Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2019. július 31-én 58,1 milliárd forint volt. Az összes tartozásból 36 milliárdnyi fizetési határideje több mint 30 napja lejárt, 24 milliárdra két hónapnál is régebben várnak a beszállítók.

A tartozásállományból 47,3 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket) halmozódott fel, miután egyetlen hónap alatt 4,3 milliárddal nőtt kifizetetlen számlák értéke. A legnagyobb adósok közül a Péterfy Sándor utcai kórház több mint 3,5 milliárddal, a Honvédkórház pedig több mint 3, 2 milliárddal tartozik. A Békés megyei központi kórházban is túllépte a 2 milliárdot a tartozások értéke.

Változatlan növekedési ütem mellett év végére 60 milliárd fölé nőhet a kifizetetlen számlák értéke - kommentálták lapunknak egészségügyi szakértők az adatokat. A beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László kiemelte, már a jelenlegi adóssági is nagyon nyomasztó a beszállítók számára, mindenki szenved a romló fizetési hajlandóságtól.

A folyamatosan gyarapodó kórház adósság hátterében Domokos László ÁSZ elnök többször is azt emlegette, hogy az intézmények nem tartják be a jogszabályokat, amit tarthatatlannak nevezett. Csakhogy ha a jogszabályokat lehetetlenség betartani, hiszen az intézmények zöme képtelen rá, akkor inkább a jogszabályok korrekcióján lenne érdemes gondolkodni - ezt már Molnár Attila, nyugalmazott egészségügyi szakértő monda lapunknak.

A kórházi adósság növekedésének hátterében azonban nem csak szabályozási problémák állnak. A fokozódó bérverseny szinte az összes finanszírozást elviszi - állítják egybehangzóan a szakértők. Emellett - az egészségi források folyamatos növeléséről szóló kormányzati híradások dacára - mint azt a Válasz Online kiszámolta - az idei költségvetésben a tavalyinál 16 milliárddal kevesebb jut az intézmények működtetésére. Mint az a portál cikkéből kiderült, a KSH legfrissebb, júliusban megjelent, 2017-es adatokat tartalmazó összesítése szerint - minden egyéb híradással szemben - GDP-arányosan egyre csökken az egészségügy finanszírozása, konkrétan először csökkent 7 százalék alá -(6,9 százalék) az egészségügyi költés részesedése a megtermelt javakból. A 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik.