Így marad le Magyarország - döbbenetes a romlás egyes területeken

A nemzetközi versenyképességi mutatók a magyar üzleti környezet romlását mutatják az elmúlt 10 évben. Mára Magyarország elvesztette vezető helyét a visegrádi négyek (V4) között. Az Európai Bizottság magyar gazdaságról szóló részletes elemzésében a nemzetközi versenyképességi indexek alapján arra is rámutat a makrogazdasági kockázatok mellett, hogy mi áll a helyzet folyamatos romlása mögött. Egyes területeken döbbenetes változásra mutat rá az elemzés.
Szabó Zsuzsanna, 2014. március 12. szerda, 10:23
Fotó: Napi.hu

A nemzetközi versenyképességi mutatók a magyar üzleti környezet romlását mutatják az elmúlt 10 évben. Mára Magyarország elvesztette vezető helyét a visegrádi négyek (V4) között, sőt, míg Magyarország 2004-ig a V4-ek között a legversenyképesebb volt a World Economic Forum által készített Globális Versenyképességi Riport (GCR) és az IMD versenyképesség évkönyve (World Competitiveness Yearbook - WCY) szerint, 2009-re sereghajtóvá vált.

Továbbá Magyarország 2013-ban csak a 10. preferált befektetési célpont volt a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felmérésében szereplő 20 kelet-közép-európai ország között, míg a V4 többi tagja a lista élén szerepelt - derül ki az Európai Bizottság nemrégiben kiadott, Magyarországról szóló részletes makrogazdasági elemzéséből, amelyben nemzetközi versenyképességi indexek alapján mutat rá a magyar gazdaság erősségeire és gyengeségeire.

A Világban Doing Business felmérése szerint, ami a legnagyobb mértékben romlott, az a hitelhez jutás (kérdés, hogy a növekedési hitelprogram ezen mennyiben tud majd javítani - a szerk.), de Magyarország a legrosszabbak között van a befektetők védelme és az adófizetés terén is. A versenyképességben bekövetkezett romlás magyarázatot adhat arra is, hogy a 2000-es évek eleje óta Magyarország miért nem képes jelentős mennyiségű friss külföldi működőtőkét bevonzani a V4 többi tagjával szemben.

Mik Magyarország erősségei?

Az Európai Bizottság által szerdán kiadott Magyarország gazdaságának részletes makroelemzésében hazánk fő erősségei között említi, hogy a Világbank Doing Business ranglistája (DBR) alapján a válság előtt a magyar gazdaság jó pozícióban volt, amely leginkább a Magyarországot vonzó befektetési célponttá tevő, az üzleti szabályozásokban bekövetkezett reformoknak volt köszönhető. Ezek az intézkedések könnyebbé tették például a tulajdonjogok regisztrációját, mérsékelték az építési engedélyek körüli bürokratikus akadályokat, és könnyítették a cégalapítást. A válság óta az üzleti környezetben tapasztalt romlás ellenére még mindig az erősségek közé tartozik például a cégalapítás, ami a V4-ek között a leggyorsabb és a második legolcsóbb, továbbá Magyarország világviszonylatban a 15. helyen áll abban a rangsorban, amely a szerződések betartatását méri.

A bizottság elemzése szerint a Magyary és az Egyszerű állam nevezetű programok a szabályozási területen vezettek be további egyszerűsítéseket, amelyek szintén Magyarország erősségei között szerepelnek. Ugyanakkor az elemzés megjegyzi az OECD 2013-as termékpiaci szabályozásokról készült elemzése alapján, hogy regionális összehasonlításban a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek továbbra is meglehetősen nagyok.

Az erősségek között említik még a magyarországi infrastruktúrát, ami a második legjobb a régióban, a szélessávú internet-lefedettség pedig jóval a regionális átlag felett van. Konkrétabban: az úthálózat minősége Magyarországon a legjobb a régióban (ezt a bizottsági jelentés a World Economic Forum Globális Versenyképességi Riportjára (GCR) és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elemzései alapján mondja), az egy főre eső vezetékes internetelőfizetések száma pedig több mint háromszorosára emelkedett az elmúlt 6 évben.

Mindehhez jön még hozzá pozitívumként a 2011-es új Munka törvénykönyvének elfogadásával életbe lépett változások, amelyek a munkaerő-piaci felxibilitás növelésére irányultak. A GCR alapján ezzel a régió legflexibilisebb munkaerőpiacává vált a magyar. Ennek ellenére azonban a GCR azt is megállapítja, hogy 2011 óta a munkaerőpiaci flexibilitás megítélése ismét romlott, ami főleg a munkavállalók és munkáltatók közötti együttműködés csökkenésének, valamint a bérek meghatározásánál tapasztalt nagyobb rugalmatlanságnak tudható be.

Forrás: WEF, GCR, Európai Bizottság
A nagyobbn képért kattintson!

Mi áll a romló trend mögött?

A bizottsági elemzés a romló trendek mögötti folyamatok között említi a pénzügyi közvetítői rendszer rossz működését, amelyet a DBR és a GCR mutatói egymást kiegészítve erősítenek meg, illetve adnak magyarázatot az elhúzódó hitelezési válságra. A DBR szerint Magyarország erre vonatkozó besorolása főleg azért szerény, mert nincs egységes nyilvános, hitelfelvevőkre vonatkozó adatbázis. A bizottság saját, európai kkv-król szóló elemzése alapján megjegyzi, hogy 2008 óta romlik a finanszírozási helyzet és a magyar pénzpiac még mindig rosszabbul teljesít az EU-átlagnál. A GCR szerint a pénzpiac fejlődése 2006 óta folyamatosan romlik a kockázati tőkéhez való korlátozott hozzáférés miatt.

Forrás: GCR, DBR, Európai Bizottság

A magyar pénzpiaci helyzet romlása folytatódott, sőt, még néha fel is gyorsult az elmúlt három évben. A bizottsági elemzés rámutat, hogy a kockázati tőkéhez való hozzáférést a nemzetközi pénzügyi válság keményen érintette, aminek következtében - a GCR adatai alapján - Magyarország régiós szinten a legjobban teljesítőből a legrosszabbá vált e téren. (Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor az Európai Bizottság elemzése azt is megjegyzi, hogy az e témában rendelkezésre álló, különböző statisztikák ellentmondóak. Az Európai Bizottság 2013-as egyik elemzése azt mutatta, hogy jelentős javulás mutatkozott e téren 2011-ben a megelőző évhez képest, miután a jelentősen az EU-átlag alatti szintről kissé átlag fölé lendült a mutató. Ez főként a 2010 decemberétől elindított, az EU által finanszírozott Jeremie programok célzott allokációjának tudható be.)

Forrás: GCR, DBR, Európai Bizottság

 

Az alacsony szintű befektetői védelem szintén a romló trendek egyik oka, amely a szabályozói kiszámíthatatlansággal és a magas adókkal magyarázható. A GCR a magyar adórendszer negatív hatását emeli ki: csak 13 olyan adórendszer létezik a felmérésben szereplő országok között, amely kevesebb ösztönzést  tartalmaz a befektetésekre.

Ezen kívül a második leggyakrabban említett akadály a vállalkozások vitelében a bizonytalan szabályozási környezet. A BDR szerint pedig Magyarországnak van az egyik leggyengébb keretrendszere a befektetők védelmére, miután ezen a téren egyetlen reformot sem hajtottak végre a vizsgált időszakban.

A romló folyamatok okairól szóló elemzésben a GCR intézményrendszerre vonatkozó alindexe azt mutatja, hogy a versenyképességben történt visszaesés főleg 2009-2010-ben történt, és ez leginkább a szabályozási környezethez kapcsolódó alindexek romlásában látszik. Ennek következtében Magyarország a GCR alapján jelenleg az EU tagállamok között az utolsó negyedben van az állami szabályozások miatti terhek (25.), a szabályozások megtámadásának jogi keretének hatékonysága (27.) és a törvényalkotás átláthatósága (27.) terén. A jelentés megjegyzi, hogy az elmúlt két évben az utóbbi jelentősen romlott. A jogi stabilitás és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát a német kereskedelmi kamara felmérése is a magyar gazdaság fő gyengeségeként említi - jegyzi meg a bizottság elemzése.

A verseny korlátai

A romló folyamatok mögöttes okai között említi az elemzés a néhány szolgáltató szektorban bevezetett korlátozásokat (a beszállítók számának csökkentése, új résztvevők belépésének kizárása). Az OECD termékpiaci szabályozásokat vizsgáló indikátora (PMR) szerint Magyarországon a szolgáltatószektorban az elmúlt 10 évben jelentősen növekedtek a korlátozások, szemben a V4-ek többi tagjánál tapasztalt folyamatokkal, a belépési jogi korlátok pedig messze a legnagyobbak lettek a régióban. (Például plázastop, távfűtés szabályozása, hulladékfeldolgozás, ételutalványok, dohánykereskedelem, patikatörvény).

A hatósági ármeghatározás szintén versenykorlátozó hatású. Az OECD PMR mutatója szerint a hatóságilag szabályozott árak terén jelentős erőfeszítések 2008-ig látszódtak, utána Magyarországon teljesen, Csehországban kisebb mértékben fordult meg a trend - olvasható az elemzésben.

Mindezek következtében az elmúlt években a szolgáltatóiparban jelentősek visszaestek a beruházások. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, az a hálózati infrastruktúra romlásához fog vezetni, amelynek negatív tovagyűrűző hatása lehet más szektorokra is - figyelmeztet a bizottság elemzése, amely azt is hozzáteszi, hogy ezek a szabályozások nemcsak a szektorok közötti forrásallokációt torzítják, de minden vállalat számára növeli az üzemeltetési költségeket is.

Nem látszanak a reformok az adórendszeren

Az adózás terén véghezvitt jelentős reformok ellenére, az ország értékelésének összképe mégis enyhe romlást mutat és a magyar a legrosszabban teljesítő adórendszer maradt a V4-ek között. Az e téren tett korábbi előrelépések ellenére adófizetés szempontjából Magyarország még mindig a 3. legbonyolultabb országnak számít az EU-ban a DBR szerint. Ez főként annak a következménye, hogy a kormány számos szektorspecifikus adót vezetett be például a telekom-, a pénzügyi- és az energiaágazatot megsarcolva.

Forrás: WB, DBR, Európai Bizottság

A bizottság elemzés ezen túl megjegyzi, hogy a DUIHK szerint az adórendszer bonyolultsága a vállalkozás egyik legnagyobb korlátja. Ráadásul Magyarország a DBR számításai szerint a teljes társasági adóterhet tekintve jelentősen az OECD és a regionális átlag felett van, mindez a nagyon alacsony nyereségadó ellenére. A magas adóteher főleg a munkára rakódó adóknak és a tb-járulékoknak köszönhető.

 

Forrás: WB, DBR, Európai Bizottság

Üzleti kifinomultság és innováció

Az üzleti összetettségben (business sophistication) is hatalmas romlás következett be: Magyarország 60 helyet esett vissza a bizottság elemzése szerint a GCR 2006-07-es releváns rangsorához képest. A magyar értéklánc szélességét tekintve a V4-ek között a második legjobb volt e téren (a GCR rangsorán 2007-ben 27., 2008-ban 32.) Az elmúlt időszakban viszont mind a nemzetközi értéklánc, mind a klaszterfejlesztés terén - ahol a 2008-as 6. helyről a legfrissebb listán a 111. helyre zuhant Magyarország - hatalmas volt a relatív romlás. Ez a V4-ek többi államában egyáltalán nem volt jellemző - állapítja meg a bizottság, ami az elemzés szerint azt is jelenti, hogy ez a visszaesés nem fogható egyedül a nemzetközi gazdasági válságra.

Forrás: GCR, DBR, Európai Bizottság

Ez annyit jelent, hogy a Magyarországon működő nagy gyártó cégek továbbgyűrűző hatásai korlátozottak és a helyzet már egy ideje nem javul. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) beszállítói programjai ellenére a magyar vállalatok még mindig nem tudnak mefelelően integrálódni a nemzetközi értékláncokba, aminek komoly következményei lehetnek. Ennek kapcsán a bizottság megjegyzi, hogy a hazai innováció nagyon limitált, a k+f-fel foglalkozó cégek száma az EU-átlag fele körül van, míg a szabadalmak száma a harmada.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

homerosz, 2014.03.12 16:57

@jobbajobb: 2011. óta folyamatosan csökken a versenyszférában foglalkoztatottak száma!!!!!!!

a szektás férgek meg már oda is eljutottak, hogy 3-4 fős "fejlesztéseket" is kénytelenek bejelenteni... kell a 3-400 fős leépítések mellé az ilyen hír is...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.12 16:56

@jobbajobb: ..minden nap átadnak 1-2 üzemet ,magyart vagy külföldit ,nézd vissza az elmúlt 3-3,5 évet...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

homerosz, 2014.03.12 16:52

@jobbajobb: szektás hulladék, 2000-ben a szektás csürhefőnök döntött úgy, hogy a lakosságot hitelek alatt roskadozva szeretné látni!!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.12 16:49

@Kotkodus: szegényedő ország
- kivándorlások gyors bővülése
- infrastruktúra folyamatos leértékelődése


..mindent másképpen látok...a válságban ,aminek nincs még vége ,nem nagyon lehet villantani ,csak hitelekkel ,de annak vége !!!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2014.03.12 15:02

@Kotkodus:
Tudod mi a baj? Az, hogy orbán elüldözte az embereket az országból és azok akik elmentek nem finomkodnak orbánt és a csürhe politikusi réteget a legszemetebb, legmocskosabb jelzővel és ezáltal magát az országot is illetni.

Ez sokkal nagyobb baj barátom. Ha egy Magyar külföldön Magyarországról nyilatkozik, ezáltal nem magát mentegeti és nem az országot becsmérli, hanem magát a magyarokat.

Orbán agya helyén tabletták vannak és degeneratív gondolkodás mód, a pénz elvette az eszét.

Korrupt és tolvaj vezetőket termelt ki, alacsony szellemi színvonalú embereket, akik nem tudják felemelni se a közelmúlt, Sem pedig az "aranykorszak" világba Magyarországot.

Minél előbb börtönt neki és fajtársainak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html