Így lophatják szét az áfát a csalók

Első pillantásra könnyebbséget jelent majd a cégeknek, hogy egy európai bírósági ítélet várhatóan elmeszeli azt a magyar szabályozást, amely korlátozta az áfa visszaigényelhetőségét. A hazai gyakorlat szerint egy cég hiába volt visszaigénylő pozícióban, olyan ügylet után nem kaphatta meg az áfát, amelyről a számlát befogadta, ám azt még nem fizette ki.
F. Szabó Emese, 2011. június 23. csütörtök, 09:00

Az uniós irányelvek szerint egy állam egyszer korlátozhatja a visszaigénylést, a hazai szabályozás azonban ezt korlátlanul lehetővé teszi. A szigor egyfelől érthető: a 2000-ben hozott rendelkezés épp azért jött létre, mert az csökkenti a fiktív számlázásokat − hiszen csak az az áfa mehet ki, ami már be lett fizetve. Ugyanakkor a korlátozás hátrányosan érintheti a tisztességes vállalkozásokat, hiszen így az államnál jelentkezik egy jelentős, becslések szerint százmilliárd forint értékű likviditás. Vélhetően annyi változik majd, hogy az állam csak egyszer lesz jogosult az áfa visszatartására − mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adótanácsadója. (Egyelőre nem lehet tudni, hogy a jogszabályok szintjén min kell változtatnia a magyar államnak.)

Ez is elég lesz azonban arra, hogy az állam számára óriási kockázat keletkezzék: lesz arra lehetőség, hogy úgy igényeljen vissza egy cég áfát, hogy a számlát még nem egyenlítette ki. Ez amellett, hogy a társaság könnyen elcsalhatja az áfát, azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a szállítók is kiszolgáltatottabbak lesznek. A vevők ugyanis még kevésbé lesznek érdekeltek abban, hogy fizessenek.

Általános jelleggel úgy lehet védekezni a csalások ellen, hogy megemlik a kiutalásra szabott időt 30-ról 45 napra. Ennek persze csak akkor van értelme, ha ezzel együtt az ellenőrzési kapacitás is emelkedik. A szigorúbb ellenőrzésekkel párhuzamosan a nem működő vagy látszat szerint működő cégek hatékonyabb szűrésére is szükség volna.

Fékek beépítésével is nehezíthető a visszaigénylés − korábban már volt példa arra, hogy árbevételhez vagy a tárgyi eszközök volumenéhez volt kötve. Nincs kizárva, hogy a kiutalásokat egyéb követelményekhez kössék: bizonyos számú lezárt adóévhez, benyújtott mérleghez. Meg lehet tiltani a kiutalást, ha új többségi tulajdonos jelent meg a cégben, s akár nemleges adóigazoláshoz vagy egy teljesen újragondolt minősített adózói státushoz is lehetne kapcsolni azt.

Összességében azonban hosszabb távon mindegy, milyen fékeket épít a rendszerbe az állam, az végső soron a tisztességesek számára lesz újabb adminisztrációs feladat − mondta Hegedüs. Bármilyen áfacsalás elleni lépésről legyen is szó európai szinten, azt előbb-utóbb kijátsszák a csalók. Ezen csak az segítene, ha az unióban általános lenne a fordított adózás

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

GELI, 2011.06.24 14:47

@Jhony: Igen, jól látod. A folyamat ezért lett ilyen bonyolult...így aki hamis számla alapján akar visszaigényelni, nem tudja megtenni, mert míg arra a számlára befizetendő áfát a kiállítója nem csengette be, addig a befogadó nem tud visszaigényelni... ezzel a csalás lehetősége szinte kizárva... (az áfa csalások más jellegűek, de itt hosszú, ha tényleg érdekel elküldök egy tanulmányt erről) viszont ezzel a móddal az a becsületes vállalkozó jár rosszul, aki elvégzi pl a munkát, számláz, (majd áfafizetési kötelezettsége keletkezik a számlázott érték után) de őt még nem fizették ki...így az általa végzett munka áfa-tartalmát úgy fizeti a költségvetésbe, hogy ő még meg se kapta. A másik: Ha a megrendelő kifizeti a számlát, majd a terméket továbbértékesíti. Ekkor elvileg őt csak az árkülönbözet áfa-tartalma terheli (a vételár áfáját visszaigényli, az eladás utáni áfát befizeti) Na de ha az első ember akitől ő vette továbbértékesítésre a cuccot, nem fizeti be valamiért az áfát, akkor ő fizet a továbbértékesítés után, melyből nem tudja levonni a beszerzés utáni áfát...
tehát ez így működik...ennél biztonságosabb a fordított áfa fizetés, de ezt bárhol megtalálod, neten is, könyvben is...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Jhony, 2011.06.24 12:43

@GELI: Nem azzal van gondom aki tisztességes vállalkozást üzemeltet és ezzel munkát ad embereknek.
Ő igényelje vissza ami jár hogy versenyképes maradjon de azért az adó is meglegyen.
De ezek akik fiktív számlákat adnak ki ellopják az adópénzünk!!!
NEM?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tom24, 2011.06.24 11:56

A legszebb persze az egészben az, hogy a számlát kiállító cégnek be kell fizetnie az áfát miközben az ellenértékét még nem kapta meg. Esetleg majd megkapja hosszú hónapok múlva, vagy soha....Cégek százai, ha nem ezrei mentek tönkre emiatt. Az állam megvédte magát, a csaló jól járt, csak akinek tartoznak megy a levesbe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ez vagyok, 2011.06.24 09:46

Készpénzes fizetésnél, ilyen ha bemegyek a boltba kenyeret venni, egyből kifizetem a számlát.
Átutalással való fizetésnél áll elő az a helyzet, hogy előbb visszaigényelheti az áfát, mint ahogy kiegyenlítené a számlát. Pl. egy havi áfabevalló 60 napos fizetési határidejű számlát kap. Ennél az esetnél az apeh áfa visszafizetési határideje még a feltételezett 45 nap esetén is belül eshet a kiegyenlítési időn.
Mit lehet ezen ellenőrizni? Megesketik a vevőt a bibliára vagy a gyerekei életére, hogy esedékességkor biztosan, így görbüljön meg, kiegyenlíti a számlát? Vagy hogyan lesz ez?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

GELI, 2011.06.23 22:03

@Jhony: ez ennél kicsit kényesebb kérdés...ha Te vagy a vállalkozó, akkor erősen sérülnek az érdekeid...benn áll a pénzed, nem jutsz hozzá...(illetve ha befizető vagy, az amúgy visszajáró részt nem írhatod jóvá a befizetéseidnél)
ha viszont a csalás oldalát nézzük: még ennél a nemzetközileg is szigorúnak számító szabályzásnál is jelentős a csalás, ha most lazítani kell a szabályzáson, az valóban növeli a lehetőségeket (nő a "kockázati prémium")
a szabályozás és ellenőrzés növelése hatékony, a büntetés nem az (saját kutatási eredményeim alapján)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html