Magyar viszonylatban az EBA idén lezajló stressz tesztje az OTP-t érinti, melynek kapcsán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvégzi a stressz teszt mellett az eszközvizsgálatot is. Emlékeztetett arra: a 2011-es stressz tesztben két magyarországi bank vett rész, az OTP Bank Nyrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. A két magyar bank eredményei azt mutatták, hogy a teszt kívánalmainak eleget tettek, és magasan az elvárt szint felett teljesítettek.

A helyettes államtitkár kifejtette: magyar szempontból jelenleg nem szükséges, nem időszerű a döntés a bankunióhoz történő csatlakozás kérdésében, mivel felelős döntés kizárólag a bankunió minden alkotóelemének pontos ismeretében lehetséges. Érdemes azonban nyomon követni a folyamatokat, részt venni továbbra is a szabályalkotási munkában, gondoskodva Magyarország érdekeinek képviseletéről, és majd újra megvizsgálni a kapcsolódó intézmények kialakítását, működésük tapasztalatainak megismerését követően - húzta alá Balogh.

Kiemelte: a bankuniós csatlakozást ki nem záró euróövezeten kívüli tagállamok (főként régiós partnereink, mint például a visegrádi országok) hasonló kiváró álláspontot képviselnek a bankunió kialakítása kapcsán, az ECB és más bankuniós szereplők is megértik az euróövezeten kívüli tagállamok óvatosságát a folyamathoz való csatlakozás kapcsán. A bankunió rendszere valójában csak 2016-ra tud teljesen felállni az Egységes Szanálási Mechanizmussal (ESM) kiegészülve.

A helyettes államtitkár kifejtette: a 2013. októberében hatályba lépett Egységes Felügyeleti Mechanizmust (SSM) kialakító rendelet értelmében az ECB 2014 novemberében átveszi az euróövezeti és az SSM-be belépő euróövezeten kívüli tagállamok 128 legjelentősebb bankcsoportjának közvetlen központi felügyeletét, amelyet megelőzően - a nemzeti hatóságok bevonásával - lefolytatja a felügyelete alá kerülő bankcsoportok teljes körű átvilágítását.

Elmondta: az átfogó mérlegvizsgálat két elemből áll, egyrészt a banki eszközvizsgálatból, amely a bankok jelenlegi helyzetét vizsgálja 2013. decemberi adatok alapján, elsősorban a nem teljesítő hitelekhez kapcsolódó kitettségeket nézve. Az EBA által koordinált egész EU-ra kiterjedő stressz teszt második lépésként egy feltételezett külső kihívás esetén méri 3 éves időhorizonton a bankok stressztűrő-képességét. A vizsgálatok célja az átláthatóság és tisztánlátás biztosítása a bankok állapotáról, a gyengének ítélt bankok állapotának helyreállítása, valamint a bizalomépítés.

Az ECB megfelelően halad a tavaly novemberben megkezdett banki eszközvizsgálattal. Az első fázis (a hitelezési portfolió kiválasztása, a módszertan kialakítása) kész, a 300 oldalas módszertant nyilvánosságra hozták. A megkezdődött második fázis márciustól július 1-ig tart, és ezt követően indul a stressz teszt. Központi és nemzeti minőségbiztosítási csoportok jöttek létre, valamint az ECB is vizsgálja a megküldött adatokat. A 128 banknál a kockázattal súlyozott eszközök 58 százalékát vizsgálják, 29 bank esetében külön megvizsgálják a kereskedési könyvet is.

Az EBA stressz teszt az eszközvizsgálatot követi 104 euróövezeti bank tekintetében, továbbá 20 euróövezeten kívüli bankot is érint. A teszt alappálya esetén 8 százalékos legjobb tőkeelem (CET1) mutatót kell teljesíteni, kedvezőtlen forgatókönyv esetében 5,5 százalékosat. A kedvezőtlen makrogazdasági hatást az ESRB (Európai Rendszerkockázati Testület) dolgozta k, ez a GDP 2,2 százalék, 5,6 százalék majd 7 százalékos csökkenését feltételezi 3 év során EU szinten az alappályához viszonyítva.
A két vizsgálat adatait október végén egyszerre tennék közre. A tőkehiány kimutatása esetén a banknak 6 vagy 9 hónapja (a stressz teszt kedvezőtlen pályája esetén) lesz a tőke pótlására. Az euróövezeti tagállamok június 10-én megállapodtak az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) közvetlen bankfeltőkésítési eszközéről, amely 60 milliárd euró forrással 2014. novemberétől áll majd rendelkezésre az eurózóna bankjai részére - mondta Balogh.