Így gyengítik Matolcsyék a forintot

A piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot az MNB monetáris tanácsa (MT). Elemezők szerint a kamatfolyósó és a betétbefogadás szűkítése nyomán gyengülésnek indulhat a forint.
Napi.hu, 2016. október 25. kedd, 14:41
Fotó: Napi.hu

Bár stabil maradt az irányadó ráta, a monetáris kondíciók újra lazulhattak, hiszen a szerdai jegybanki betéti aukción már nem helyezhet el korlátlan mennyiségben likviditást a bankrendszer, illetve az egynapos fedezett hitel kamatát 10 bázisponttal 1,05 százalékra csökkent - kommentálta az MNB mai döntését Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Ráadásul a múlt és ezen a hétfőn az MNB bevetette az új, forintlikviditást nyújtó eszközét, amivel a hazai rendszerszintű likviditást bővítette, ami szintén lazító lépésként fogható fel.

Az MNB úgy döntött, hogy szerdán legfeljebb 150 milliárd forint értékben fogad be betétet a bankrendszertől, és december végén nem haladhatja meg a 900 milliárd forintot a befogadott likviditás mértéke. Így a kereskedelmi bankoknak más piacokat, illetve más eszközöket kell keresni, ahová elhelyezhetik az úgynevezett forró pénzt. Ilyen lehet többek között a bankközi piac, a devizaswap piac, vagy az állampapír piac. A lépés nyomán a bankközi kamatok, valamint az állampapírhozamok egyaránt mérséklődhetnek. Az erodálódó kamatok és hozamok pedig hatással lehetnek a forint árfolyamára is, azaz a forint gyengülhet az euróval szemben amennyiben folytatódik a forint kamatelőnyének csökkentése.

Novemberben és decemberben is fontos lesz a kamatdöntő ülés, hiszen annak ellenére, hogy valószínűleg szinten marad az alapkamat az év végéig, a bankrendszer folyamatosan kiszorul a jegybank által kínált három hónapos futamidejű betétből. Ürmössy szerint a piaci alkalmazkodás az új monetáris keretrendszerhez már megkezdődött, ami a csökkenő bankközi (Bubor) kamatokban és nyomott szinteken tartózkodó kincstárjegyhozamokban tükröződik. Az alkalmazkodás legalább december végéig elhúzódhat. A határidős kamatmegállapodások árazása alapján a piac arra számít, hogy 3-6 hónapon belül megközelíti a 0,6 százalékot a 3 hónapos futamidejű Bubor-kamat. Az elemző szerint 2017 folyamán 0,5 százalékig vagy még lejjebb mehet a bankközi kamat.

A három órakor érkező rövid közlemény várhatóan nem tartalmaz új, érdemi információt, mivel a folyamatok megfigyelése mellett az MT már az elmúlt hónapban a dezinflációs hatások kivédése érdekében kilátásba helyezett intézkedéseket. Várhatóan a közvéleményt különösen foglalkoztató túl erős-e a forint?- kérdésre sem kapunk majd választ, hiszen a jegybanknak nincs árfolyamcélja, közvetlenül azt nem fogja kommentálni - véli Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője.

Az MNB szándékaival összhangban a rövid oldali állampapír és finanszírozási piac egyre inkább a hazai befektetők terepévé válik, a külföldek számára inkább a hosszabb oldal biztosít lehetőségeket, egy hozamcsökkenéshez azonban újabb, makrogazdasági impulzusok kellenek. A jegybank várhatóan jövő januárban összegzi majd az első tapasztalatokat, módosító intézkedésekre addig csak akkor számítunk, ha az infláció nem a vártnak megfelelően alakulna.

A forint árfolyamát a következő hetekben a nagyobb külföldi jegybankok intézkedései befolyásolhatják. Az ECB december 8-i ülésén dönthet az eszközvásárlási program fokozatos kivezetésének menetrendjéről, a Fed idén még két kamatdöntő ülést tart - állapította meg az elemző.

Az egynapos hitelkamat csökkentését feltehetően az tette szükségessé, hogy jelentősen csökkent a forintlikviditás a legutóbbi betételhelyezést követően, így a bankszektor aktívabbá vált az MNB hiteloldalán, amely így olcsóbban juthat forintforráshoz - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. A forintlikviditás szűkülését az MNB az elmúlt hetekben más eszközökkel is igyekezett finomhangolni, így két euró-forint swap tendert hirdetett meg, összesen 400 milliárd forint értékben.

Az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a legutóbbi kamatcsökkentési sorozat, mivel a korábbi várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérje 3 százalékos inflációs célját. Az MNB ugyanakkor a háromhónapos betéti instrumentum hozzáférésének korlátozásával kívánja irányítani a monetáris politikáját: az októbertől bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapírpiacra (kisebb részben pedig külföldre).

Az MNB szeptember végén 900 milliárd forint értékben határozta meg a decemberre elérendő limit keretösszegét. Így mind a bankközi piacon, mind az állampapírpiacon lefelé irányuló nyomás lesz a hozamszinteken (ez a rövid oldalon gyakorlatilag már teljesült); az effektív hozamszint így lefelé térhet el a jegybanki alapkamattól, vagyis az alapkamat változtatása nélkül is képes enyhíteni a monetáris kondíciókat a jegybank.

Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön. Így a mostani kamatcsökkentést követően 2018 közepéig változatlanok maradhatnak a kamatok, miközben a Bubor irányadó jellege erősödhet. A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, valamint a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, a kockázati megítélés, és ezzel párhuzamosan az adósság besorolás javulása csökkenthetik a kockázati felárakat. Az alacsony hazai kamatszintet ezenfelül az EKB folyamatban levő mennyiségi lazítása, valamint a Fed korábbi várakozásoknál lassabb és későbbre tolódó kamatemelési pályája is támogatják - véli Suppan.

HOZZÁSZÓLÁSOK