Így segítené a határon túli magyar cégeket is a külügy

A Kárpát-medencében 22 határmenti kereskedőházat hoznak létre, amivel elsősorban a kinti magyar cégek áruit vásárolnák fel és juttatnák a világpiacra - ez derült ki a magyar külügyminiszter-helyettes szavaiból.
Napi.hu, 2015. szeptember 3. csütörtök, 16:11

Már látjuk talán a siker csíráit - összegezte a szaktárca átalakítását, megújítását Szabó László külgazdasági és külügyminiszterhelyettes az 53. közgazdász vándorgyűlésen, Miskolcon. Hozzátette: minden minisztériumból összevontuk azokat, akik külgazdasággal, termékpromócióval, befektetésösztönzéssel foglalkoznak és a kultúrdiplomáciát is átvettük. A külgazdasági érdekek reprezentálását elvárjuk minden misszióvezetőtől, nagykövettől, konzultól, segítségükre külgazdasági attasékat is küldtünk - fogalmazott

A külkermérleg többlete 33 százalékkal nőtt éves összevetésben - idézte a KSH friss statisztikáját a miniszterhelyettes, aki üdvözölte, hogy a belső kereslet is élénkült, ami hamarosan az ingatlanpiacon is éreztetheti hatását. A nyugatról nem szabad elfeledkeznünk, hiszen az exportunk 80 százaléka Nyugat-Európába megy, ami lehetőség és veszély is - a több lábon állás miatt hirdettük meg a keleti és déli nyitás politikáját. Azért kell ott lennünk, mert az elemzők szerint ott lesz a növekedés motorja - fogalmazott. A fejlődő országok népességrobbanása, urbanizációja, a fizetőképes rétegek növekedése a zöldtechnológiák, élelmiszeripar és az ezzel összefüggő gépipar számára teremt , lehetőséget. A fejlettebb országok esetében az öregedő népesség ad lehetőséget a gyógy- és egészségturizmus számára, illetve az ezzel kapcsolatos tudás továbbadására, hasznosítására.

Elismerte: eddig nem sikerült érdemben növelni a kkv-k arányát az exportban a korábbi 15-20 százalékról, ezért is kell ösztönözni, hogy a multik beszállítói láncában előrébb tudjanak lépni.

A teljes működőtőke-állomány nem tűnik fényesnek - hivatkozott Csányi Sándor, OTP-vezér előadására, de GDP- és lakosságarányosan továbbra sem állunk olyan rosszul.

Magyarország hirtelen kapuőri szerepet kezdett betölteni a schengeni övezetben, de a vészcsengőt már egy éve rázzuk Brüsszelben - fogalmazott a menekültválságra reagálva.

A kínai gazdaság dinamikája most nem néz ki túl jól, a bérek növekednek - ebben a helyzetben a nagy multinacionális vállalatok egyre inkább szeretik a V4 országokat, ha komoly hozzáadottértékű, magas technológiájú termékekről van szó. A Bosch esetében például több beruházás esetében is Magyarország lett a nyertes Kína helyett. Észnél kell lennünk, hogy milyen módon promotáljuk a beruházási lehetőségeket a nagy cégek számára, hiszen Lengyelország és Szlovákia is jó munkát végez - fogalmazott a miniszterhelyettes.

Ha nem tudjuk jelentősen csökkenteni az európai energiaárakat, az USA drámai módon el tud húzni az EU-tól.

Szabó László kiemelte külgazdasági sikereket három dimenzióban lehet mérni:

  • az ipar növekvő hozzájárulása a GDP-hez, az EU-ban a legnagyobb legyen az arány (30 százalék a cél a jelenlegi 26,4 százalék után),
  • az EU-ban a legnagyobb legyen az export GDP-hez mért aránya (jelenleg 96,2 százalék)
  • a legnagyobb egy főre jutó FDI-állomány a régióban (jelenleg kb. 8000 euró, ezzel Csehország mögött a másodikak vagyunk) - itt jelentős növekedés a cél.

A HIPA - vagyis a magyar befektetési ügynökség - tavaly a 60 sikeresen levezényelt projekttel 11 ezer munkahely teremtésében játszott szerepet, - mindez a GDP 1,6 százalékának felel meg. A szolgáltatóközpontok vitték a prímet a munkahelyteremtésben (3,6 ezer), de a projektek többsége az autóipart érintette, ahol 3,5 ezer munkahely jött létre, 1,1 ezer pedig az elektronikai iparban. Az idén 30 pozitív befektetési döntés jött létre, közel 600 millió eurós beruházási volumennel, 6,2 ezer munkahellyel.

Az Exim az első félévben 136 milliárd forintot helyezett ki, ezzel a teljes kihelyezett állomán 571 milliárd forintra rúg, a kkv-k aránya az új kihelyezések között elérte a 80 százalékot.

A Magyar Nemzeti Kereskedőházról szólva elmondta, a közeljövőben nyílik meg a 30. külképviselet, a Kárpát-medencében 22 további, határmenti kereskedőházat hoznak létre. Az egyik cél, hogy a Kárpát-medencében felkutassák azokat az elsősorban magyar nyelvű vállalkozásokat, amelyeknek az áruit felvásárolva kijuttathatók a világpiacra.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ezusthaju, 2015.09.03 18:02

Magyarország felét szegénységbe taszították, minden harmadik gyerek alultáplált, 2014-ben 23 ezerrel többen haltak meg mint 2010-ben, a világ jobbik felén gyógyítható betegségekben pusztulnak el magyarok mint a veszett kutyák. Ezzel szemben ezermilliárdokkal támogatják az ujkori szavazóbázisukat. Az én adómból is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunorti, 2015.09.03 16:33

ok....egységes kárpát medence-i magyar gazdasági övezetet !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html