Magyarországot is eléri a forradalom?

Magyarországon egyelőre két párt állt ki a feltétel melletti alapjövedelem bevezetése mellett. A hangzatos érvekkel szemben azonban legalább annyira kemény ellenérvek is állnak.
Szabó Zsuzsanna, 2016. május 20. péntek, 07:07
Fotó: Napi.hu

Az elmúlt időszakban nemzetközi szinten is egyre gyakrabban kerül elő a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA): vannak olyan országok, ahol a vitán túllépve már kísérleteznek is vele (ilyen például Hollandia), van ahol a bevezetés küszöbén állnak (Finnország), de van olyan is, ahol hamarosan - június 5-én - népszavazás lesz (Svájc). Magyarországon a Párbeszéd Magyarországért (PM) után az MSZP is felsorakozott a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését szorgalmazók mellé.

Az, hogy ez mennyire jó megoldás, megoszlanak a vélemények. A brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Központja (FEPS) és a Táncsics Mihály Alapítvány konferenciáján Gurmai Zita, a FEPS alelnöke, az MSZP országos elnökségének tagja, valamint Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője nagy hévvel sorolta a feltétel nélkül (rászorultságtól és munkavégzéstől függetlenül) mindenkinek rendszeresen, alanyi jogon járó alapjövedelem pozitívumait, illetve az indokokat, miért is kellene Magyarországon is megfontolni az alapjövedelem bevezetését.

Ez a szocialista politikusok szerint országos, zéróösszegű újraelosztást jelentene. Érvelésük szerint az alapjövedelem bevezetése növelné a belső fogyasztást, ösztönözné a gyermekvállalást, visszaszorítaná a szegénységet és a hajléktalanságot, csökkentené a jövedelmi egyenlőtlenségeket, kevesebb adminisztrációval járna, növelné a társadalom igazságérzetét, csökkentené a megélhetési bűnözést, ösztönözné a továbbképzési hajlandóságot és erősítené a társadalmi integrációt. Egyúttal segíthet a minőségi munkahelyek teremtésében, valamint a nők foglalkoztatásának növelésében is.

Egy további érv, hogy az FNA sok olyan szociális juttatást is kiváltana, amelyet ma a munka megadóztatásából finanszíroznak. Emellett a robotok terjedését is szokták emlegetni, mint a jövő munkavállalóira leselkedő veszélyt, és erre adott válaszként az alapjövedelem szükségességét.

Az MSZP mégsem gondolja komolyan?
Szerdán a Párbeszéd Magyarországért (PM) benyújtotta költségvetési módosító javaslatát, amelyben szerepelt az alapjövedelem bevezetése, de azt nemcsak a kormánypártok, hanem az MSZP képviselői is "leszavazták" - közölte a párt. Szabó Tímea, a PM társelnöke, független parlamenti képviselő szerint az MSZP nem támogatta javaslatukat az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt, miközben Tóbiás József, a szocialista párt elnöke úgy fogalmazott, hogy az alapjövedelem bevezetése nem cél, hanem eszköz a jobb társadalom eléréséhez.


A PM számításai szerint 2200 milliárd forint átcsoportosításával be lehetne vezetni az alapjövedelmet a költségvetési hiány növelése nélkül. Szabó Tímea szerint az alapjövedelem bevezetése a lakosság 90 százalékának előrelépést jelentene, a PM elképzelése szerint a juttatásban a lakosság felső tíz százaléka, a legjobb anyagi helyzetben lévők nem részesülnének.

Mégsem varázsszer?

Az FNA ellenzői is ütős érveket tudnak felmutatni, hogy miért nem ez lehet a varázsszer a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenség enyhítésére, illetve egy élhetőbb világ megteremtéséhez.

Az egyik alapvető kérdés: a kormányok egyáltalán megengedhetnék-e maguknak, hogy egy ilyen programot finanszírozzanak és ha igen, akkor nincs-e olcsóbb alternatíva, célzott intézkedések nem tudnák-e jobban teljesíteni azokat a célokat, amelyeket az alapjövedelem bevezetésének tulajdonítanak.

Andor László volt EU-biztos, a Hans Böckler Alapítvány makroökonómiai és konjunktúrakutatási intézetének (IMK) főmunkatársa szerint sem annyira egyértelmű a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének pozitív hatása. Az alapjövedelem esetében ugyanis - ez főleg a szakszervezetek részéről elhangzó érv - különbséget kellene tenni a munkából, illetve a munka nélkül szerezhető jövedelem között. Ha viszont az alapjövedelmet a megélhetéshez szükséges szint alatt határozzák meg, akkor értelemszerűen a megélhetéshez kevés lesz, de az is komoly vita tárgya lehet, hogy az alapjövedelem meghatározásánál mi tartozzon bele az alapvető szükségletekbe, amelyet e juttatásnak fedeznie kellene.

Más eszközök is lennének

Az FNA szegénységet és a jövedelmi egyenlőtlenséget csökkentő hatását is kemény érvekkel lehet vitatni. Amerikai portálokon olvasható ellenérvek között - amelyet például a nakedcapitalism.com is kiemel - az szerepel, hogy ha a kormány az alapjövedelem megteremtéséhez más jóléti intézkedések megszüntetéséből teremti elő a forrást és nem a gazdagok adóztatásából, akkor épp az egyenlőtlenséget növeli. Ráadásul az a pénz, amit korábban kifejezetten a szegényeknek adtak, olyanok zsebében landolhat, akiknek arra kevésbé van szükségük.

Andor szerint az alapjövedelmen kívül az EU tárházában vannak más hatékony eszközök. Bár sok, a szociális kérdéseket érintő hatáskör a tagállamok hatáskörébe tartozik, az ügyben az EU szerepét sem szabad lebecsülni, miután komoly vívmányokat ért el (deklarálta a szociális jogokat, szociális párbeszédet folytat, továbbá olyan komoly joganyagot fejlesztett ki ebben a témában, amely mintaként szolgál nemzetközi viszonylatban is).

Az EU-költségvetésben van forrás (a büdzsé 10 százalékát kitevő Európai Szociális Alap - ESZA), amelyből a tagállamok a foglalkoztatás bővítésére, illetve a munkahelyek színvonalának javítására, integrációra, szegénység elleni küzdelemre költhetnek. Igaz, deklaráltan bérjellegű hatáskörök az ESZA-ban nincsenek, viszont az EU iránymutatásai egyre inkább a bérekre vonatkoznak, miután elfogadták az EU 2020 stratégiát. Ennek deklarált célja lett ugyanis 20 millió ember kiemelése a szegénységből és a foglalkoztatási ráta 75 százalékra történő emelése a 20-64 éves korosztályban. A jövedelemelosztással igen jelentősen lehet változtatni a szegénység kockázatán - mutatott rá a volt foglalkoztatásért felelős biztos.

Bár az EU az elmúlt időszakban két súlyos jövedelemvesztéssel járó válságon is átesett - 2008-2009-ben az EU, 2011-2013 között pedig az eurózóna - voltak olyan országok (nyugat- és észak-európai tagállamok), amelyek ezt az időszakot úgy vészelték át, hogy a foglalkoztatás magas szintjét sikerült fenntartaniuk és megtartaniuk a szociális védőháló erejét. Ez ott sikerült, ahol erős volt a gazdasági szereplők közötti párbeszéd és meg akarták tartani a szociális hálót - így nem nőtt a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenség sem.

Jönnek a robotok

A robotok kapcsán Andor szerint óvatosan kell véleményt nyilvánítani. Vannak ugyanis olyan magas technológiai fejlettségű országok, ahol ugyan előrehaladott a robotizáció, ám magas a foglalkoztatás is. Elképzelhető, hogy a fejlődés csak átalakítja a munkaerőpiac szerkezetét: a robotok előretörésével sok ipari munkahely megszűnhet, ám továbbra is szükség lesz magasan képzett munkaerőre és az alacsonyan fizetett szolgáltató szektorbeli munkavállalókra. Itt a probléma a polarizálódás lehet.

Az amerikai oldalakon megjelent kritikák között felmerül, hogy az emberek általában alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Az FNA viszont ezt az alkalmazkodási folyamatot hátráltathatja, mert nem ösztönzi a munkavállalókat arra, hogy megtalálják a gazdasági szerkezetváltásra a választ.

Kreatívvá tesz vagy ellustít?

A tamáskodók az FNA melletti érvek egyik leggyengébbjének tartják - legalábbis az USA-ban, ahol egyelőre a közvélemény-kutatások alapján a többség nem nagyon lelkesedik az ötletért - azt, miszerint az FNA a megélhetés miatti nagy stresszt leveszi az emberek válláról, így azok egy teljesebb élet kialakítására törekednek majd. A kutatások alapján ugyanis a motiváció leginkább abból a kényszerből fakad, hogy egy bizonytalanságot megoldjunk (például a lakbér/rezsi kifizetése). Így viszont illúzió azt gondolni, hogy emberek a szabadidejüket jellemzően produktívan töltik. Az elmúlt évtizedekben ugyanis az alacsony jövedelmű amerikaiak kevesebb órát dolgoztak, a megnövekedett szabadidő nagy részét pedig passzívan, tévénézéssel, relaxálással vagy alvással töltik.

A kritikusok szerint az FNA nemhogy ösztönözné az emberek kreativitását, hanem inkább ellustítja őket, gyengíti a társadalmi kötelékeket (hiszen a munkahely az egyik fontos fórum az egymással való interakcióra), és növeli az alulfoglalkoztatottak tömegét.

Mi lenne akkor a megoldás?

Andor László a Napi.hu kérdésére úgy vélekedett: a szociális hálónak többrétegűnek kellene maradnia, hiszen az alapjövedelem sem tud mindenre választ adni (például lakhatás). Amikor viszont a tisztességes megélhetés megteremtésében gondolkodunk, akkor a közgazdász szerint a pénzbeli és a természetbeli juttatásoknak is vizsgálni kell a szerepét, ezeknek együtt kell kiadnia azt, ami ezt lehetővé teszi.

A legfontosabb az volna, hogy először legyen mindenhol minimálbér, és legyenek hatékony minimáljövedelmi konstrukciók, utána lehetne az alapjövedelemről gondolkodni. Az utóbbi évek folyamatai is ebbe az irányba mutatnak, ahol az egyik mérföldkő a német minimálbér bevezetése volt - jegyezte meg a volt uniós biztos.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a kampánya idején egységes módszertant ígért a minimálbér kiszámítására, illetve annak meghatározására, hogy az átlagbérhez képest hol legyen a minimálbér - érvelt Andor. Jelenleg ez az átlagbér 30-50 százaléka között alakul, de az is látszik, hogy az 50 százalékhoz közelebbiek esetében igaz, hogy az alacsonyan képzettek és a nők foglalkoztatási rátája magasabb, a jövedelmi egyenlőtlenség pedig kisebb. A minimálbér egységes számítási módszere mellett a koordinált munkanélküli biztosítás is napirenden van - egyelőre csak az eurózónában.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

foldnyuzo, 2016.05.20 20:37

Vezessék be mások, aztán meglátjuk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

magyarmertkel, 2016.05.20 18:11

javítok: "Ha a robotok dolgozni FOGNAK az ember helyett"
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

magyarmertkel, 2016.05.20 18:08

Ha a robotok dolgozni az ember helyett, akkor azoknak a munkaidejét kell csökkenteni akik dolgoznak. Dolgozzanak kevesebb napot, vagy órát ugyanazért a pénzért, vagy többért. Nem az egyébként is naplopókat kellene jutalmazni azok rovására akik dolgoznak. Akkor hol lesz a motiváció, hogy akarjon dolgozni, képezze magát. Még több lenne a lezüllött semmittevő. Akik ezt akarják nem sok eszük van az tuti.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

BalintZ, 2016.05.20 15:01

Lehet, hogy még nincs itt az ideje, de előbb utóbb ez lesz a megoldás. A robotizálás valóban ma még nem szorítja ki az embert a termelésből. De érdemes megnézni egy 50-es 60-as években készül képet egy autógyár futószalagjáról, és egy mostani autógyár futószalagjáról. A régi képen emberek sürögtek az üzemcsarnokokban, míg a main robotkarok.. Az igazi nagy változás a humanoid robotok széleskörű elterjedésével várható (10-20 éven belül), mert akkor már a szolgáltató ipart is elérik a robotok. Pl. a Mc Donald's-ban humanoid robotok szolgálnak ki stb. És ez nem utópia, hanem már ma is létező technológiák, amelyek széleskörű elterjedésre várnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Pegazus_a_borbarat, 2016.05.20 13:52

"A szocializmussal az az egyetlen gond, hogy előbb-utóbb elfogy a mások pénze."

Margaret Thatcher
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html