Hazánkban jelenleg 23 megyei jogú város található, a 18 megyeszékhely mellett öt további nagyváros. Budapest, bár Pest megye székhelye, egyben az ország fővárosa is, így nem tartozik a megyei jogú városok közé, ezért az alábbi összevetésből is kimarad. A KSH legfrissebb adatai 2010-esek, így az alábbiakban a két évvel ezelőtti statisztikákat vetjük össze annak érdekében, hogy választ kaphassunk a címben feltett kérdésre.

2011 elején az ország lakosságának negyede élt a megyei jogú városokban, a legnépesebb Debrecen volt a maga 210 ezer lakosával, Szegeden 170 ezren, Miskolcon 168 ezren, Pécsen 158 ezren éltek, míg a kutatásunkban szereplők közül  33 700 fővel Szekszárd volt a legkisebb. Érdekesség, hogy bár az ilyen városokban élők száma is csökkent (0,8 százalékkal), de nem olyan mértékben mint az országban (2,1 százalék).

A megyei jogú városok (abc sorrendben):

Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.

Jól mutathatja a város népszerűségét és az általa nyújtotta lehetőségeket az el- és bevándorlás: 2001 és 2010 között a legtöbben Érdre és Sopronba költöztek, de szintén vonzónak bizonyult Kecskemét és Veszprém, míg sok salgótarjáni, dunaújvárosi lakos gondolta úgy (ezer lakosra vetítve több mint nyolcan), hogy máshol találhatja meg a számításait.

A gyermekvállalási kedv is jó fokmérője lehet az élhetőségnek, így ezeket az adatokat is összevetettük: ezer lakosra 8,6 élveszületés jutott ezeken a településeken, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. Ennél magasabb volt az arány Szekszárdon (10 ezrelék felett), jóval alacsonyabb viszont Dunaújvárosban és Békéscsabán, ahol a hét ezreléket sem érte el. Más a helyzet ha az elmúlt tíz év átlagát nézzük, eszerint Kecskeméten, Érden és Győrben 10 ezrelék feletti értékeket kapunk, míg Békéscsabán 7,7-et. 2010-ben az ország összes haláleseteinek 18 százaléka jutott a megyei jogú városokra, ám a KSH megállapítása szerint az ezer lakosra jutó 11,7 halál kedvezőbb az országos aránynál. A legrosszabb értékkel Salgótarján rendelkezett (ezer lakosra 15,9 haláleset), míg a legjobbal Veszprém, ahol tíz ezrelék alatt maradt a mutató. Ennek megfelelően a születések és a halálozások egyenlegeként kialakuló természetes fogyás 2001 és 2010 között Érden és Veszprémben volt a legalacsonyabb, Békéscsabán, Miskolcon és Salgótarjánban a legmagasabb.

A természetes fogyás és a vándorlási különbözet népességszám alakító hatása a megyei jogú városokban, 2001-2010 közötti évek átlaga ezer lakosra
Kép: Forrás: KSH

Hol a legkönnyebb állást találni?

Mivel a megyei jogú városoknak nagyobb a tőkevonzó képességük, így az ipar és a szolgáltatások is koncentráltabban vannak jelen, nem meglepő, hogy két éve a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közel negyede, mintegy 555 ezer fő dolgozott itt. Igaz, a gazdasági válságot ők sem tudták kikerülni, így 2008-hoz képest 24 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.

A települések foglalkoztatási lehetőségeit jelzi az alkalmazásban állók és a munkaképes korú (15-64 éves) lakónépesség aránya, ez mutatja, hogy az ott lakó potenciális munkavállalók mekkora hányada tudna elhelyezkedni a városban. A legmagasabb értéket Székesfehérvár érte el 2010-ben (61 százalék), de Tatabánya és Sopron kivételével Közép- illetve Nyugat-Dunántúl minden nagyvárosa az élmezőnyben található. Tatabánya munkaerő "elszívásában" fontos szerepet tölt be Budapest, Sopron esetében Ausztria közelsége. Érd pedig a főváros domináns szerepe és szomszédsága miatt van speciális helyzetben, tipikus "alvóvárosi" funkciót tölt be, a mutató értéke ezért itt mindössze 15 százalék. A dél-dunántúli városok közül Szekszárd emelkedik még ki e tekintetben magasabb viszonyítási értékkel (50 százalék), a régió többi megyei jogú városában és egész Kelet-Magyarország területén kedvezőtlenebb a helyzet.

Persze az is fontos fokmérő lehet, hogy mennyi a munkanélküli: a legtöbb álláskeresőt Debrecenben (12 900 fő), a legkevesebbet Sopronban (985 fő) tartottak nyilván. Amennyiben a regisztrált munkanélkülieknek a munkaképes korú népességhez viszonyított arányát nézzük, úgy Sopron vezet a maga 2,3 százalékával, de nem sokkal van lemaradva Érd (4 százalék), Szombathely (4,6), Győr (4,8) és Veszprém (4,9) sem. A lista másik végén Salgótarján (16,8) és Miskolc (10,7) található, de nem sokkal követi őket Székesfehérvár (10,4) sem.

Dunaújvárosban a legnagyobb az átlagfizetés, Érden a legkisebb

Amennyiben sikerült állást találnunk, az sem mindegy, hogy milyen fizetést kapunk. Ez főleg annak tekintetében fontos, hogy a júliustól élő új Munka törvénykönyve szerint immáron lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltató eltérő régiókban található telephelyein az adott terület sajátosságaira (például munkaerő-szükséglet, alkalmazott munkabér-szint) tekintettel eltérő javadalmazást állapítson meg ugyanazon munkakört betöltő munkavállalói számára. Bár az itt látható adatok 2010-esek, azért a főbb következtetések levonhatóak belőle.

Bruttó és nettó átlagkeresetek alakulása, 2010
Kép: Forrás: KSH

Amennyiben nem számítjuk Budapestet, úgy az országos átlaghoz (bruttó 175 ezer forint) képest 25 ezer forinttal kerestek többet a megyei jogú városokban, kivételt mindössze Érd, Hódmezővásárhely, és Salgótarján jelentett. Két évvel ezelőtt a legtöbb bért, 243 ezer forintot Dunaújvárosban lehetett keresni, a legrosszabb helyzetben pedig az előbb már említette Érd volt a maga 167 ezer forintjával. A település kedvezőtlennek tűnő helyzete sajátos területi és gazdasági helyzetéből adódik: itt dolgoztak legkevesebben, mindössze 6600 fő teljes munkaidős állt alkalmazásban, az átlagosnál kevesebb és kisebb létszámú vállalkozás működött, a lakosság jelentős része pedig a fővárosba járt dolgozni. Amennyiben azt nézzük, hogy 2010-ben az előző évihez képest hol nőtt a leginkább a fizetés, úgy Miskolcot, Hódmezővásárhelyet és Dunaújvárost találjuk a képzeletbeli dobogón.

Lehetőségek a tanulásra

Két évvel ezelőtt Salgótarján volt a kivétel, amennyiben a bölcsődéket nézzük, bármilyen hihetetlen, a városban ekkor nem volt egy ilyen intézmény sem. Ezzel szemben Zalaegerszegen és Nyíregyházán túljelentkezés volt, hiszen 146 gyermek jutott száz bölcsődei férőhelyre, míg Érden, Miskolcon, Egerben és Szekszárdon biztosan lehetett bölcsődét találni. A KSH a családi napközik számát is megnézte, ilyet minden településen talált, ám az átlagnál nagyobb számban voltak jelen Érden és Szekszárdon.

Általános iskolát és középfokú oktatási intézményt, így például gimnáziumot és szakközépiskolát minden településen találhatunk, míg az ország 26 egyeteme közül 8 működik valamelyik megyei jogú városban, közülük a legnagyobbak Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc és Győr városában. A tíz állami főiskola közül öt székhelye megyei jogú város (Dunaújváros, Eger, Kecskemét, Nyíregyháza és Szolnok), míg a 34 nem állami, de államilag elismert főiskola közül 9 működik itt. A megyei jogú városok közül egyedül Érden nem működik felsőfokú intézmény, de ez is Budapest közelségének (és egyben rendkívül széles képzési kínálatának) tudható be.

A mért időszakban összesen 220 könyvtár működött ezeken a településeken, ebből 98 szakkönyvtár, 81 felsőoktatási vagy munkahelyi és 41 települési volt, amelyek leltári állománya megközelítette 28,6 millió kiadványt, míg a beiratkozott olvasók száma meghaladta a 692 ezret. Mozi Érd és Salgótarján kivételével minden megyei jogú városban színesíti a kulturális kínálatot, állandó színház azonban öt megyei jogú városból (Nagykanizsa, Tatabánya, Érd, Hódmezővásárhely, Salgótarján) is hiányzik.

Vannak még elmaradások

Jelentős eltérések tapasztalhatók viszont akkor, ha azt nézzük, hogy milyen a városok infrastrukturális ellátottsága. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatra kapcsolt lakások aránya például Zalaegerszegen és Salgótarjánban sem volt teljes körű 2010-ben, de a csatornázottság ennél is vegyesebb képet mutatott. Az elmúlt tíz évben a legnagyobb fejlődést az Alföld megyei jogú városaiban, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben és Kecskeméten regisztrálták. Pécsett és Sopronban 2010-re valamennyi lakás csatlakozott a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózathoz, ugyanakkor Békéscsabán és Kecskeméten az ellátottság még csak 60-70 százalékos volt, ami az országos szintet (73 százalék) sem érte el. Ennél is rosszabb volt azonban Érd helyzete, ahol a lakásoknak mindössze a negyede volt bekötve a rendszerbe. (Jelenleg azonban nagy arányú felújítások zajlanak, amelyeket a tervek szerint 2013-ra fejeznek be.)

Közműolló (1 km vízvezeték-hálózatra jutó szennyvíz-hálózat hossza) a megyei jogú városokban, 2010
Kép: Forrás: KSH

A gázzal való ellátottság már az évezred elején teljes volt Szegeden, Zalaegerszegen és Nagykanizsán, az elmúlt években pedig Békéscsaba és Érd is felzárkózott hozzájuk. A többi településeken is 80 százalék feletti arányt találunk, kivételt mindössze Tatabánya, Szekszárd és Salgótarján jelentett.

Hol túlterheltek az orvosok?

Két éve egy háziorvoshoz átlagosan 1725 lakos jutott, ennél magasabb, kétezer feletti értékkel találkozunk azonban Érden, Székesfehérváron, Zalaegerszegen és Egerben. Ezzel szemben Pécsen, Miskolcon és Szegeden nem érte el az 1550-et sem. Amennyiben a gyermekorvosokat nézzük, úgy 923-as országos átlagot láthatunk, ami Érden 1200-as, Pécsen pedig 767-es betegszámnak felel meg.

Egy háziorvosnak egy megyei jogú városban 10 632 esetet kellett ellátnia, egy gyermekorvosnak 7161-et. Az egyes városok között azonban igen jelentős eltérés van: több mint 12 ezres esetszámmal igencsak leterheltek az egri, a nagykanizsai, a zalaegerszegi és a dunaújvárosi háziorvosok, míg Veszprém, Debrecen, Szeged háziorvosai ellátottjainak száma nem érte el a kilencezret sem. A házi gyermekorvosok közül a tatabányai, hódmezővásárhelyi és a szekszárdi doktorok ellátottjainak száma tízezer körül alakult, Dunaújvárosban ezzel szemben nem érte el a hatezret.

A megyei jogú városok mindegyikben van szakorvosi rendelő, így az országban 2010-ben működő kórházi ágyak 40 százalékát, (Budapest nélkül számítva 53 százalékát) ezeken a településeken találhattuk. A megfigyelt városok közül egyedül Érden nem biztosított a kórházi ellátás, ám ez a főváros közelsége miatt nem okoz gondot.