Az elmúlt hónapokban a nyersanyagárak érdemben csökkentek, az olaj esetében figyelhető meg az egyik legnagyobb mértékű csökkenés, illetve volatilitás - áll az MNB legújabb inflációs jelentésében. A Brent jegyzésára a június végi 60 dollárról augusztus közepére 45 dollár közelébe csökkent, majd szeptember elején már 50 dollár közelében ingadozott. Ugyanakkor az olaj mellett a fémárak is fokozatosan mérséklődtek az elmúlt egy év folyamán, ami kínálati tényezők mellett a globális kereslet visszafogott alakulására hívhatja fel a figyelmet.

Az olaj világpiaci árát elsősorban az olajpiaci kereslet és kínálat, a szállítási és tárolási költségek, illetve a pénzpiaci folyamatok határozzák meg, emellett geopolitikai viszonyok is érdemben befolyásolhatják az olajár alakulását. Mindezek az elmúlt időszakban az olaj árának csökkenése irányába mutattak.

Van még tér lefelé

A nyersolaj árának hét elejei erősödése, amelyet a készletek második hete tartó csökkenése is támogatott, rövid életűnek bizonyult, és az ár - nagymértékben a finomítói aktivitás csökkenésének következtében - több mint 5 százalékot esett - olvasható a Saxo Bank elemzésében. A dokumentum szerint a rövid távú kilátások elemzése ismét az olajáresési kockázatokra hívja fel a figyelmet. A jelenlegi technikai támasz épphogy 44 USD/hordó felett van, de ha ezt áttöri az ár, akkor az új támasz 42,91 USD/hordó, majd ezt követően a 40 USD/hordó.

Kínálati oldalon a kitermelés továbbra is historikusan magas szinten van mind az USA-ban, mind az OPEC-országokban. Az OPEC-országok magas kitermelését piaci részesedésük megőrzése magyarázza - elsősorban Szaúd-Arábia és Irak kitermelése futott fel az utóbbi időszakban. A kínálatot tovább növelheti az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás. Ennek értelmében Irán leépíti atomprogramját, és ezért cserébe - lépésenként, 2016-tól kezdődően - megszüntetik az ellene fennálló gazdasági szankciókat, amely az olaj exportjára is kiterjedt. Ennek értelmében a perzsa ország kőolajexportja érdemben növekedhet a következő negyedévekben. (Irán rendelkezik az egyik legnagyobb olajtartalékkal a világon, a szankciók előtt az OPEC-tagországok közül a második legnagyobb kitermelő volt, összpiaci részesedése pedig 4 százalék körül alakult.)

Keresleti oldalról az olaj árának csökkenése irányába hatott, hogy a globális keresleti környezet az elmúlt hónapokban visszafogottan alakult. Az utóbbi hetekben a kínai tőzsde érdemben zuhant, valamint az időközben megjelent makrogazdasági adatok is kedvezőtlen irányba mozdultak (a beszerzési menedzser index, az ipari termelés és a termelői árak csökkentek) Kínában. Ennek kapcsán a kínai növekedésre vonatkozó várakozások mérséklődtek, mely az olaj iránti keresletet is fékezheti.

Szintén a keresletet szűkítette, hogy a dollár érdemben erősödött az elmúlt hónapokban. Mivel az olaj árazása tipikusan dollárban történik, így az amerikai deviza erősödése esetén az egyéb valutában kifejezett olajárak emelkednek, mely a kereslet további mérséklődése irányába hat.

Az alacsony nyersanyagárak makrogazdasági hatásainak mértéke függ attól, hogy zömében átmeneti vagy tartós tényezők okozzák-e a nyersanyagárak elmozdulását - húzza alá a jegybank.  Amennyiben a nyersanyagok árcsökkenését elsősorban kínálati tényezők okozzák, az alacsonyabb olajárak hatása egyrészt azonnal megjelenik az üzemanyagárakon keresztül az árindexben, másrészt a mérsékeltebb termelési költségeken keresztül is fékezi az inflációt. A növekedésre gyakorolt hatásokat illetően az alacsonyabb nyersanyagárak a mérséklődő termelési költségeken, javuló cserearányon keresztül élénkíthetik az energiaimportőr országok teljesítményét, így pozitívan járulhatnak hozzá a hazai GDP emelkedéséhez.

Amennyiben viszont a globális kereslet visszaesése váltja ki a nyersanyagárak csökkenését, tartósan alacsonyabb árszint valószínűsíthető. Ebben az esetben a magyar gazdaság gyengébb külső kereslettel szembesül, melyet részben ellensúlyozhat a javuló cserearány belső keresletet támogató hatása.