Egyes elemzők például lényegesen eltérően ítélik meg a legutóbbi magyar nyilatkozatokat. Abban azonban egyetértenek, hogy a jövő héten benyújtandó törvénymódosító javaslat és az Európai Központi Bank (ECB) arra adott válasza sok mindent eldönthet.

Pénteken Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter és Orbán Viktor kormányfő is beszélt az MNB-törvény módosító javaslatának várható tartalmáról. A kormányfő szerint az új alelnök kinevezésének lehetőségét nem veszik ki a törvényből, csak szóbeli ígéretet tesznek arra, hogy Simor András mandátuma alatt nem élnek ezzel a lehetőséggel. Varga viszint azt nyilatkozta, hogy a jövő héten várhatóan benyújtja a kormány az új jegybanktörvény módosítást, ami 99 százalékban megfelel az ECB/IMF párosnak is.

Kapcsolódó

Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője pénteki kommentárjában azt vetíti előre, hogy a jövő héten benyújtandó és június végén elfogadásra kerülő módosító javaslat megnyitja a lehetőséget a hivatalos IMF-tárgyalások elkezdése előtt. A szakértő ezt arra alapozza, hogy Varga Mihály elmondása szerint a végrehajtás a jegybank menedzsmentjére, az elnökre és alelnökére fog hárulni, például a devizatartalékok kezelése ügyében (vagyis kompromisszumos megoldás születhet). Az elemző egyúttal felidézi Orbán Viktor kijelentését, miszerint a kormány szóbeli ígéretet tesz arra, hogy nem nevez ki harmadik alelnököt az MNB-ben. Gárgyán meglátása szerint ez nem lesz akadálya a hivatalos IMF-tárgyalások elkezdésének, még ha az ECB kritikus is marad amiatt, hogy ez az ígéret a jogszabályok szintjén nem jelenik meg. Ebből a szempontból tehát a hivatalos tárgyalások legkorábban júliusban elindulhatnak - írta az elemző.

Peter Attard Montalto, a Nomura londoni közgazdásza viszont úgy vélekedett ezzel kapcsolatban, hogy kérdéses az, hogy a szóbeli ígéret kielégíti-e az IMF aggályait. A Nemzetközi Valutalap ugyanis nemcsak Simor András hivatali ideje alatt fennálló jegybanki függetlenség miatt aggódik, hanem az intézményi felállás és a hosszú távú függetlenség miatt is - magyarázza az elemző.

Hasonlóképp borúlátóan fogalmaznak az Erste Bank budapesti elemzői. Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya szerint a befektetők kezdenek belefáradni az egymásnak ellentmondó magyar nyilatkozatokba a hivatalos tárgyalások megkezdéséről. Szintén szkeptikusan ítélik meg azt, hogy a miniszterelnök szóbeli ígéretét elfogadják majd a nemzetközi szervezetek. A hivatalos tárgyalások megkezdése ezért még mindig bizonytalan és fokozódnak a kockázatok arra vonatkozóan, hogy létrejön-e a megállapodás a harmadik negyedévben - mutattak rá.

Az ECB-tól és a görögöktől függünk

A Nomura szakértője emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak az MNB-törvény módosításának benyújtása, hanem az ECB véleménye is kulcsfontosságú esemény lehet. A vélemény egy héttel a beterjesztés előtt, de még a végső szavazás előtt megérkezhet - vetíti előre. Ha az ECB zöld jelzést ad, akkor egy jelentős rali bontakozhat ki a magyar eszközök piacán. Elkezdhet újra felerősödni az a piaci várakozás ugyanis, hogy júliusban megindulhatnak a tárgyalások. Az CKB elutasító véleménye viszont egy csapásra eltűntetné a hónap elejétől (Varga hivatalba lépésétől) felépült pozitív hangulatot Magyarországgal szemben - figyelmeztet Montalto.

Gárgyán Eszter azt vetíti előre, hogy az MNB-törvény módosításának jövő heti beterjesztése és a június 22-én várható pozitív uniós döntés (a kohéziós források ügyében) támogathatja a magyar eszközöket és mérsékelheti az esetleges piaci nyomást, ami a hétvégi görög parlamenti választásokból fakadhat.

Peter Attard Montalto szintén rámutatott arra, hogy a görög választások és az arra adott piaci reakciók szintén meghatározóak lesznek a magyarországi fejlemények szempontjából.