Az alapításának idén 20. évfordulóját ünneplő Magyar Államkincstár (MÁK) erőteljes léptekben kívánja megvalósítani a nemzetgazdasági miniszter által 2014-ben elfogadott "modern kincstár" koncepciót, emiatt jelentős informatikai projekteket indított a közelmúltban - nyilatkozta Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke az MTI-nek.

A projektek közül a legfontosabbnak nevezte a kincstári számlavezető rendszer megújítását, és hozzátette, hogy a másik kiemelt projekt részeként a kincstár megújítja, átalakítja az illetmény-számfejtési rendszerét is.

Mindent látnak majd az önkormányzatoknál

Az önkormányzatok számára olyan új szolgáltatásokat akarnak indítani, amelyek révén bizonyos modulokon keresztül azok közvetlenül kapcsolódnának egy központhoz, amely a helyi adók elszámolásával, a könyvelési szolgáltatások nyújtásával, iratkezeléssel, különböző nyilvántartások vezetésével segítené a helyhatóságok munkáját. A negyedik nagy projekt pedig egy olyan fejlesztés, amely az uniós források kifizetéséhez kapcsolódik - mondta Dancsó József.

A kincstár emellett a Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) közreműködő szervezeti feladatokat is ellát, "kezeli", közvetíti majd a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban a TOP-ban a Magyarország számára rendelkezésre álló, összesen 1230 milliárd forint fejlesztési forrást is. Dancsó József elmondta: a megyei igazgatóságaik közreműködésével országszerte szervezett TOP információs napokat azért indították, hogy a pályázati felhívásokat minél szélesebb körben megismerhessék a lehetséges kedvezményezettek.

Még több helyen nyitnak értékpapír-pontot

Kiemelte, hogy az országban újabb értékesítési pontokat nyit az Magyar Államkincstár, tovább bővítve ezzel az állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálati hálózatát. Mivel a kincstár egyik legfontosabb feladata az értékpapírok, ezen belül is az állampapírok forgalmazása, ezért is szeretnének minél több helyen jelen lenni az országban.

Dancsó József felhívta a figyelmet, hogy az állampapírok kockázatmentes befektetési formát jelentenek a lakosságnak, az államkincstárnál történő vásárlással pedig a forgalmazói kockázat is eltűnik. Megjegyezte: az elmúlt években sokan választották a kincstár forgalmazói helyeit, a hazai kézben lévő állampapírok 20 százalékát a Magyar Államkincstáron keresztül értékesítették.

Az elmúlt év végéig a Magyar Államkincstár mintegy 698 milliárd forint lakossági megtakarítást halmozott fel a különböző lejáratú és formájú, forint alapú értékpapírokban, több mint 147 millió euró megtakarítást pedig euró alapú állampapírban. Folyamatos növekedés tapasztalható a Kincstári Start-értékpapírszámlákon nyilvántartott ügyfélállományban is, a babakötvény állománya meghaladta a 18,6 milliárd forintot. Az elnök elmondta: egyrészt az állampapírok iránt évek óta nő az érdeklődés, másrészt a forgalmat az is növeli, hogy a kincstár egyre közelebb kerül az ügyfelekhez, így egyre jobban el tudja őket érni.

Az új értékesítési pontok egyebek közt értékpapírnyilvántartási-számla, Kincstári Start-értékpapírszámla, Tartós Befektetési Számla nyitással és kezeléssel állnak az ügyfelek rendelkezésére, és ezeken lehet a babakötvényeket is vásárolni. Az ügyfélszolgálatokon kizárólag bankkártyás fizetésre van lehetőség.

A MÁK hivatalosan 1996. január elsején jött létre, azóta számos átalakuláson ment át jogilag és szervezetileg, működött részvénytársasági formában, regionális felállásban is, jelenleg költségvetési szervként látja el feladatát. Az államkincstár alapvető funkciója a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kincstáron folyik keresztül több tízezer milliárd forint, a teljes magyar pénzforgalom mintegy 25 százaléka, a kincstár mintegy 13 ezer intézmény számláját vezeti, 900 ezer alkalmazott számára végez bérszámfejtést. Az államkincstárnak mintegy 4000 munkavállalója van - sorolta az intézmény elnöke.