Időzített bombán ülnek az önkormányzatok

A magyar parlamentek húsz éve adósak az önkormányzati gazdálkodási törvénnyel - többek közt ez is egy oka önkormányzati alrendszer (gazdasági) válságának a PM államtitkára szerint. Az önkormányzati alrendszer bizonyos értelemben pénzügyi időzített bombán ül - véli a Regionális Fejlesztési Holding vezérigazgató helyettese.
Papp Zsolt, 2010. március 4. csütörtök, 11:09
Fotó:

A jelenlegi szabályok nem biztosítják, hogy önkormányzatok hitelfelvételeikkel nem vigyék csődbe saját településüket, sőt azt sem, hogy a teljes alrendszer adóssága nem rontsa az ország lehetőségein túl az államadósság mutatókat.

Az elmúlt húsz év nagy adóssága az önkormányzati rendszer korszerű gazdasági szabályozásának elfogadása a magyar parlament részéről - mondta Katona Tamás a Pénzügyminisztérium államtitkára az Önkormányzati Pénzügyek 2010 című konferencián.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatok gazdálkodási környezete gyakran változik, ráadásul ésszerűségi működési problémák is vannak. Az önkormányzatok a GDP tíz százalékáért felel, eközben a közjogi és gazdasági elvárások egymásnak ellentmondanak.

A közjogi elvárás az önkormányzatok minél nagyobb önállósága és számossága - ugyanakkor gazdasági hatékonysági követelmények mást követelnek, ezeket az egymásnak ellentmondó követelményeket az elmúlt húsz évben nem sikerült közös nevezőre hozni.

A politikában az elmúlt húsz évben nem jött létre az a konszenzus, amely e szabályok megalkotásához szükséges - ugyanakkor ha az önkormányzati szféra egységes szakmai javaslatokkal előállna, akkor a politikai konszenzus is könnyebben megteremthető lenne - mondta az államtitkár.


Az új önkormányzati alrendszer kialakítását - ha erre meglenne a politikai szándéka - akkor is nehezítheti a reformokat az önkormányzatok adósságai, azok körülményei nehezíthetik az átalakításokat, hosszabb távon egyenesen ezen hitelek egy részének visszafizetése is kétséges - mondta Vigvári András, Ász kutatóintézetének tudományos tanácsadója. (Az önkormányzati alrendszer teljes adósságát más szakértők 1500 milliárd forintra teszik.)

Az önkormányzatok erőltetett ütemben veszik igénybe az EU-s forrásokat, ennek következtében számos önkormányzatnál nem előreviszi a közigazgatási szolgáltatásokat, hanem újabb kockázatokat termel ki.


Az önkormányzatok likviditási kockázatai is érzékelhetőek, nincs arra garancia, hogy a bankok fenntartják a nagyvonalú finanszírozási hiteleiket, ami a helyi iparűzési adóbevételek csökkentésével is párosulhat.

Községek és egyes városok látens csődbe vannak, ennek a jelenségnek csak a csúcsa Szigetvár valós csődhelyzete. Az önkormányzati hitelfelvételek szabályozása elégtelen, hisz olyan megoldásra lenne szükség, amely szabályozza, hogy az önkormányzati alrendszer adóssága ne veszélyeztesse az államháztartás egészének hiányát és adósságmutatóit - ami az euró bevezetés miatt sem elhanyagolható - , de a jelenlegi szabályok az önmagukra veszélyes önkormányzatokat sem védi meg az eladósodástól - mondta Vigvári András.


Az önkormányzati alrendszer bizonyos értelemben pénzügyi időzített bombán ül, a szektor eladósodása a politikát lépéskényszerbe hozta. Morálisan nem járható út az adósságok hosszú évtizedekre való kitolása - ez tapasztalható néhány önkormányzatnál és ehhez segédkezet nyújtanak az önkormányzatokat finanszírozó bankok - mondta Szegvári Péter,a Regionális Fejlesztési Holding vezérigazgató-helyettese.


Januártól szigorodtak az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó költségvetési szabályozások, hisz 2010-től az önkormányzati költségvetési rendeletében meg kell szabni a hiány mellett - annak finanszírozásnak részleteit is, külön a működési külön a beruházási tételeknél.

Már a 2009-es zárszámadás készítésénél a pénzmaradványt csökkenteni kell a likviditási hitelállománnyal, ugyanakkor növelni az értékpapírok állományával - így átláthatóbbá válik az önkormányzatok likviditási helyzetet - mondta Rozsi Judit, Pénzügyminisztérium főosztályvezetője.

HOZZÁSZÓLÁSOK