Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Rekordösszegű, 183,3 milliárd forintnyi többlet keletkezett tavaly az állami nyugdíjalapban, ám ezt a pénzt - a vonatkozó törvényi előírások szerint - a nyugdíjalap befizette a költségvetésbe, vagyis az a hiányt finanszírozta - olvasható a parlamentnek benyújtott, 2014-es költségvetés elszámolásáról szóló zárszámadási törvényjavaslatban. Amennyiben hiány lenne a nyugdíjalapban, úgy a költségvetés állna helyt, vagyis az államháztartás szempontjából a játék nullszaldós. Még az 1998-as nyugdíjreform idején - amikor a magánpénztárakat létrehozták - született az az elvi döntés, hogy a költségvetés kvázi garanciát nyújt a nyugdíjkiadásokra, cserébe a szufficites években a nyugdíjalap a többletet befizeti a közösbe. Akkor úgy gondolták, hogy mivel a magánpénztárakban amúgy is keletkezik tőkefedezet a majdani nyugdíjkiadásokra, nincs szükség további tartalékokra. A helyzet 2010 után, a magánpénztári rendszer felszámolásával megváltozott, így viszont a nyugdíjrendszer elveszítette a jövőben kiadások tőkefedezetét.

A tavalyi jelentős többlet kialakulásban több tényező is szerepet játszott, nőtt a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan a bruttó keresettömeg a tervezett 4,8 százalékkal szemben 7,7 százalékkal bővült. A bevételeket csökkentette, hogy tavaly már csak 26 százalékos szociális hozzájárulási adó (munkáltatói tb-járulék) került a nyugdíjbiztosítóhoz, míg egy évvel korábban 27 százalék volt a kvázi nyugdíjjárulék mértéke. Az alap bevétele a 2013-as 3016 milliárd forintról 3125,1 milliárd forintra növekedett, ezi 3,6 százalékos növekedés. Eközben az alap kiadásai 3014,7 milliárdról 3117,6 milliárdra emelkedtek - beleértve a 183,3 milliárdos költségvetési befizetést is.

A nyugdíjalap relatív pénzbőségét jól jellemzi, hogy a költségvetése az év 323 naptári napján pluszban volt - vagyis nem szorult átmeneti hitelre sem, mindössze 42 olyan nap volt az évben, amikor a kincstári egységes számláról pénzt vett le kiadásai fedezetére. Mindezt annak ellenére, hogy a hó eleji nyugdíjkiadások rendre pár nappal megelőzik a nagy bevételek, vagyis a szociális hozzájárulási adó, illetve a tb-járulékok befizetését.

A kiadások 80 százaléka megy az öregségi nyugdíjakra

A nyugdíjalap nyugdíjkiadásai 2915 milliárd forintra rúgtak, ez a GDP 9,1 százaléka - derül ki a költségvetési beszámolóból. A nyugdíjak tavaly januárban a tervezett infláció mértékével, 2,4 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a kiadásokat mérséklete, hogy beindult a korhatáremelés: tavaly 62 évről 62,5 fél évre. A nyugdíjkiadások 81,5 százaléka ment a klasszikus öregségi nyugdíjakra, 5,6 százalék a nőknek a 40 éves korkedvezménnyel járó előrehozott nyugdíjára, míg a kiadások 12,9 százalékát tették ki a hozzátartozói ellátások, vagyis az özvegyi nyugdíjak és kisebb részben az árvaellátás.

Ugyan januárban 2,4 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, a tényleges infláció ennél lényegesen kisebb, -0,2 százalék lett - a nyugdíjas fogyasztói kosár árindexe pedig -0,6 százalékot mutatott végül az év végén. Így a nyugdíjak számítási módtól függően reálértékben 2,6-3 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A nyugdíjemelés éves szinten 67 milliárd forintos többletkiadást jelentet az alapnak. Ugyanakkor a nyugdíjak önmagukban nem feltétlenül garantálják már most sem a fényes megélhetés ígéretét, hisz az emelkedés után az átlagnyugdíj 111 072 forint volt havonta.

Így nyertek a nyugdíjasok az infláció hiányán

A tavalyihoz hasonló ajándék-nyugdíjemelés több is volt az elmúlt években. A 2010-es kormányváltást követő költségvetési kiigazító intézkedések részeként eltörölték a törvényi lehetőségét a nyugdíjak reálérték emelésének azzal, hogy a januári nyugdíjemelést kizárólag az inflációhoz kötötték a korábbi vegyes indexálás helyett, amikor még részben figyelembe vették a nettó bérek alakulását is. Mint az látható, az átlagnyugdíjak emelkedése rendre meghaladta a nyugdíjemelések mértékét; ennek oka prózai: a nyugdíjállomány cserélődése, ugyanis a fiatal nyugdíjasok átlagos ellátása rendre magasabb, mint a nyugdíjrendszerből kieső, sokszor akár több évtizedes nyugdíjak értéke, amelynek folyósítása megszűnik a nyugdíjas halálával.

2010-ben még csökkent a nyugdíjak reálértéke, ez a 13. havi nyugdíj kivezetésének eredménye, ám 2011-ben stagnált az ellátás értéke. 2012-2014 között az infláció felültervezése miatt számottevő reálnyugdíj-emelkedésre került sor, így az elmúlt három éveben a nyugdíjasok - nagy átlagban - visszakapták azt a veszteséget, amit a 2008-as válság után elvesztettek a 13. havi nyugdíj kivezetésével, illetve az inflációtól eltérő indexálás miatt. Hosszabb távon is kedvezőbb a helyzet: 1989-hez képest a nyugdíjelméseket számolva a reálnyugdíjak értéke 12,5 százalékkal emelkedett, ám az átlagnyugdíj reálértéke - a nyugdíjak cserélődése miatt - 20,5 százalékkal magasabb, mint 25 évvel ezelőtt.