Így szakad ketté az ország - szomorú adatok Magyarországról

A gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak - ez derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből, melyben megbecsülte a települések vásárlóerejét - amely az életminőség egyik fontos szegmense - a 2009-2016-os évekre.
Szabó Zsuzsanna, 2018. január 10. szerda, 11:30
Fotó: Shutterstock

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre, amelyhez a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások) használták fel. Ebből kiderül, hogy a 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein, ám a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak. A legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség.

Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1-1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben, míg átlagos, 1,2-1,4 millió forint volt, 787 településen és 4 kerületben. Átlag feletti 1,4-1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.

Elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak.

A 2016-os helyzetet árnyalhatják a hét év alatt végbement változás - a kutatóintézet megnézte azt is, hogy vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban.

A 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változás - az infláció nélkül is! - negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált. Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése - jegyzi meg a GKI elemzése.

Az adatok alapján 677 településen és 2 kerületben átlag alatti, 15-30 százalékos volt a nominális vásárlóerő gyarapodása. Átlagos (30-45 százalékos) 1218 településen és 7 kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és 6 kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és 3 kerületben kimagasló, 80 százalék feletti növekedés volt.

A GKI szerint az adatokból az látszik, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.

Fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2018.01.10 14:01

ez a térkép jól mutatja, hogy elsősorban a település méretétől, illetve a roma lakosság arányától függ az, hogy milyen gazdag egy kistérség.

a nagyobb városok mindenhol messze kiemelkednek, még nyiregyháza és miskolc is az ország leggazdagabb kistérségei közé tartoznak, a főleg falvakból álló kistérségek pedig a legszegényebbek , még győr megyében is.
ez alól csak a nagyvárosok melletti agglomerációs falvak jelentenek kivételt.

azok a kistérségek pedig a legszegényebbek ,ahol igen jelentős a roma lakosság aránya, pl észak maygarországon és a dél dunántúlon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html