Így szakad ketté Magyarország - Óriási különbségek a nyugdíjakban

A nyugdíjak esetében azok mértékének területi eloszlása is fontos, hiszen egyes megyék között óriási különbségek mutatkoznak. Ehhez nem kis köze van a területi átlagbérek közötti különbségek növekedésének, amely 2017-ben 48,6 százalékos szakadékot mutatott. Ebből az is következik, hogy a nagyon alacsony nyugdíjak problémája még nem került a felszínre - derül ki a Policy Agenda (PA) legfrissebb elemzéséből.
Szabó Zsuzsanna, 2018. március 7. szerda, 10:21
Fotó: Shutterstock

A kormány a választások előtt pár héttel "megrendelte" az Idősügyi Tanácstól, hogy ismét kapjanak 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok. Közben az ellenzéki pártok nyugdíjminimum-emelést követlenek és ígérnek.

A Policy Agenda (PA) heti elemzésében egy harmadik aspektusát vizsgálja meg a témának, ez pedig a területi egyenlőtlenségek növekedése a nyugdíjasok között. A nyugdíjak mértéke ugyanis szoros kapcsolatban van a bérek alakulásával, ezért ha növekedik a területi átlagbérek közötti olló, akkor ez megjelenik a nyugdíjaknál is.

A megyék közötti fizetésbeli különbségeket vizsgálva kiderül, hogy az 2010 és 2017 között jelentősen szétnyílt: a második Orbán-kormány idejének elején Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között 15 százalékos volt a nettó átlagbérek különbsége, 2016-ra ez 54,2 százalékra nőtt. Ezt a szakadékot a minimálbér emelése tavaly év végén kicsit csökkentette, melynek következtében már "csak" 48,6 százalékos a különbség.

Mintha két havi nyugdíjjal többet fizetnének az egyik megyében

Ez a bérkülönbség megjelenik a nyugdíjaknál is, igaz nem olyan mértékben, mint a béreknél - legalábbis egyelőre - hívja fel a figyelmet a Policy Agenda. Míg 2010-ben a Győr-Moson-Sopron megyére számítható öregségi nyugdíj átlaga és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adott ugyanilyen juttatás között 5,4 százalék volt a különbség, addig ez hat év alatt 6,5 százalékra nőtt.

A PA ugyanakkor kiemeli, hogy nem ez a legnagyobb differencia. Budapestet nem számítva (annak kiemelkedő gazdasági helyzetét figyelembe véve), ha a legjobb és a legrosszabb átlagnyugdíjat adó megyéket összehasonlítjuk, akkor azt lehet látni, hogy 2016-ban Fejér megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye között 16 százalék a különbség. Ez olyan, mintha két havi nyugdíjjal többet fizetnének a Fejér megyében élő nyugdíjasoknak, mint a keleti országrész megyéiben élőknek - jegyzi meg az elemzés, amely azt is hozzáteszi, hogy a nyugdíjak közötti különbség ebben a területi viszonylatban 5 százalékponttal nőtt az Orbán-kormány regnálása alatt.

 

Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: bér és nyugdíjak
időszakbruttó átlagbér különbsége (%)nettó átlagbér különbsége (%)átlag öregségi nyugdíj különbsége (%)
2000.31,625,26,2
2004.19,914,86,1
2008.20,315,94,8
2010.30,323,25,4
2016.54,254,26,5
2017.48,648,6n.a.
Forrás: Policy Agenda


Mennyit költenek nyugdíjra a megyék?

Az elemzők azt is megnézték, hogy egy-egy megyében mennyi az öregségi nyugdíjra fordított pénzek és a megtermelt GDP aránya. A Budapesten megtermelt GDP-nek 1995 és 2016 között évi átlagban 4,9 százalékát költötték öregségi nyugdíjakra, ami egy viszonylag kiegyensúlyozott sávban mozgott a vizsgált mintegy 20 éves időszakban. Budapesten kívül egyetlen megye van, amely hasonló mutatóval rendelkezik: Győr-Moson-Sopron megye, ahol a GDP-nek az 5,9 százalékát teszi ki az öregségi nyugdíjak összege.

A többi megyében mindenhol 8 százalék felett van ez az arány. Ha a kelet-nyugat összehasonlítást végezzük el (Budapest nélkül), akkor a nyugati országrészben 9,66 százalék az öregségi nyugdíjak GDP-aránya, míg keleti megyék átlagában ez 11,3 százalék. Ez az összehasonlítás azért fontos, mert azt mutatja, hogy még az alacsonyabb nyugdíjszint megtermelése is milyen erőfeszítést jelent a nehezebb helyzetben lévő régiók számára.

Még csak most jön a feketeleves

Mivel az alacsonyabb bért keresők nem feltétlenül most mennek nyugdíjba, hanem évek során folyamatosan érik el majd a már 65 évre emelkedett nyugdíjkorhatárt, ezért a növekvő nyugdíjkülönbségek még csak ezután fognak jelentkezni - jegyzik meg az elemzők.

Az erre a helyzetre adott válasz társadalompolitikai értékválasztás kérdése.

 

  • Az egyik lehetőség, hogy a kormányzat nem avatkozik bele a folyamatokba, és tudomásul veszi a folyamatosan növekvő területi egyenlőtlenséget.
  • A másik lehetőség, hogy egyszerre próbálja meg a bérek kiegyenlítését, és a kisnyugdíjak helyzetének megoldását felvállalni.

 

Segít a minimálbér-emelés vagy a nyugdíjminimum?

A PA elemzői rámutatnak, hogy az egykulcsos adó azokban a megyékben emelte meg jobban a nettó béreket, ahol a gazdasági szerkezet erősebb, így a keleti megyék hátrányba kerültek. Ezen a tényen idei-óráig szépít a minimálbér emelése, de a különbségeket nem tudja tompítani jelentősen.

A kisnyugdíjak emelése (akár nyugdíjminimum, akár speciális korrekciós program segítségével) a már nyugdíjba mentek helyzetének javítását eredményezheti. Az említett két lépés azonban egyszerre hozhat társadalmi egyenlőség szempontjából változást - mutatnak rá az elemzők.

Az alacsony bérek, az alacsony nyugdíjak közvetlen hatással vannak a helyi gazdaságra. Ennek jeleit látjuk például a kistelepülések kisboltjainak bezárásába is. Ha Budapestről, és a fejlettebb gazdasági térségekből képletes módon nem "csoportosít" át az állam GDP-t a nehezebb helyzetben lévő térségekbe, és nem próbál területi kiegyenlítődést elérni, akkor növekedni fog az egyenlőtlenség, ami a belső elvándorlással, rosszabb egészségügyi mutatókkal, romló munkaerő-piaci aktivitással jár majd.

Ennek jeleit látjuk már abban is, hogy 2010 és 2017 között Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye népességszáma nőtt, míg az országos átlag 2 százalékos csökkenést mutat. A helyzet Baranya, Békés és Nógrád megye esetében a legrosszabb, ahol 6 százalék feletti népességcsökkenés volt az elmúlt hét évben.

A fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

petivagyok innen, 2018.03.07 12:40

Naivitás lenne azt hinni, hogy mindenki ugyanolyan jólétben fog élni nyugdíjas korában, függetlenül attól, hogy mennyit keresett és mennyi ideig dolgozott. Aki az aktív idejében sokat tengődött munka nélkül vagy épp 4-6-órában dolgozott, esetleg minimál bérért, annak a nyugdíja se lesz akkora, mint egy 40 évig folyamatosan átlagos vagy a fölötti fizetésért dolgozott.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html