Így lehet saját településünk Magyarországon

Új szabályok szerint lehet a jövő évtől új községet alapítani Magyarországon, így a Napi Gazdaság Online utánajárt annak, hogy milyen feltételek mellett tudunk létrehozni egy önálló települést.
Dzindzisz Sztefan, 2012. december 10. hétfő, 20:56
Fotó: Napi.hu

A községgé nyilvánítás kezdeményezésének legfőbb oka, hogy az érintett választópolgárok elhanyagoltnak érzik azt a településrészt, ahol élnek, hiszen például nincs helyben lakó települési képviselő, aki képviselné az érdekeiket, s általánosságban úgy vélik, hogy a képviselő-testület nem törődik velük, vagy bizonyos szolgáltatások csak nehezen elérhetőek így a számukra - tájékoztatta lapunkat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ennek megfelelően az új község megalakításának a kezdeményezése általában úgy indul, hogy többen megfogalmazzák, felvetik a javaslatot, majd igény esetén a falugyűlés legalább három tagú előkészítő bizottságot választ a településrészben lakó települési képviselőkből (ha nincs elég települési képviselő, vagy azok a megbízást nem vállalják, akkor más választópolgárokból). Ez a bizottság tesz javaslatot az új község területére, a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére, de el kell készíteni a létrejövendő önkormányzat költségvetésének számítási anyagát is. A vállalkozó kedvű olvasóink jó ha tudják, hogy a feladathoz segítséget is lehet kérni, hiszen a javaslat elkészítéséhez a területileg illetékes megyei kormányhivatal szakmai segítséget adhat.

A jogszabályi háttér
2013. január 1-jével az Ötv. községalakításra vonatkozó szabályait, valamint a Tszt-t a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) hatályon kívül helyezi. A községalakítás és községegyesítés megszüntetésének feltételeit a jövőben az Mötv. 96-99. §-ai határozzák meg, a részletes eljárási szabályait pedig a Kormány a területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendeletben határozta meg.

Az előkészítő bizottságnak a kezdeményezés indokairól, a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást kell készítenie a választópolgárok számára. A lakosság ezután népszavazáson dönt a felvetésről, és fontos változás az eddigi szabályozással szemben, hogy a helyi népszavazást nemcsak az új területen élőkre, hanem a település teljes közigazgatási területére ki kell tűzni, annak érdekében, hogy "az új község alakításával kapcsolatos véleményét valamennyi érintett választópolgár kinyilváníthassa".

Merőben új feltétel az is, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan nőnie kellett a lakosságszámnak az elkülönülni akaró településrészen (a jelenleg hatályos jogszabály legalább háromszáz lakost ír elő), illetve az infrastrukturális ellátottságnak meg kell haladnia az országos átlagot, de azt is kikötötték, hogy a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat - például ivóvízellátás, közvilágítás, egészségügyi és a szociális alapellátás, oktatás, köztemető fenntartása - az országos átlagot nem meghaladó költségráfordítással kell ellátni.

A létrejövendő községnek - és a változás után annak a településnek is, amelyből kivált - képesnek kell lennie a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére, mindezt anélkül, hogy a szolgáltatások színvonala csökkenne. Nem árt tudni azt sem, hogy ha a kezdeményezés új hivatalos földrajzi nevet tartalmaz, akkor a javasolt névről a Földrajzinév-bizottság véleményét is ki kell kérni.

Az időkorlátok

Bár az előkészítő eljárás menete hasonlít a korábbi eljáráshoz, ám az eljárási határidők már módosulnak 2013-ban. Jövőre ennek alapján jobban kell sietni, hiszen már nem április végéig, hanem január 31-ig kell benyújtani a községalakítási kérelmet a területileg illetékes megyei kormányhivatalhoz, amely a kezdeményezést február 15-ig küldi meg a közigazgatási és igazságügyi miniszternek.

Amennyiben a KIM vezetője (jelenleg Navracsics Tibor) úgy látja, hogy a kérvény nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, vagy eljárási szabályt sértett, úgy március végéig elutasíthatja azt, a benyújtó pedig a Fővárosi Törvényszéktől kérhet felülvizsgálatot. Ha minden jól alakul, akkor a tárcavezető június 30-ig benyújtja a kezdeményezést a köztársasági elnöknek, akinek az év végéig van ideje döntenie arról. A köztársasági elnök döntése az azt követő önkormányzati általános választás napján fog hatályba lépni.

Siker esetén

Új elem a szabályozásban, hogy amennyiben a köztársasági elnök az új község alakításáról dönt, akkor az előkészítő bizottság településrészi önkormányzattá alakul át. Fontos tudnivaló az is, hogy az új község egyből beleszólást kap a saját életébe, hiszen a vele kapcsolatos és meghatározott helyi önkormányzati döntésekhez már a településrészi önkormányzat egyetértése is szükséges lesz.

Amennyiben létrejön az új község, úgy az önkormányzati általános választások után polgármesteri hivatalt kell, hogy létrehozzon, vagy közös önkormányzati hivatalhoz kell, hogy csatlakozzon. Mivel az új hivatal létrehozásáig a község feladatai nem maradhatnak ellátatlanul, ezért garanciális szabály, hogy az új hivatal létrehozásáig a község hivatali feladatait annak a településnek a hivatala látja el, amelyből az új község megalakult - hangsúlyozta a szaktárca.

Az új településen kötelező lesz polgármestert, képviselő-testületet, jegyzőt, esetleg egy aljegyzőt is választani, szükséges esetben bizottság létrehozni, de ezen kívül szükséges olyan munkatársait is találni, aki a pénzügyi- gazdálkodási feladatokat látja el és elvégzi a hatósági feladatokat, illetve kötelezően kell egy alkalmazott, aki a település üzemeltetési feladataival foglalkozik.

A polgármester és alpolgármester illetményének alakulása 2013. január 1-jétől:
település lakosságszámapolgármesteri illetmény százalékos aránya (a helyettes államtitkár illetményének alapulvételével)polgármesteri illetményalpolgármesteri illetmény
500 fő alatti20%149.575 Ft -134.617 Ft -
501-1500 fő40%299.151 Ft -269.235 Ft -
1501-10000 fő60%448.725 Ft -403.853 Ft -
Forrás: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Az adott munkakörökhöz természetesen fizetés is jár, a polgármester, alpolgármester és a jegyző illetménye a település lakosságszámától függ (lásd a táblázatunkat), míg a hivatali apparátus munkatársainak tiszteletdíja a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó illetménytábla alapján történik. A településvezető illetményét befolyásolja az is, hogy a tisztségét társadalmi megbízatásban - azaz eredeti munkája mellett - tölti-e be (hasonló a helyzet a képviselő testülettel is), ilyenkor ugyanis a tiszteletdíj is kevesebb.

HOZZÁSZÓLÁSOK