A tanács előtt egy javaslat volt és egyhangú döntés született - mondta Simor András az MNB elnöke a hétfői kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón, ahol a jegybanki monetáris tanács helybenhagyta a 6 százalékos irányadó rátát. Az inflációs jelentést is megvitatta a jegybanki tanács, azonban meglepetés itt sem született. A költségsokkok ellenére is, az infláció 2012 végére a jelenlegi kamatkondíciók huzamosabb ideig való fenntartása esetén eléri a 3 százalékos célszintet - ismertette az elnök az inflációs jelentés egyik fő megállapítását, ami megegyezik a márciusi prognózis kamatpályára vonatkozó kijelentésével.

Annyiban viszont változott a jegybank elképzelése az infláció alakulásáról, hogy három hónap alatt az nyersanyagok drágulása a vártnál jobban emelte a fogyasztói árindexet - és különösen a maginflációt -, ám ennek ellenére a belső kereslet állapota és a munkanélküliség alakulása továbbra sem jó - ráadásul a belső kereslet lassabban tér magához a vártnál - ezért összességében maradt az inflációról és a kamatról kialakított kép.

Kapcsolódó

Az alapforgatókönyv szerint a GDP idén 2,6, jövőre 2,7 százalékkal nő - ez 3-3 tized százalékpontos rontás a legutóbbi előrejelzéshez képest, aminek oka, hogy a háztartások fogyasztásáról és a beruházásokról - az autóipari bejelentéseket leszámítva - pesszimistábban látja a gazdaság helyzetét a jegybank. Az inflációt illetően idén 3,9, jövőre 3,6 százalékos lehet a fogyasztói árindex éves átlaga - márciusban az MNB rendre 4, illetve 3,4 százalékos pénzromlással számolt.

A reálgazdaság állapotát illetően a következő két évben folytatódik a magyar gazdaság kilábalása, de ez továbbra is elmarad a potenciális kibocsátás szintjétől, miközben a munkanélküliség is csak lassan követi a konjunktúrát, a ráta 10 százalék felett marad. A lakossági fogyasztás továbbra is gyenge, a gazdaság motorját változatlanul a külső kereslet adja.

A monetáris tanács az alappályától három, eltérő kockázati forgatókönyvet lát - mondta Simor. Az első kettő a magasabb infláció és így a kamatemelés irányába mutat. Ezek szerint az olaj és az élelmiszerek világpiaci áremelkedése nem áll meg, illetve az eurózóna elhúzódó adósságválsága emeli a forint eszközök kockázati felárát is, ami gyengíti a hazai fizetőeszközt, ez pedig az infláció emelkedéséhez vezet. A harmadik forgatókönyv szerint a kormány intézkedései csökkentik az országkockázati prémiumokat, ami erősebb forinthoz és így alacsonyabb inflációhoz vezet.