Így dőlt meg a magyar k+f rekord

Tavaly két évtizedes csúcsra jutottak a k+f célú költések Magyarországon. A jó számok jórészt a vállalkozásoknak köszönhetőek, de nőttek az állami és a külföldi források is.
Napi Gazdaság, 2013. október 24. csütörtök, 14:57
Fotó: Napi.hu

A 2009-es nagy ugrás után 2010-ben megtorpantak, majd 2011-ben és 2012-ben újra érdemben nőttek a kutatás-fejlesztési (k+f) célú költések Magyarországon − derül ki a KSH nemrégiben publikált részletes adataiból. Ezek alapján 2012-ben k+f-re folyó áron 363,7 milliárd forintot fordítottak, amely a GDP 1,29 százalékának felel meg. Az adat az előző évihez képest folyó áron 8,1 százalékos növekedést jelent (tavaly a GDP-arányos érték 1,21 százalék volt), így a GDP arányában mérve a 2012-es szint − az 1990-es 1,6 százalék mögött − az utóbbi 22 év legjobb eredményének számít.

A részletes adatok szerint 3090 kutatóhelyen a k+f-fel foglalkozók száma meghaladta az 56 ezret. Míg a tényleges k+f-létszám két, addig a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám − a korábbi évekhez hasonlóan − ennél gyorsabban, 5,2 százalékkal nőtt. Így a szféra súlya az összes foglalkoztatotton belül folyamatosan emelkedik, 2012-ben már elérte a 0,92 százalékot. A k+f személyi állományán belül a kutatók aránya csökkent: 2011-ben még a tényleges létszám 66,7 százalékát tette ki, 2012-ben ennél 1,2 százalékponttal kevesebbet. A kutatóhelyek mérete kismértékben emelkedett: az egy kutatóhelyre jutó számított létszám 11,3 főről 11,6 főre, a kutató-helyenkénti átlagos k+f célú ráfordítás pedig 112 millió forintról 118 millióra nőtt. Javult a segédszemélyzettel való ellátottság is: míg 2011-ben száz kutatóra 28 fő segédszemélyzet jutott, addig 2012-ben 1 fővel több.

A költségeken belül a bérek és jövedelmek aránya 58 százalék volt, 0,4 százalékponttal több a 2011-esnél. Az egy kutatóra jutó átlagos k+f célú költés stagnált (12,6 millió forint), szektoronként és tudományáganként azonban nagy az eltérés. A vállalkozásoknál 15,3 millió, a költségvetési kutatóhelyeken 9 millió forint jutott egy kutatóra. A tudományterületek közül a műszaki tudományoknál a legmagasabb (16,6 millió forint) az egy főre jutó költség, a bölcsészettudományoknál a legalacsonyabb (4,9 millió).

A k+f kiadások forrásai
CégekÁllamEgyéb hazaiKülföldiÖsszesen
2007107,8109,11,627,2245,7
2008128,7111,41,624,7266,4
2009138,9125,62,132,6299,2
2010147,0122,02,938,3310,2
2011159,7128,23,345,3336,5
2012170,5134,13,156,0363,7
Forrás: KSH

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bhole, 2013.10.25 03:28

@na4: "hol vannak a nagy, áttörő eredények"
Sajnos libsiknek nem mondhatják el, mert azonnal eladnák egy tál rizsért a kínaiaknak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2013.10.24 19:19

Ok, hogy az Isten pénzét is elköltötték, de hol vannak a nagy, áttörő eredények, a megtérülés? Ezekről nemigen hallani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html