Így látják az elemzők az IMF-jelentést hazánkról

Elemzők szerint az IMF ma közölt éves felülvizsgálatában ugyanazokat a kritikákat ismételte meg, amiket korábban is, ezek közül a legfontosabb, hogy nagyon hiányzik Magyarországról a növekedésbarát gazdaságpolitika.
Gerőcs Tamás, 2013. január 28. hétfő, 19:07
Fotó: Napi.hu

Különösebben nem lepte meg az IMF jelentés Fazekas Pétert, a Buda-Cash brókerház elemzőjét, szerinte a szervezet ugyanazokat a kritikákat ismételte meg, amiket korábban is. Ezek közül a legfontosabb, hogy nagyon hiányzik Magyarországról a növekedésbarát gazdaságpolitika, ezért illetve az egyre süllyedő beruházási aktivitás miatt lenne sürgető változtatnia a gazdaságpolitikának. Bár a jelentés elismeri a fiskális konszolidáció iránt mutatott kormányzati elkötelezettséget, ugyanakkor a szervezet ennek minőségét nem látja kielégítőnek, mert strukturális egyenlegjavulás helyett egyszeri adóintézkedésekkel operál a kormányzat.

Fazekas szerint egyértelmű az IMF üzenete, így nem lesz megállapodás egy újabb hitelcsomagról, hiába hangoztatja azt Varga Mihály, miniszteri biztos. Fazekas úgy látja, hogy a monetáris politikával kapcsolatban is erős kritikákat fogalmazott meg a szervezet, amivel kicsit elébe is ment a márciusi MNB elnökváltásnak. A jelentés ugyanis azt hangsúlyozza, hogy a kamatcsökkentések a jelenlegi magyar pénzügyi körülmények között nem célravezetőek, emellett azt is kiemeli, hogy Magyarországnak szüksége van a minél nagyobb devizatartalékra egy esetleges devizapiaci turbulencia kivédéséhez. Fazekas úgy látja, hogy az IMF kritikát osztja valamennyi független közgazdász, az MNB elemzői stábja és a magyar bankszövetség is. Szerintük a hitelpiaci helyzeten az segítene, ha a kormány csökkentené a bankokra nehezedő terheket. Ez viszont teljesen szembemegy a jelenlegi kurzus célkitűzéseivel.

Máshogy látja viszont Gabler Gergely, az Equilor szakembere, aki szerint a jelentés túlzottan pesszimista forgatókönyvet fogalmazott meg, amit még az Európai Bizottság korábbi értékelése sem osztott. Példának a 3,2 százalékos hiányprognózist említi Gabler, aki szerint ez nem csak azért furcsa, mert idénre az EB is tarthatónak gondolta a hiánycélt, hanem mert az IMF nem számolt a költségvetésbe beépített mintegy hatszáz milliárdos tartalékokkal. Az Equilornál viszont úgy látják, hogy ekkora pufferrel ki lehet védeni az ismert kockázatokat, például az e-útdíjhoz, a felsőoktatási költségekhez, vagy a pénztárgépekhez kapcsolódókat. Ráadásul - teszi hozzá Gabler - a pénztárgépek felszereléséből remélt bevétellel még az EB jelentés sem számolt.

Gabler szerint reális az IMF nulla százalékos növekedési előrejelzése, de a hiánycélra nézve ez akkor fog valós veszélyt jelenteni, ha nagyon megváltozna a szélirány a nemzetközi piacokon, és a forint tartósan a 300-as szint fölött ragadna, és a hozamok is hirtelen felfelé indulnának. Ebben az esetben valószínűleg ismét előkerülne az IMF hitelcsomag kérdése. A hiánycélra veszélyt jelenthet még, ha valóban bedobnák a tizenharmadik havi nyugdíj ötletét, ami nagyságrendileg 300 milliárd forinttal rajzolná át a költségvetést. Ennek egyelőre nincs valós esélye Gabler szerint, aki úgy látja, ha veszély fenyegetné a 3 százalékos hiánycélt, akkor Matolcsy nem habozna újabb intézkedések bevezetésével, mert most már minden áron ki akar kerülni a túlzott-deficit eljárásból.

HOZZÁSZÓLÁSOK