A 2005-2010-es időszakot vizsgálva az önkormányzatok számára azt jelentette, hogy míg 2005-2006-ban a központi spórolás jegyében egyre kevesebb támogatást kaptak, addig egyre több feladatot kellett ellátniuk. Ennek következtében a szektor teljes kötelezettségállománya 1462 milliárd forintot tett ki, ez 665 milliárd forint volt 2005-ben - mondta Bunna Gyula, a PwC igazgatója. Az idei növekmény 370 milliárd forintot tesz ki - ennyivel gazdálkodnak majd kevesebből a költségeikhez képest -, vagyis az adósságállomány 1831,6 milliárd forint.

Az adósságon belül nem változott az egyéb típusú tartozás, a hitelek azonban jelentősen emelkedtek 620 milliárd forintra, a kötvények pedig szinte nulláról 600 milliárd forint fölé nőttek.

Kapcsolódó

Az önkormányzatok kiadásai nominálisan 9 százalékkal emelkedtek, ez reál értéken stagnálást mutat. A periódusban a saját bevételek jelentősen nőttek, az állami hozzájárulás azonban csökkent, összességében 8 százalékos emelkedést mutatott. Vagyis a bevételek-kiadások éves szintű, egy százalékpontos különbsége több mint 300 milliárd forint mínuszt generált a működésben. A hitelek fele tehát működési költségre ment el, a többi beruházásra, uniós támogatások önerejére.

A kötvénykibocsátások 2006-tól váltak népszerűvé, évente 200 milliárd forintot tett ki a növekmény. A válság hatására azonban ez megtorpant, s újra a hitelek felé fordultak az önkormányzatok. Tavaly az adósságnövekmény 60 százaléka keletkezett abból, hogy a devizaadósságok jelentős árfolyambeli terhet generált - a teljes adósságállományból 180 milliárdot tesz ki az árfolyamveszteség, s ebből 110 milliárd keletkezett tavaly.

A kibocsátott kötvények - amelyek néhány év türelmi idő után 20 év után futnak ki - adósságszolgálatára az idén már költeniük kell az önkormányzatoknak. Ezek a kötvények jellemzően a kibocsátást koordináló bankok mérlegében van, nem piacképesek, inkább hitelviszonyt testesítenek meg. Az esetek túlnyomó többségében nem állt semmilyen biztosíték ezek mögött.

Az adósságállomány kezelésében két megoldás lehetséges: az állam az önkormányzatokra hagyhatja a probléma megoldását. Ennek következménye az, hogy a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok fizetési nehézséget szenvednének, aminek az lehet a folyománya, hogy az egész szektor iránt megrendül a bizalom. A PwC szerint az állam részt vehetne abban, hogy valamilyen piaca legyen az önkormányzati kötvényeknek.

Másik megoldás lehet, hogy valamilyen központi rendszeren keresztül bonyolódjék az önkormányzatok adósságának kezelése. Az intézményesített rendszerben egyszerűbbé válhat az adósságszolgálat. A módszer az lehetne, hogy egy társaság megvásárolja a kint lévő kötvényeket, majd menedzselni kezdi annak finanszírozását.

 

Nem lehet tervezni

Külön problémát jelent, hogy az önkormányzatok nem tudnak középtávra sem tervezni - mivel az állami hozzájárulás mértéke ad hoc jellegű. Szükséges lenne a központi költségvetés és az önkormányzati működtetés összehangolása ahhoz, hogy az önkormányzatok több évre előre tudjanak kalkulálni. Továbbá össze kellene kapcsolni az önkormányzati feladatokat és a pénzáramokat, hogy ez finanszírozható és tervezhető legyen.