A magas idei növekedés - amit 3,5 százalékra becsülnek - egyszeri és átmeneti tényezőknek köszönhető. Ezek egy része, például az EU-pénzek hatása még stimulálja a 2015-ös gazdasági növekedést is, ám 2016-ra visszaállunk egy borongósabb pályára. Jövőre az alappályából csak 1,8 százalékos növekedés eredne (lásd első ábra), ám a devizahitelesek konszolidációja és a kormányzati lépéseknek köszönhetően a 2015-ös GDP növekedés elérheti a 2,3 százalékot is. Az alapnövekedés lassul 2016-ban, ekkorra már csak 1,2 százalékos növekedést jósolnak.

Idén még a vásárolt fogyasztások 2,2 százalékkal nőnek, ami jövőre már 1,4 százalékra esik vissza az intézet technikai kivetítése szerint - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója a jelentést ismertető sajtótájékoztatón.

A költségvetési alappálya végig 3 százalék alatti maastrichti hiánnyal számol, az idén 2,9, 2015-ben 2,87 százalékos GDP arányos deficit jósolható. Az államadósság a 2018-ig beragadhat a GDP 77-78 százalékos szintjén. Az utóbbi hónapokban megnőtt a kormány költekezése, amit a frekvencia-értékesítésből származó extra 130 milliárdos bevétel tett lehetővé.

A KFIB alap makropályája - költségvetési stimulusok nélkül


A jövő évi lakossági fogyasztást jelentősen befolyásolja a devizahiteles-konszolidáció. Az MNB szerint közvetlenül 105 milliárd forintot kapnak vissza a háztartások és további 120 milliárdra rúg a csomag tehercsökkentő hatása. Ám ha a késedelmes hiteleket és az árfolyamgátat figyelembe vesszük - akkor az intézkedések hatása ennél alacsonyabb lesz.

A devizahiteles konszolidáció, költségvetési kiadásnövekedés hatása a makropályára
Kép: Napi.hu

Erre a következtetésre jutott az MNB is a minapi elemzésében, amelyben már a törlesztőrészletek korábbi átlagos 30 százalékos csökkenése helyett, inkább 20 százalékra teszi azt. Ezért nehezen jósolható a devizahiteles-konszolidáció során keletkező többletjövedelem hatása, egy biztos, hogy ez a jövedelemkiáramlás gyorsítja a jövő évi gazdasági növekedést.

Az adócsomag fékezi a növekedést

Az elfogadott adócsomag azonban fékezi azt, ahogy a lakossági fogyasztást is. Összesen 27 olyan adóváltozás történt, ami árazható volt - ezek összességében jövőre 130,5 milliárd forinttal emelik a cégek terheit, illetve a költségvetés bevételeit. A chipszadó, vagyis népegészségügyi termékadó (neta) alkoholokra való kiterjesztésétől a kormány alig egymilliárdos bevételtöbbletet vár - a KFIB ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy a NAV adatai szerint 11,3 milliárdos többletbevételt jelent a neta-ban. A legnagyobb emelés a dohányosokat sújtja, ezen termékre kivetett jövedéki adóbevételek 54,6 milliárd forinttal emelkednek.

Adóemelések hatása 2015-ben KFIB szerint

Jelentős, 7,5 milliárdos növekedés származik a pálinkafőzés szabályainak szigorításából, ugyanakkor az első házasok adókedvezménye 600 millió forintos bevételkieséssel jár - januártól a friss házasok havi 5 ezer forintos kedvezményt vehetnek igénybe. A KFIB szerint a cafetériát érintő változások a bevételeket érdemben nem befolyásolják, csak a fogyasztási szokásokat - megnő a jövőben például a SZÉP-kártyák szerepe.

Így fizetnek az áruházláncok

Nagy port vert fel a élelmiszerlánc felügyeleti díj jelentős emelése, amely az eddigi évi nyolc milliárd forinton túl további 24,3 milliárd forintos terhet pakol rá az áruházláncokra.

Az élelmiszerlánc felügyeleti díj fizetői
Kép: Napi.hu


A költségvetési kockázatokról szólva az elemzés több tételt is szóvá tett: a legnagyobb kérdés a 169 milliárd forintos rejtélyes vagyonértékesítési bevétel. További 90 milliárd forintos kiadási kockázatot jelent a folyamatban lévő útépítési vita az Európai Bizottsággal. Nem tudni, hogy az elektronikus útdíjszedésből származó 20 milliárdos többletet miből szedné be a kormányzat, és a kockázatok között szerepel a közintézmények 120 milliárdot közelítő költségvetési intézményi adóssága is. A 2015-ös költségvetés tartalmaz egy 60 milliárdos tételt ezen adósság rendezésre - ennek ellenére KFIB szerint ez a kockázat továbbra is fennáll.

Jöhetnek az évközi kiigazítások?

A pozitív kockázat viszont a Paks2 beruházásra 2015-ben tervezett 28 milliárd forintot szán a kormány; nem kizárt, hogy a beruházás csúszása miatt keret egy részét használják fel csak az év végéig. Évközi intézkedések nélkül nagy a kockázata, hogy a hiány túllépi a 2,9 százalékot és nő az államháztartási hiány - vagyis nagy a valószínűsége, hogy 2012-höz hasonló évközi kiigazításokra kerül sor. A költségvetési törvény rosszabb állapotban van most a végszavazás előtt - mint beterjesztéskor - hisz a országvédelmi tartalék a felére, 30 milliárd forintra csökkent. A KFIB szerint akár évi százmilliárdos kiigazításra lehet szükség. Ugyanakkor a kormány már koránt sincs olyan helyzetben, mint 2012-ben, nehezebb új adókat kivetni, a most bevezetett dohányipari különadó év tíz milliárdot jelent a költségvetésnek - vagyis tíz hasonló szintű intézkedésre lenne szükség 2015-ben - vélekedett Romhányi Balázs.