Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A magyar háztartások egyre több pénzt tartanak külföldön. Az elmúlt 15 évben két időszakban növekedtek a külföldi betétek az átlagosnál erősebben: 2004 vége és 2006 közepe között, valamint jóval drámaibb mértékben 2011 vége és 2012 közepe között. Míg az első mögött az EU-csatlakozással együtt járó pénzügyi integráció, a második mögött a lakosság hazai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmának megrendülése állható - írja Farkas Miklós és Kondor Péter, Közép-európai Egyetem, Kónya István, MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és Közép-európai Egyetem kutatói a Defacto blog legfrissebb elemzésben.

2000 óta fokozatosan növekszik a külföldön tartott betétek forintértéke. A külföldi betétállomány növekedésének több oka lehet. Egyrészt előfordulhat, hogy Magyarországon élő polgárok ideiglenesen külföldön dolgoznak és kényelmi okból ott bankszámlát nyitnak, és ezeket az európai uniós csatlakozásunk egyszerűsítette.

Ugyanakkor a külföldi betétek növekedését a háztartások hazai bankrendszerbe vetett bizalmának megrendülése - és az emiatt bekövetkező pénzmenekítés - is okozhatja. Ez a hazai pénzügyi rendszer és gazdasági folyamatok problémáit jelezné. 2011-12 fordulóján inkább az utóbbi történt. A külföldi betétek 2011 végi hirtelen növekedése egybeesik az országkockázat megugrásával. Ez azt jelzi, hogy a pénzükért aggódó háztartások sok megtakarítást menekítettek ki.

Érdekes megfigyelni ugyanakkor, hogy 2008 végén a globális pénzügyi válság hatására történt, hasonló mértékű CDS növekedés nem vezetett jelentős betétkiáramláshoz. Ebben nagy szerepet játszhatott, hogy ekkor az IMF mentőcsomagja rövid tárgyalás után érkezett, így a háztartások valószínűleg kevéssé érzékelték az államcsőd kockázatának növekedését.

Ezzel szemben 2011 végén a magánnyugdíj-megtakarítások államosítása, a magyar államkötvények bóvlivá minősítése és az IMF csomaggal kapcsolatos bizonytalanság mind olyan események voltak, amelyek nagy sajtóvisszhang mellett zajlottak, és jelentősen csökkenthették a magyar háztartások hazai bankrendszerbe vetett bizalmát.

A Defacto szerint a hazai háztartások közelmúltban megfigyelt viselkedése arra utal, hogy a korábbinál kevésbé bíznak a hazai pénzügyi rendszerben. Bár 2012 után a külföldi betétek növekedése visszaállt a korábbi szintre, nagy a veszélye, hogy a háztartások hasonló érzékenységgel reagálnának a bankrendszert érintő esetleges jövőbeli rossz hírekre. A bankok pedig nehezebben fogják növelni a belföldi hitelezésüket, ha nem támaszkodhatnak stabilan növekvő betétállományra.