Így szakad le Magyarország - itt az új prognózis

A piacgazdasággal szembemenő, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt Magyarországról kiáramlik a tőke és a képzett munkaerő - állapított meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. a legújabb prognózisában.
Domokos László, 2015. június 22. hétfő, 13:11
Fotó: Napi.hu

A magyar gazdaság ugyan a következő években is képes lesz 2 százalékos, az EU-támogatások fellendülő szakaszában ennél kissé gyorsabb növekedésre, ám de ez nemcsak az európai felzárkózáshoz kevés, de nem elegendő a már kialakult gazdasági-társadalmi feszültségek kezelésére sem - fogalmazott Vértes András, a GKI elnöke (képünkön).

A friss prognózis summája: a magyar gazdaság a korábban vártnál lassabban, de lassul: a GKI a tavalyi 3,6 százalékos GDP-ütem után idén 2,7, majd jövőre 2 százalék körüli növekedésre számít. Így a magyar gazdaság az EU és a régió 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben idén és jövőre is lassul. A kutatók szerint fő gond a beruházások várható stagnálása, majd visszaesése a következő években. A kedvezőtlen üzleti klíma miatt pedig a 2015-2017-ben erőteljesen visszaeső uniós pénzbeáramlást nem pótolják sem a külföldi, sem a hazai tőke befektetései. Ez azt jelenti, hogy a csökkenő beruházások lefelé húzzák a gazdaságot .- mondta Vértes.

Az agrárium teljesítménye az előző két évi rekord után 2015-ben valószínűleg nem nő tovább, de az egyelőre kedvező időjárás miatt csak szerény visszaesésre kell számítani. A szolgáltatási GDP 2015-ben a tavalyihoz hasonló, az átlagtól továbbra is jelentősen elmaradó ütemben bővül. A közösségi szolgáltatások nagyjából stagnálnak, de a kereskedelmi-turisztikai ágazat kivételével az üzleti szolgáltatók sem képesek a nemzetgazdasági átlagot meghaladó növekedésre.

Bár a világgazdasági környezet alapvetően kedvező, a világgazdasági és ezen belül az európai dinamikát visszafoghatják a megnövekedett politikai kockázatok; így az orosz-ukrán konfliktus, a közel-keleti és az észak-afrikai geopolitikai feszültség eszkalálódása, Görögország bizonytalan jövője.

Saját döntései igazolását látja a kabinet, holott

Az Orbán-kormány a kedvező 2014-es és 2015 első negyedévi adatokban gazdaságpolitikája igazolását látja, figyelmen kívül hagyva azok átmeneti és más területeken hozott áldozatokkal párosuló jellegét. Holott a sikerek részben az alkalmazott gazdaságpolitika ellenére, s nem eredményeként születtek - vélik a kutatók.

A GKI elemzői úgy látják, hogy Magyarországon a 2010-es kormányváltás óta folyik a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató modell kiteljesítése a kedvezményezett társadalmi és üzleti csoportok számára történő jövedelemátrendezés végett.

Ennek megfelelően hiányoznak a felzárkózást biztosító tartós növekedés feltételei; így mindenekelőtt a jogbiztonság helyreállítása, az állam közvetlen gazdasági szerepvállalásának csökkentése és kiszámíthatóvá tétele, a növekedést bénító ágazati adók folyamatos leépítése és a nagy állami rendszerek hatékonyságát javító strukturális reformok. Egyedül a bankrendszerrel való kiegyezés érdekében történnek lépések, de ott is ellentmondásosan.

A lakossági fogyasztás még nem a régi

A fogyasztás dinamikája 1,5 százalékról 2,5 százalékra nő a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki elszámolás nyomán lecsökkent hitelterhek, a fogyasztók jelentős részének némi megkönnyebbülése hatására. A lakosság fogyasztása azonban még idén is mintegy 5-6 százalékponttal elmarad a válság előttitől, és az egy évtizeddel ezelőtti szinten lesz. A lakosság 2015-ben is nettó hitel-visszafizető marad, sőt az elszámolások lezárultával hitelállománya jelentősen csökken (devizában minimálisra, forintban viszont emelkedik). Az új hitelek felvétele csak kissé növekszik.

A munkanélküliség még tovább csökken

A foglalkoztattak száma a tavalyi kiugró (statisztikailag 5,3 százalékos) emelkedés után idén 1százalékkal bővül, mivel a közfoglalkoztatás már alig emelkedik, a lassuló gazdasági növekedés pedig a versenyszektorban csak szerény bővülést valószínűsít, ugyanakkor folytatódik a külföldi munkavállalás terjedése. A munkanélküliségi ráta 2015-ben várhatóan 7,4 százalékra csökken, főként a közmunka bővítése, illetve az egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközök drasztikus csökkentése következtében.

A közfoglalkoztatás megítélése már a kormányzat köreiben is meglehetősen ellentmondásos - vélik a kutatók. A 2015-ös és 2016-os költségvetés előirányzata alapján a létszám növekedésére lehet számítani, s hosszabb távon a "teljes foglalkoztatást" is részben ezzel az eszközzel kívánják elérni. Ugyanakkor már a kormányzat is kezdi érzékelni a felduzzasztott közfoglalkoztatás kedvezőtlen következményeit; így a verseny- és hagyományos költségvetési szféra működésére gyakorolt torzító hatását, a munkába való átvezetés helyett a valódi foglalkoztatás közmunkásokkal való helyettesítését, a minimálbér kikerülését, az érintettek álláskeresési aktivitásának jelentős visszaesését. Ráadásul a közmunka kiterjesztése nem olcsó.


Még nagyon rosszak a bankok számai

Az idei első negyedévében folytatódott a pénzügyi szektor és a hitelállomány mintegy évtizedes szűkülése. A GKI szerint 2015-ben még sem a keresleti, sem a kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. A bankszféra tavaly elszenvedett rekordvesztesége egyedi állami döntések következménye, de a szektor jövedelmezősége idén tovább romlik, a kölcsönös bizalmatlanság alig oldódik.

Az idei első negyedévben a a leépülés üteme gyorsult, a teljes hitelállomány 5 százalékkal, 16 900 milliárd forintra csökkent, ami 2007 közepe óta a legalacsonyabb érték. Ezen belül a vállalati hitelállomány 6 százalékkal, 6 400 milliárd forintra mérséklődött, ami a 2005 végi összegnek felel meg. A háztartási hitelállomány pedig 8 százalékkal, 6 200 milliárd forintra csökkent, ami 2007 óta a legalacsonyabb. A bankrendszer a pénzügyi válság óta mintegy 2500 milliárd forint, 8-9 milliárd euró veszteséget szenvedett el, ennek mintegy felét a külföldi anyabankok állták, a másik felét a legnagyobb magyar bank saját maga - hívták fel a figyelmet a kutatók.

Baj van a büdzsé jövőjével

Idén elérhető a költségvetésben előirányzott 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási (áht) hiány, ami- az államosítások terhét is figyelembe véve - az államadósság 0,5 százalékpontos csökkenését is lehetővé teszi. Ha szükséges, ezt a kormány kisebb menet közbeni korrekciókkal, az év végi államadósság kreatív beállításával is biztosítani fogja. Arra számítok, hogy a hamarosan elfogadandó 2016-os költségvetés már idén ősszel változhat - mondta lapunk kérdésre Vértes. Véleménye szerint ezt kikényszerítheti például az Európai Bizottság novemberben esedékes prognózisa. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a 2014-es zárszámadásba is néhány "jó hírt" becsempészve kissé átírják a 2016-os büdzsét számait - tette hozzá Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.

A probléma az, hogy a benyújtott különböző programok és kitekintések alapján nincs jól kialakított összhang a 2016-2019-re számított költségvetési és adósságfolyamatok között - vélik a kutatók.

Óvatosnak kell lennie az MNB-nek

Jönnek a felminősítések
Valószínűleg 2015 második felében minden minősítő pozitív kilátással látja el a magyar besorolást, de a befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás 2016-ra csúszhat.

Az MNB önfinanszírozási programja szeptember 23-tól új elemmel bővül, a az irányadó eszköz a kéthetes helyett a három hónapos betét lesz - ez kissé gyengítőleg hat a forintra. Az infláció idén májusban év/év alapon újra pozitív lett, amivel trendforduló kezdődött. A GKI idén éves átlagban nulla  körüli vagy néhány tizeddel magasabb inflációt vár.

Az MNB kamatcsökkentési ciklusa várhatóan 1,5 százaléknál véget ér. A trendforduló az amerikai kamatemeléshez kapcsolódóan (ami ez év őszén vagy a jövő év elején) várható. Az ötéves és hosszabb lejáratú állampapírok hozama már elkezdett emelkedni, ami kockázatokat jelez és növeli a jegybanki kedvezményes hitelprogramok költségét - vélik a kutatók.

A forint gyengülő trendjében nem várható fordulat, éves átlagban a GKI 310 forintos euró árfolyamot vár, ami az első féléves 307 körüli átlag után érdemben gyengébb forintot jelent a második félévben. A forint erősödésének hosszú távon "politikailag" határt szab az euróhitelek forintosításánál használt 309 forintos árfolyam, valamint a folyamatos monetáris lazítás, aminek következtében az alacsonyabb hozamokon egyre kisebb a kínált kamatprémium.

Prognózis 2015-re (éves változás, százalék)
Megnevezés
Márciusi prognózisJúniusi prognózis
GDP2,02,7
Magnövekedés2,83,7
Egyéni fogyasztás2,52,5
Állóeszköz-felhalmozás0,00,0
Export5,58,0
Import5,56,5
Fogyasztói árak0,00,0
Fizetési és tőkemérleg egyenl. (mrd euró)7,28,2
- a GDP százalékában6,87,6
Munkanélküliségi ráta (éves átlag)7,47,4
Áht-egyenleg (ESA, GDP százalékában)-2,2-2,4
Forrás: GKI

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Pen, 2015.06.28 23:47

Örülök,Vértes András ilyen vehemensen ostorozza a magyar gazdaságot és irányítóit.Bezzeg mikor szárnyaltunk lefelé 2006 2008 és tovább hallgatott mint szar a fűben.Kérdezem akkor miért nem bírált senkit vette elő intő mondatait.A visegrádi országok közül minket vágott a földhöz legjobban a banki válság mely átcsapott gazdasági válságba.Hol volt akkor Vértes úr?Persze azért mert a neve előfordult egy pillanatra, hogy az akkori kormányzatba bekerül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunorti, 2015.06.23 12:16

@matyi2010: ..a lengyelek -szlovákok mennyit növekedtek 2002-2008 között ??.és mi ??.hahahahaha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunorti, 2015.06.23 12:15

@matyi2010: A 2013-as GDP növekedés a Szlovákoknál HATSZOROSA 2,4 %
A 2013-as GDP növekedés Lengyeleknél TIZENNÉGYSZERESE 5,6


..igen ...,eladósodásuk nincs ,szlovákok az euró kamatra kapnak kölcsön 8 éve ..,lengyelekl vannak vagy 40 millióan ,nagy belső piac ,és a komcsi világ sem tette tönkre annyira a lengyel vidéket ,mert a föld magántulajdonban volt 48 után is ,...stbstb...nem összehasonlítható !! tanulj !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2015.06.23 12:01

@matyi2010:
"Az Európai Bizottság 2011-ben még 2,6% növekedést várt Magyarországnak" - melyik táblázatban találtál ilyen adatot?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2015.06.23 11:54

megfigyelt, 2015. június 22., hétfő 21:32
"@hunorti: BÉRSEGGNYALÓ !!!!!
A 2013 as GDP növekedés Magyarországon 0,4 %
A 2013-as GDP növekedés a Szlovákoknál HATSZOROSA 2,4 %
A 2013-as GDP növekedés Lengyeleknél TIZENNÉGYSZERESE 5,6 % "
Alpári mocskolódással nem lehet pótolni az igazmondást.
Valójában:
A 2013 as GDP növekedés Magyarországon 1,1 %
A 2013-as GDP növekedés a Szlovákoknál 0,9%
A 2013-as GDP növekedés Lengyeleknél 1,6%
http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/File:Real_GDP_growth,_2003%E2%80%9313_%28%25_change_compared_with_the_previous_year;_average_2003%E2%80%9313%29_YB14.png
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html