet az MVM-nek meg kell vennie, az ehhez szükséges "személyzetet" azonban Kóbor György MVM-vezér maga választhatja meg. Eszerint már megvan Horváth Péter utódja: a Dunántúlról elcsábított, a kora 40-es korosztályból érkező új vezető állítólag  a szénerőműves területen is tájékozott, és alapnak tekinti, hogy Visontán a radikális változtatásokba hamar bele kell majd állnia.

Faragni a költségeken

Palkovics az MTI szerint az erőmű megvásárlását követően a legsürgősebb feladatnak a működési költség csökkentését nevezte, hozzátéve: ezen belül a legnagyobb részt jelenleg a folyamatosan dráguló szén-dioxid-kvóta költsége teszi ki. E mondat kontextusba helyezéséhez érdemes tudni: a Mátrai Erőmű jelenleg 55 euró/MWh feletti áron képes csak áramot termelni, ez a jelenlegi árampiaci árak alapján nem vagy csak alig termel nyereséget. Akkor is, ha a költségből valójában csak 20 euró körüli tétel származik magából a szénerőművi termelésből, mert további 25 eurót az a környezetterhelési díj terhel rá, amelyet az erőmű a szén-dioxid-kibocsásátásért kell fizessen. Ezen a költségen viszont nem éri meg hosszú távon üzemelni.

(Az EU ugyanis abba az irányba tolja a teljes kontinentális energiaszektort, hogy a túl szennyezőnek bélyegzett technológiákat kidobálja a rendszerből. Ezt mostanra, tőlünk északra és nyugatra megértették, délre viszont még nálunk is kevésbé.)

A Napi.hu korábban beszámolt arról, hogy az erőmű a maga névleges, 910 megawattos (MW) teljesítményéből gyakran már 500 MW-t sem képes produkálni, mert szaporodnak az olyan jellegű meghibásodások és leállások, amelyekre nemcsak a szükséges alkatrész nincs meg elég gyorsan, hanem a karbantartó sem. Így az erőmű a miniszer által hivatkozott alaperőművi üzemből egyre inkább a csúcsidőszakra kihegyezett működésre áll át. Ám ahogyan a MEKH egy hivatalos jelentésben leírta: "a kedvezőbb rendelkezésre állás mellett is csökkent a termelés". (2016-ban még 78,4 százalékos volt a lignites blokkok kihasználtsága, tavaly 68,8 százalék.)

Pusztán matekpéldaként tekintve a mai helyzetre, a Mátrai Erőmű költségszerkezete egyszerűen helyrebillenthető, ha a cég az államtól ingyen kap szén-dioxid-kvótát. (Vagy ha lehetősége nyílik arra, hogy ne a piaci árat kelljen fizetnie a kibocsátása után.) A gyakorlatban ez az út járhatóvá válhat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS - Emissions Trading System) 10c pontján keresztül. Az ominózus passzus lényege, hogy az alacsonyabb jövedelmű uniós tagországokban úgy is támogatni lehet a villamosenergia-ágazat korszerűsítését célzó beruházásokat, hogy az adott kormányok bizonyos mennyiségű szén-dioxid-kibocsátási egységet ingyen adhatnak a termelőiknek (erőműveiknek). Ez a lehetőség feltételhez kötött, mert cserébe megfelelő beruházásokat kell végrehajtani, de az, hogy mi számít "megfelelő beruházásnak", nincs kőbe vésve.

A Mátrai Erőműnél a problémát az jelenti, hogy az EU nem támogatja a széntüzelésű erőművek építését vagy korszerűsítését (sőt az EBRD épp a napokban mutatta be az új tervét: a beruházási bank már nem ad hitelt se szén-, se szénhidrogén tüzelésű erőművek építésére). Így ahhoz, hogy a magyar kormány célba érjen, Brüsszel engedékenységét addig kell lazítani, hogy abba a visontai szénerőmű valahogy mégiscsak beleférjen. Itt jön képbe a meddőhányókra építhető napelemparkok terve éppúgy, mint a legalább 30 megawattos hulladékégetőé, de az esetleg nagyobb kapacitású biomassza erőműé, és még az ipari méretű energiatároló állomásé is. Ezekre, mint szükséges korszerűsítési projektekre hivatkozva kaphatna olcsó vagy ingyenes kvótatámogatást az erőmű (az más kérdés, hogy a munkaehelymegtartási ígéretne így viszont lőttek).


Az ötleteket nem a miniszter vagy az illetékes apparátusa söpörte össze, mivel azokat már tavaly ősszel prezentálta a Mátrai Erőmű Zrt. stratégiai vezetője Brüsszelben. Az ott felvázolt három lehetséges útból az innovációs miniszer által körbeírt leginkább a középső, a Low Carbon nevű menetrendre hasonlít.

Elfüstölik a kvótavagyont?

A Napi.hu információi szerint a 2020 után (2029-ig) működtethető három 200 MW teljesítményű szenes blokkok által termelt villamos energia a 10 euró/tonna szén-dioxid-költséget "még elviselné". Vagyis ha a jelenlegi 25 euró feletti karbonadó helyett a Mátrai Erőmű 10 euróért (vagy olcsóbban) vehetné meg valakitől a szükséges kvótát, akkor a cég nem termelne veszteséget. Ez a valaki viszont abban az esetben lehet az állam, ha a támogatás nem minősíthető állami támogatásnak - erre pedig akkor a legnagyobb az esély, ha a támogatást az állam a saját cégének adja.

Amennyire egyszerűnek hangzik az állami tulajdonba kerülés, olyan kockázatos is ez a lépés. Azt ugyanis mindvégig érdemes szem előtt tartani, hogy miközben mindent engedélyeztetni kell az EU-val, és az állam által támogatásként kiutalandó éves kvótamennyiség látszólag ingyen van (a Pénzügyminisztérium, de az ITM sem tudja megmondani, hogy 4-5 év múlva mennyit érne a kormánynál lévő kvótamennyiség), a következményeket a lakosság viseli. Vagyis ha a kvótavagyon sorsa csupán az lesz, hogy azt a Mátrai Erőmű továbbüzemeléséért szó szerint elégetik, akkor nemcsak további, jelentős szén-dioxid-mennyiséget ereget majd a levegőbe az erőmű, hanem a kormány egyszersmind a korszerűbb rendszerre való átállás lehetőségét is elfüstöli.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ilsi, 2019.12.24 09:00

Villany-túltermelés van. Ha nem fűtjük az utcát, nem csak Mátrát kapcsolhatjuk le ...TANÁCSTALAN, DE MOST SZAKMAIATLAN IS 2019. nov. 25.
Sokadjára gyűlünk össze (160 fő) az ELTE-Lágymányos 0.83-ában, ezúttal, hogy megválaszoljuk, lehet-e: KLÍMAPOLITIKA ATOM NÉLKÜL?

A tényleg élő, vidám estről (Munkácsy-Hetesi szópárbaja földobta a hangulatot) én is jókedvűen távoztam volna, ha nem borzaszt el jó néhány tárgyi tévedés, tévhit, kisiklás ? mindez neves akadémikusaink (szakértőink?) szájából. (Tímár tanár úr mentsége: ő abszolút nem tartozik ide.)

-Végig az elektromos energiáról beszéltek, holott ez az összenergiának max. 20%-a. A közlekedés, a nehézipar, a bányák javarészt direkt fosszilisokkal, olajjal mennek.
Ha a klímaválságról akarunk beszélni, a ?maradék? 80% fosszilisről kell vitáznunk.

-Az innovációhívő technokraták elszálltak:
Hidrogén-energiahordozó, fúziós reaktor? (Felsmann).

1988-ban csináltunk egy H2-konferenciát Kölnben, de rögtön kijózanodtunk: drága, rossz termelő hatásfokok, túl finom ? jobb megenni (margarin). Ez időtájt állíttattuk le a német fúziós kísérletet is Kalkar-ban. (Mikor lesz fúziós reaktor? Mindig 40 év múlva, amikor kérdezik).
Ha innováció, akkor: Annyi áramot adjon, amennyit kérek és akkor, amikor kérem! És akkor is: egyenáramot. (A váltóáram tévedés volt). 0-24 órán át ennyi energiát a vezetékekbe pumpálni: esztelenség.

-Nap- és szélenergiát tárolni? Bojler? (Munkácsy)

Energiát tárolni nem lehet - ekkora fogyasztásra.
A vizes szolár bojler 2-3 nap után azt a kevés hőt is leadja, amit fölvett. Távhő nyáron - fűtésre? (Használati melegvíz: legjobb a lavór a napon.)
A legjobb tároló a természet (szén, földgáz, olaj). A szénbányáinkat nem szabad bezárni. Ha az utolsó bányász is eltűnik, akkor leszünk meglőve - messze a klímakatasztrófa előtt.

Szántón energiát termelni nem lehet. Ha lehetne, nem vennénk olajat az araboktól. (Negatív energiamérleg, több fosszilis rámegy, mint amennyit aratnánk. Lásd: Energiamérlegek a mezőgazdaságban, Szelíd Energia Füzetek 5)

Megújulók: Napelemekkel nem lehet napelemeket gyártani.
Minden alapja a fosszilis (!) könnyű és nehézipar. Ha kiveszed, vége a megújulóknak. (Ugyanúgy atomerőművekkel sem lehet atomerőműveket építeni). Elképesztő a napelem-burjánzás, a villamos művek képtelen kezelni a óriási mennyiségű új áramot, amikor amúgy is túltermelés van.

Az atomerőműnek is van CO2-kibocsátása, főleg a fűtőelem gyártásánál, de nézd meg, hány autó parkol a paksi erőműnél! CO2/atom-kWh faktorok: DE 32 g, F 8 g, UK 32 g, RU 65 g, US 62 g, ZA (Dél-Afrika) 125 g; (Öko-Institut Freiburg)

-Bár tetszetős a szereplők laza talk show-ja, de hetet-havat összehordanak, a szétszórtság elveszi az időt a lényegről és a közönségtől.
-A lényeget pedig Hetesi említi utolsó kurta mondatában: fogyasztás, öko-lábnyom.

Ne szédítsük önmagunkat: Mindent a fogyasztó rendel meg: a túltermelést, a klímarongálást.

A DIE ZEIT hamburgi hetilappal indítottunk egy akciót: ?Személyes karbon-lábnyom? címmel.
Aki klímaügyben meg akar szólalni, ki se nyissa a száját, míg ki nem rakta saját, személyes karbon-lábnyomát! (Néhány német klímakutató már megtette.) A magyar átlagfogyasztás: 30 000 kWh PE/fő/év, ennek fele szürke energia.

Mindezt elmondtam volna, de az Ökodiktátor nekem nem ad szót. Ám aki komolyan gondolja, utánajárhat: Energiamenü, személyes CO2/kWh-számítás, Robinzon-ház, pedgen; ?Nem a klíma, nem a környezet?, stb.
(ökobetyár, uff, beszéltem)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

volvo, 2019.12.23 12:49

Kedves cikk író, azért Kapolyi elvtárs áldatlan tulajdonlását se felejtsük ki ebből a rém történetből.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html