Így kerülheti el Magyarország a visszaesést

A magyar innovációs rendszer 10-15 százaléka kiváló, ám 20-30 százaléka eldobásra érett – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Napi.hu és a Noguchi innovációs konferenciáján. Az elnök szerint a legkiválóbbakat érdemes támogatni állami és uniós forrásokból, ők húzhatják magukkal a többieket és kutatási eredményeik hasznosulása révén a magyar gazdaságot és társadalmat.
Papp Zsolt, 2015. október 1. csütörtök, 11:09
Fotó: Napi.hu

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) egy olyan pályázati portfólió felépítését tervezi, amely lehetőséget ad az innovációs ötletektől egészen akár a kutatási központok támogatásáig, amellyel hozzájárul a gazdasági növekedés, gazdasági jólét kialakításához - mondta Pálinkás József, a hivatal elnöke a Napi.hu és a Noguchi innovációs konferenciáján.

Ennek keretében folyik a pályázati rendszer megújítása - ám ez nem fogja azonnal átalakítani a kutatási rendszert, ez egy hosszabb folyamat lesz. Hiába vannak kiváló kutatási eredmények, ha hiányzik az a gazdasági környezet, amely igényli, hogy jobban eladható termékeket állíssanak elő. Az innovációra nem pusztán termékfejlesztéshez van szükség, hanem, hogy a termékeket el tudják adni. Az elmúlt 20-25 éveben a K+F, az innováció mostohagyerek volt, a cél most az, hogy a januártól felálló NKFIH ezen változtasson. A K+F-intézményrendszer sem professzionális, kézi vezérléssel működik, ezen is változtatni kell.

Jelenleg a magyar K+F szektor felső 10-15 százaléka kiváló, 20-30 százaléktól meg kellene szabadítani, túl sok mindent igyekszünk tudománynak, kutatásnak hívni. Érdemes a legeslegjobbaknak komoly lehetőséget biztostani, ezen kutatóknak tisztes megélhetést és jó kutatóhelyeket biztosítani - ez húzni fogja a többieket felfelé. Nem szabad a forrásokat szétporlasztani, nem működik az, hogy a legjobbakat és a haverokat vagy a legjobbakat és rokonokat finanszírozzák - mondta az elnök.

A Lendület Programhoz hasonló programot szeretne Pálinkás József kialakítani, a legjobb magyar kutató számára. Az nem perspektíva, ha kapnak a legrosszabbul keresők havi plusz pár ezer forintot, hanem, ha egy fiatal tudós lát maga előtt egy kutatói pályát. Sokan fognak pályázni, de kevesen nyernek, a legjobbak, emiatt nem én leszek a legnépszerűbb ember a magyar tudótársadalomban a következő években - mondta Pálinkás József.

A kormány újraiparosítási programja fontos terv, de óvatosan kell kezelni. A termelés ma koncentráltan működik, ezért az újraiparosításnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, nem lehet csak egy ágazatra építeni. Magyarországon fontos az autóipar, de van egészségipar, amely hosszú ideig jelentős húzóágazat lesz. Fontos szerepet kell adni az élelmiszeriparnak - a kutatásfejlesztést is ezekre a területekre kell koncentrálni.

Hasznosuljon az innováció, cél a nemzetközi élvonal

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap évi 80 milliárd forintból gazdálkodik, ebből a kétharmad rész már le van kötve jellemzően, ezért évente ennek az összegnek az egyharmadára lehet pályázatot kiírni. Ebből következően a pályázatok általában három évre húzódnak szét. A korábbi gyakorlat szerint számos helyen a pályázati pénzeket a piacinál könnyebben elérhető forrásnak tekintették, ezért a támogatások hasznosulása nem volt garantált - ezen változtatnak. Az alap orientált pályázatokat vár, nem pénzre kell pályázni, hanem jó célokat és feladatokat kijelölni. A jó pályázatok újdonságot hoznak létre, célszerűek, piacképeseket, ezeket fogjuk finanszírozni, pontosabban csak ezeket próbáljuk finanszírozni - fogalmazott Pálinkás József.

Fontos követelmény, hogy az innováció legtöbb része az ipari partnerekkel együtt folyjon, így lehet biztosítani az ipari bevezetést a nemzetközi piacra. Olyan innovációt nem támogatnánk, ami kizárólag Magyarországon hasznosítható, a cél a nemzetközi élvonal. Ugyanakkor meg kell kötni a kompromisszumokat, ha egy hazai kkv-t az innováció alkalmassá tesz arra, hogy nemzetközi beszállítóvá váljon, azt is támogatni fogják.

Három jelentős forrás van innovációra: az uniós pénzek a GINOP-ból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) és a VEKOP-ból (Versenyképes Magyarországért Operációs Program), a NKFI Alap. Az uniós források főleg a konvergenciarégiókban használható fel, viszont a kutatóhelyek többsége a közép-magyarországi régióban van. Pálinkás szerint érdemes új projekteknek, kis cégeknek pályázni. A GINOP keretében az idén 257 milliárd forint értékben jelenik meg pályázat, eddig már 161 milliárdra írtak ki. A VEKOP-ban 13 milliárd, NKFI alapban további 28,8 milliárd forint elérhető forrás van. A pályázatok szabadalmi, iparjogi eljárásokat, a kezdő vállatok innovációs törekvéseit segítik, de a források jelentős része a K+F-ben eddig már jelentős eredményeket felmutató kutatóhelyek finanszírozásra vár.

Nem a pénz, a szakember hiányzik

Az innováció nélkül számos iparágban nem történik semmi, sokszor csak annyi, hogy a piaci részesedés fennmaradjon, vagyis az innováció nem feltétlenül jelenti, hogy valami újat találunk ki, hanem egy újdonságból kiindulva gazdasági eredményt érünk el - mondta Szabó Gábor, Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Egy erős és innovatív kkv-szektor lehet a kulcsa annak, hogy a magyar gazdaság elkerülje a jövendő gazdasági visszaeséseket. Nem az pénz csinálja az innovációt, hanem az ember. Vagyis nem pénzhiány, hanem az emberhiány a legnagyobb gond, legalábbis kkv-szektorban. Ezért nincs innováció, K+F a magyar kkv szektorban - ezért ezt a problémát kezelni kell.

Szabó Gábor szerint az innovációs pénzek felhasználásnál hiányzik a szakmai értékelés, számonkérés. Hibás az a felfogás, hogy a pénz csinálja az innovációt, az pedig hasznosul a gazdaságban, ezért kevés a pályázatok pénzügyi ellenőrzése. Az új pályázati rendszer felépítéshez szükséges a bizalom helyreállítása, ugyanis az elmúlt években ez a bizalom a cégek részéről elfogyott. Az innováció a magyar gazdaság további fejlődésének egyetlen lehetősége, a hatékonyságnövelés forrásait kimerítette a magyar gazdaság, most már elért abba a fejlettségi szintre, amikor át kell lépnie az innovációvezérelt gazdasági növekedésbe.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pastorius, 2015.10.02 08:15

az egész egy blablablabla
iparosítás
szerintem teljesen elvetélt ötlet, mivel semmi alapja nincs ebben az országban ...teljes tévedés
nagy az importigénye (drága)...nincs saját innováció (alapja sincs)..ezért bedolgozók vagyunk..azaz kevés a hozzáadott érték
ezért szokták mondani, hogy a szegénység megtartásának legjobb módja

de ha már
akkor igen is kevésnek tűnik az az évi 80 milliárd
és az egész kutatási rendszer rossz
amíg a fiataloknak hosszú éveket, többnyire évtizedeket kell várni (persze, hogy ma már nem várnak, mennek a jó csudába), hogy elfoglalhassák a trottyosok által csupán koruk által uralt laborokat (az MTA rossz, szinte kihaláson alapuló rendszere), addig itt nem lesz semmi
kedves Pálinkás úr, ezzel kéne foglalkoznia, végre rendszerváltást kéne csinálni az MTA-nál
mellesleg az egyetemeknél nemrég rendesen megvágták a kutatási lehetőségeket, azok egyre szűkülnek...szóval miről is beszélünk??
mondom..blablablabla
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2015.10.02 03:48

Újra és újra itt kötünk ki: egy agyonbürokratizált, tintanyalókkal teli, elnehezült, pazarló rendszer önti ki a pénzt a lefolyóba, és ezt innovációnak nevezi. Ha valamit nem piaci, gazdasági, ipari igények vezérelnek, hanem ostoba hivatalnokok, akkor ez lesz az eredménye. Semmi.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html