Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Idea Intézet megkérdezte egy friss egy közvélemény-kutatásban, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés kezeléséhez Magyarországnak szüksége lehet-e hitelfelvételre, illetve rákérdeztek arra is, hogy mi a magyarok véleménye a Soros György magyar származású amerikai milliárdos által elővezetett uniós örökjáradék-kötvénnyel kapcsolatban.

Soros György április végén vetette fel először azt az ötletét, hogy az EU bocsásson ki örökjáradék-kötvényeket, amelyekből finanszírozhatná a gazdasági újraindítás költségeit, amit uniós döntéshozók 1000 milliárd euróra tettek korábban. A milliárdos-filantróp szerint ezt a gigantikus összeget lehetne örökjáradék-kötvényekből fedezni úgy, hogy annak éves kamata fél százalék lenne, vagyis az 1000 milliárd eurónyi tőke évi 5 milliárd euró ellenében lenne előteremthető. Ez főleg a déli tagállamoknak lenne nagy segítség, mert ők ennél csak jóval kedvezőtlenebb hozamokon tudnának forráshoz jutni.

A tervre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is reagált, szerinte ez "a kettes számú Soros-terv", amelyet nyugodtan lehet adósrabszolgaságnak hívni.

Az EU-ban a gazdaság helyreállításához szükséges hitelről már más elképzelés is napvilágot látott (például az Angela Merkel és Emmanuel Macron által, illetve az Európai Bizottság által javasolt helyreállítási alap), ezek azonban annyiban hasonlítanak Soros György tervére, hogy ezek is hosszú lejáratú, az EU által felvett hitelről szólnak. A magyar kormány viszont előszeretettel összemossa azokat. Mindenesetre az is látszik, hogy Orbán Viktor nézete is enyhült az "adósrabszolgaságot" illetően, miután mostanában már inkább azt kommunikálja, hogy bár a közös hitel szembemegy a "magyar életösztönnel", sok ország gyalázatos pénzügyi állapota miatt a magyar jóváhagyás aligha elkerülhető. Sőt a politikus már arról is beszélt, hogy a hitelfelvétel egyszerre veszély és lehetőség.

Kell nekünk a hitel?

Az Idea pedig a Napi.hu által elsőként publikált friss felmérésében rákérdezett a hitelből történő gazdaságösztönzés kérdésére. Az eredmények alapján a hazai felnőttek körében, politikai szimpátiától függetlenül, általában az a domináns nézet az ország hitelfelvételével kapcsolatban, hogy az csak a tehetősebb rétegek számára jelent megoldást, de a szegényebbeknek is viselni kell a terheket.

A kormánypárti szimpatizánsok négyötöde azt gondolja (79 százalék), hogy az ország gazdasága rövidesen újra növekedni fog, ezért nincs szükség külső források igénybevételére. Nem meglepő módon az ellenzékiek körében sokkal kevesebben értenek ezzel egyet, itt 18 százalék osztja ezt a véleményt, míg az egyéb politikai beállítódással jellemezhető felnőtteknek 26 százaléka gondolja így.

A kutatásról

Az Idea Intézet 2020. június 16-19. között végezte az 1000 fős, online, önkitöltős kérdőíven és nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint reprezentatív (rétegzett) mintán alapuló kérdőíves felmérését. A megkérdezettek a 18 évnél idősebb hazai felnőtt népesség volt. A vizsgálat során kiemelt szempont volt a vélemények vizsgálata a válaszadók politikai elköteleződése, szimpátiája alapján.

Az ellenzéki szimpatizánsok négyötöde (79 százalék) viszont úgy gondolja, hogy Magyarország képtelen önmaga elhárítani a válság következményeit. Ezzel ért egyet az ellenzéki/kormánypárti dimenzióban nem elhelyezhető felnőttek (pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok) kétharmada is (64 százalék). A kormánypárti szimpatizánsoknak viszont csak 21 százaléka van ezen a véleményen.

A felmérés alapján az ellenzéki szavazók kétharmada teljesen normálisnak véli, hogy a válság idején egy ország hitelt vesz föl (63 százalék), a kormánypárti szimpatizánsok körében azonban ez az arány mindössze 38 százalék. A bizonytalanoknál a kisebbség (45 százalék) van hasonló véleményen.

Ha már hitel, akkor inkább az EU

Bár a többség nem venne fel hitelt, a felmérés arra is rámutatott, hogy ha mégis szükség lenne rá, akkor inkább EU-s forrásokat érdemes igénybe venni. Az ellenzéki összefogás pártjainak szimpatizánsai illetve a kormánypárti/ellenzéki dimenzióban nem elhelyezhető felnőttek túlnyomó többsége van ezen a véleményen, míg a kormánypártok szimpatizánsainak körében ez az álláspont kisebbségben van.

Érdekesség, hogy a kormánypártiak körében ez az álláspont inkább talál támogatókra, ha annak a kevésbé agresszív változatával találkoznak ("Ha hitelre van szüksége Magyarországnak, akkor inkább az EU-s forrásokat kellene keresnie.")., mint az agresszívebb megfogalmazásával ("Nemzeti érdek, hogy ha már kölcsönre van szükség, azt az EU-tól vegyük fel és ne a Putyin Oroszországától vagy a kommunista Kínától.") - utóbbi állítással 24 százalékuk ért egyet. Az Idea szerint a bizonytalanok vagy párthovatartozásukat elárulni nem akarók között is népszerűbb volt a kevésbé agresszív megfogalmazású állítás (73 vs. 82 százalék).

És Soros kötvényével mi a helyzet?

A kutatás alapján a Soros Györgyhöz köthető örökjáradék-kötvény tervéről a magyar felnőttek harmada hallott már. Az eredményekből kitűnik, hogy a kormánypártok szimpatizánsainak körében az átlagnál lényegesen magasabb azok aránya, akik hallottak már a tervről.

Forrás: Idea Intézet

A terv részleteinek rövid ismertetése után, kisebb többségben azok voltak, akik támogatták az elképzelést (46 százalék), de a terv megítélését erőteljesen meghatározza a politikai hovatartozás.

A kormánypártiak elítélik, az ellenzéki összefogás hívei jellemzően támogatják az ötletet, míg az ellenzéki/kormánypárti dimenzióban nem értékelhető felnőttek véleménye ellentmondásos: 38 százalékuknak tetszett ez a terv, 36 százalékuknak nem, egynegyedüknek nem volt erről kialakult véleménye.

Forrás: Idea Intézet

Mi a baja a magyar kormánynak az örökjáradék-kötvénnyel?

Ugyanakkor a felnőttek majdnem háromnegyede (72 százalék) egyetért azzal, hogy a kötvény megítélése pénzügyi szakemberekre tartozik. Hasonló arányban vannak azok is, akik úgy vélik, Magyarország maga is kibocsát ilyen kötvényeket, a kormánynak csak az a baja a tervvel, hogy kicsúszik a kezéből az ellenőrzés. Ezzel a két állítással nemcsak az ellenzékiek, hanem a kormánypártiak és az ilyen értelemben nem besorolható felnőttek többsége is egyetért - derül ki az Idea kutatásából.

A többi állítás esetében a politikai hovatartozás határozza meg a véleményeket: a kormánypártok hívei jellemzően negatív véleménnyel vannak a lehetőségről, míg az ellenzéki pártok szimpatizánsai támogatják. Az ellenzéki és kormánypárti szimpátia szerint nem besorolható felnőttek véleménye kevésbé kialakult: sok szempontból egyetértenek az ellenzéki pártok híveivel, de 50 százalékuk azt gondolja, hogy ez a megoldás adósrabszolga sorba taszítaná az országot.