Súgnak-e az ellenségnek?

- Magyarországon hány bűnözői csoport működik?

- Vannak erre vonatkozó kimutatások, de ezek minősített adatok, azaz nem publikusak. Egy ilyen csoportot számoltunk fel például a múlt heti akciónk során.

- Az akkor kiadott közlemény szerint cégtemetőt is üzemeltettek a gyanúsítottak. Mi a különbség eközött, illetve a továbbra is háborítatlanul működő cégtemetők között, amelyek egyikéről a Napi.hu is rendszeresen beszámol. A tatabányai címen megtalálható cégtemető tulajdonosa büszkén hirdeti szolgáltatásait, az általa bezárt cégek - a Céginfo.hu szerint 800 vállalkozásnak van vagy volt itt a székhelye, közülük közel 300 jogutód nélkül megszűnt - rendszeres szereplői a NAV legnagyobb adósokat felvonultató listáinak.

- Nincs különbség cégtemető és cégtemető között, határozott szakmai álláspontom szerint minden ilyen "vállalkozás" illegális. A múlt heti akciónál egyébként nem a cégtemető volt a fő szál: a koncentrált fellépést az illegális munkaerőközvetítés és az ahhoz kapcsolódó nagyszabású járulékcsalás indokolta, hiszen folyamatosan sérültek mind a költségvetés, mind a foglalkoztatottak érdekei, miközben az elkövetők szépen gazdagodtak. Nem hagyhatjuk szándékosan éveken át bűnözni az elkövetőket, amikor komolyan felmerül a gyanú, illetve megvan az elegendő bizonyíték, lépünk.

Életrajz

Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi elnökhelyettese a Rendőrtiszti Főiskola elvégzése után a BRFK, majd az ORFK különböző szervezeti egységeinél dolgozott, elsősorban gazdaságvédelmi területen. Később az APEH Bűnügyi Igazgatóságán, majd annak jogutód szerveinél vezető pozíciót töltött be. Időközben pénzügyi, majd jogi diplomát szerzett. 2010 nyarán az ügyvédi hivatását függesztette fel, amikor visszatért a közigazgatásba a Vám-és Pénzügyőrség bűnügyi főigazgatójaként. 2011. január elsejétől a NAV bűnügyi elnökhelyettese.

- A siker azt is bizonyítja, hogy jól működött a belső elhárítás? Hiszen nem szivárgott ki a bűnözők felé az akció terve.

- Inkább azt bizonyítja, hogy jól működött a konspiráció: az akcióban résztvevő nyomozók nem tudták, hová, milyen ügyben mennek, csak egy nagyon szűk körnek voltak erre vonatkozó információi. Nem is volt még olyan ügyünk, ahol 300 helyre kellett egyszerre kivonulnunk.

- Mikor volt utoljára arra példa, hogy valaki innen súgott volna az "ellenségnek"?

- Rengeteg információ érkezik be hozzánk arról, hogy esetleg árulók vannak az államigazgatásban vagy akár a saját embereink között - ezek vagy igazak vagy nem, ezt nem az én tisztem ezt eldönteni. Ha hivatalból tudomásunkra jut, hogy valaki az állományunkból vagy az államigazgatásból az ön szavaival élve "súg az ellenségnek", egyet tehetünk, értesítjük a Nemzeti Védelmi Szolgálatot.

Így áll az illegális cigaretta- és üzemanyagpiac

- Erősödik-e a cigaretta feketepiaca a trafiktörvény életbe lépése kapcsán?

- Jelenleg nincs hiteles mérés arra vonatkozóan, hogy nőtt volna a feketekereskedelem és emiatt a költségvetési bevételek csökkentek volna. A trafiktörvény életbe lépése óta nem telt el ugyanis elég idő: legalább fél-egy év kellene ahhoz, hogy a dohánygyártók adataiból, a GfK kutatásaiból - amely az eldobott cigarettásdobozok számlálásával ad becslést a feketepiacról -, valamint a mi adatainkból meg lehessen állapítani, változott-e az illegális piac részesedése.

Tény viszont, hogy a legális cigarettapiac az eladási adatok alapján már 2012 első felében elkezdett csökkenni, amivel párhuzamosan apadtak a jövedékiadó-bevételek is. A NAV is készült arra, hogy a dohánykereskedelem szigorítását követően jobban koncentráljon a csempészetre, a lefoglalási adatok viszont egyelőre nem mutatják, hogy szignifikánsan nőtt volna a feketepiac. Persze tudjuk, hogy ez nagy biznisz, főként ukrán és szerb irányból érkeznek a szállítmányok, abban a régióban sokan élnek ebből. Magyarország az illegális dohányáru-kereskedelem terén egyébként igen jól teljesít, hiszen míg 2004-ben még 24 százalék volt a feketepiac aránya, addig tavaly 5-6 százalék körül lehetett.

- Van-e a látókörükben olyan illegális, Magyarországon üzemelő cigarettagyártó gépsor, mint amilyet az idén sikerült felszámolni?

- Ha tudnánk ilyenről, már felszámoltuk volna.

Kép: Sors László

- Magyarországon mennyire számít égető kérdésnek az üzemanyag-csempészet? A Bloomberg összállítása szerint Európa-szerte évi több mint négymilliárd dollár adókiesést okoznak az ilyen csalások.

- A napi elszámolás bevezetése az ukrán határon jó húzás volt, a pozitív hatások meglátszanak a szabolcsi legális benzinkutak forgalmán is. Megpróbálják persze ki-kijátszani - cserélik az autókat, vagy ugyanazzal a kocsival családtagok fordulnak -, de nincs szó ipari méretekről. A nagykereskedelmi méretű csempészet is folyamatosan napirenden van, de korántsem olyan volumenben, mint a 90-es években. Vannak róla információink, hogy próbálnak nem gázolajat uniós tagállamokon keresztül, a szálakat jól megkuszálva vasúton, illetve közúton tartálykocsikban utaztatni, hogy azután valahol üzemanyagként értékesítsék. Nem egész szerelvényekre kell gondolni, jobbára csak eseti jelleggel, egy-egy tartálynyi mennyiséggel próbálkoznak - ez általános európai tendenciának is mondható.

- Jellemzően tehát gázolajról van szó, nem benzinről.

- Igen, de inkább úgy fogalmaznék, hogy gázolaj-helyettesítőről - ez régebben orsóolaj volt, most bázisolaj -, amit dízelmotorokban használnak majd fel. Igaz, egy korszerű motorban ez az üzemanyag már középtávon is komoly károkat tud okozni, de a régebbi mezőgazdasági gépek elketyegnek vele.

- Mekkora lehet az illegális szállítmányok aránya a legális piachoz képest?

- Elenyésző - nem gondolom, hogy ipari méretű csempészet folyna, illetve a mennyiség nemzetgazdasági viszonylatban számottevő volna.

- Akkor tehát nincs értelme az üzemanyagok tervezett kötelező jelölésének, pláne a benzin esetében.

- Ezt nem kommentálnám, de az biztos, hogy az így behozott üzemanyag jellemzően nem a legális kutakra kerül, hanem inkább az eldugott tanyákon leásott tartályokban landolhat, hogy a környező mezőgazdasági gépeket kiszolgálja. Ezek ellenőrzése természetesen nem egyszerű.

 

Kínai piac és hamisított termékek

- Említette, hogy nem hagyják éveken át szándékosan működni a törvénysértőket. Akkor mivel magyarázza, hogy eddig nem sikerült felszámolni a józsefvárosi kínai piacot?

- Komplex kérdésről van szó. A média sokat foglalkozik a kérdéssel és sokan úgy gondolják, a NAV nem mer hozzányúlni, csukott szemmel megy el a probléma mellett. Ezt cáfolom, a NAV az ún. kínai piacokon is folyamatosan jelen van, elképesztő mennyiségű ellenőrzést végez, rengeteg akciót szervez, különösen az ünnepek körüli bevásárlási szezonban, jelentős összegű bírságot szab ki. Az persze relatív, hogy ezzel mit értünk el. Fontos kérdés ugyanis, hogy miként kerül a kínai áru az EU-ba, az országba, hogyan vándorol az unión belül, milyen vámszabályokat és hogyan szegnek meg a szállítók, és ezt mi teszi lehetővé.

Nem pusztán a Józsefvárosról és a Ganz-telepről van szó: uniós jogszabályokról, uniós terjesztői hálózatról beszélhetünk, amit a tagországok közötti eltérő vámtarifák, vámolási szokások is éltetnek. Elgondolkodtató például, hogy hogyan lehet az, hogy egy EU-tagállamban - szándékosan nem nevezem meg az országot - néhány eurócent vámértékben tartanak nyilván egy farmernadrágot vagy egy pár cipőt, míg Magyarországon ennek több tízszeresén.

Van olyan vámeljárás, amely lehetővé teszi, hogy az így - csalárd módon egyébként - vámkezelt árut áfamentesen behozzák Magyarország területére. Itt már egyszerű a recept, lesz egy strómancég, amely nem fizet áfát, majd be is kerül a feketegazdaság vérkeringésébe az áru. Hangsúlyozom: nem csak Magyarország küzd ezzel, illetve messze nincs szó arról, hogy minden kínai kereskedővel gond lenne, sőt, nem távol-keleti kereskedők is hasonló sémát követnek. Mindent összevetve jogos a kérdés, hogy miként lehetne a mainál hatékonyabban fellépni ellenük nemcsak itthon, hanem az Európai Unió szintjén és nem csupán az ellenőrzés, hanem a jogalkotás területén. Ezt egyébként az EU számvevőszéki jelentése is alátámasztja.

Forrás: Napi.hu, NAV

- A hírekben gyakran olvasni arról, hogy hamis termékekre bukkannak. Hogyan leplezik le ezeket, mik számítanak slágerterméknek?

- A leggyakrabban ruházati cikkeket, lábbelit, mosószert és motorolajat hamisítanak. A legegyszerűbb módszer az, hogy vásárolunk és bevizsgáltatjuk - e téren a gyártók elemi érdeke az együttműködés, hiszen a hamisítvány felismeréséhez szükséges alapvető információk (csomagolóanyag kinézete, termékösszetétel, stb.) náluk vannak. Emellett már tudjuk, hogy kik azok, akik a hamis termékek előállítását segítik, például csomagolóanyag-gyártással, szállítókapacitással - őket kell figyelnünk. És persze a lakosságnak is feltűnik, ha például a szomszédban egy sufniban egy mosógéltöltő "vállalkozás" kezd el működni.

- A hazai netes kereskedők sokszor panaszkodnak azokra a konkurens webáruházakra, amelyek magyarnak tűnnek, de alapvetően külföldi, alacsonyabb áfatartalmú, ezért olcsóbb termékeket kínálnak. Itt mi a legnépszerűbb áru?

- A mobiltelefon az egyik legkurrensebb. A NAV ezeket az eseteket vásárlással, a hálózat felgöngyölítésével, az áru eredetének ellenőrzésével kezeli. Sokan hiszik ugyanis, hogy szabadon lehet feketén üzletelni a neten. Fontos hangsúlyozni, hogy eseti adásvétel alapján nem indítottunk büntetőeljárást, de van olyan ügyünk, amelyben több ezer tanút hallgatunk meg azért, hogy kiderítsük, valóban vásároltak-e a gyanúba került online kereskedőnél vagy visszaéltek a nevükkel.

Gyorsan eladhatják a lefoglalt luxusautókat

- A frissen közölt adatok szerint az első félévben javult a kármegtérülési arány az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévben viszont romlott a január-márciusi átlaghoz képest. Mi ennek az oka?

- A negyedéves adatokat nagyban befolyásolják, hogy egy-egy ügy mikor fut ki, ezért lezárt naptári évenként szoktuk értékelni a teljesítményünket. Eddig úgy néz ki, tudjuk tartani a 2012-es kármegtérülési rátát, amely európai összehasonlításban sem rossz. Bevált az a stratégia, amelynek lényege, hogy elvonjuk a bűnözők vagyonát.

- Nem romlik ez az arány a bírósági szakaszban számottevően, mert a gyanúsítottak visszakövetelik a vagyont?

- Attól a pillanattól kezdve, hogy fellép a NAV, minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesznek és követelik vissza a lefoglalt vagyontárgyakat, ám arra vonatkozóan nincs statisztikám, hogy az eljárás évekkel későbbi jogerős befejezésekor végül mekkora vagyon kerül az államhoz. Mi a vagyon elvonását biztosítjuk egy későbbi kármegtérülés reményében, a büntetőeljárás kezdeti szakaszában.

- Ha egy jó autóval egy bűnöző barátomnál parkolok, és épp akkor van rajtaütés, bukom a kocsit?

- Ez attól függ, milyen információink vannak az autóról. Ha úgy tűnik, hogy valójában mégis a baráté, és csak színlelt jogügylet miatt van az ön nevén, vagy bűnös pénzből van, simán elvisszük. Persze nagyon körültekintően kell eljárnunk, hogy tényleg csak azt hozzuk el, ami az elkövetőé vagy a bűnös tevékenységből származik. Természetesen mindig tisztázni kell, hogy valójában kié a lefoglalt vagyontárgy. Fontos, hogy ha bűnszervezetben elkövetett bűncselekményről van szó, megfordul a bizonyítási teher, azaz a gyanúsítottnak kell igazolnia, hogy tiszta forrásból vásárolta az adott vagyontárgyat.

- Ha a lefoglalt (luxus)autókat csak a bírósági eljárás végén, évek múltán teszik pénzzé, az rontja a végeredményt, hiszen addigra már töredékére zuhan a járművek értéke.

- Így van, épp ezért van már lehetőség arra, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén még a bírósági döntés előtt értékesítsük ezeket a vagyontárgyakat, és a pénzt őrizzük tovább. Korábban ezt a gyakorlatot már követtük a gyorsan romló áruknál, élelmiszereknél, miközben egy-egy autó éveket állt a NAV telepén, aminek még őrzési költsége is volt. Jelenleg arra törekszünk, hogy minél hamarabb pénzzé tegyük a járműveket - még a gyanúsítottnak is jó, ha bírósági felmentése esetén értékállóbb formában jut hozzá vissza a vagyon.

A kis halak is sokat hoznak

- Hogyan bukik le, aki adót csal?

- Egyrészt kidobja a gép: a NAV-nak van egy nagyon jó kockázatelemzési rendszere, amely modellek, valószínűségek, algoritmusok alapján kimutatja az olyan eseteket, ahol valószínűleg adócsalásról van szó. Továbbá feljelentések, névtelen bejelentések garmadája érkezik hozzánk, sőt a szakmai szervezetektől, piaci versenytársaktól is kapunk hasznos jelzéseket. Biztos lehet abban, hogy nem szenvedünk információhiányban.

- A költségvetési csalásokhoz tartozik az uniós forrásokkal való visszaélés is. Itt milyen és mekkora súlyú ügyekről van szó?

- A költségvetési csalások legnagyobb részét az áfacsalások adják, de sok ilyen ügyünk is van, ráadásul nem ritkán az önkormányzati körből. Nem az a tipikus, hogy egyszerűen lenyúlnák az uniós támogatást, inkább nem jól számolják el, nem arra fordítják, amire kapták, például egy helyhatóság nem teljesen csatornafejlesztésre költi az EU-forrást, hanem - a támogatás céljától eltérően - mást is finanszíroz belőle. Márpedig ez bűncselekménynek számít.

- Mekkora stábbal, mekkora költségvetéssel dolgoznak?

- Mintegy 1300 emberről, évi nyolcmilliárd forintos büdzséről van szó, vagyis az első fél évben ennél jóval többet hoztunk be, pontosabban többet biztosítottunk. Ez a pénz ugyanis még nem folyt be az államkasszába, majd a jogerős bírósági ítéletek mondják ki, hogy a lefoglalt vagyonoknak mi lesz a sorsa.

- Bevallottan a minél jobb kármegtérülést preferálják. Van olyan bűncselekmény-értéklimit, ami felett ugranak?

- Nincs ingerküszöb alatti ügy. A munkatársaim értékelésénél a kármegtérülés valóban az egyik preferált mutató, vagyis aki ebben jól teljesít, azt jutalmazásnál előrébb vesszük. Érdekes módon a néhány milliós ügyekből is majdnem ugyanannyit hoznak a kollégák, mint a kiemeltekből, vagyis nem kifizetődő, ha csak a nagy sztorikra koncentrálnak.

- Van célprémium, ha összejön egy nagyobb fogás?

- Nincs, a munkatársaimat az motiválja, ha látják, hogy a feltűnő életvitelt folytató emberekkel mi történik a lebukás után, ha az ügyész és a bíróság is jónak értékeli a nyomozóhatóság munkáját. Elképesztően doppingolja az embert, hogy a jó oldalon állva, a törvények betartásával igazságot tehet - a végső szót persze minden ügyben a bíróság mondja ki.