A magyar gazdaság ugyan a következő években is képes lesz 2 százalékos, az EU-támogatások fellendülő szakaszában ennél kissé gyorsabb növekedésre, ám de ez nemcsak az európai felzárkózáshoz kevés, de nem elegendő a már kialakult gazdasági-társadalmi feszültségek kezelésére sem - fogalmazott Vértes András, a GKI elnöke (képünkön).

A friss prognózis summája: a magyar gazdaság a korábban vártnál lassabban, de lassul: a GKI a tavalyi 3,6 százalékos GDP-ütem után idén 2,7, majd jövőre 2 százalék körüli növekedésre számít. Így a magyar gazdaság az EU és a régió 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben idén és jövőre is lassul. A kutatók szerint fő gond a beruházások várható stagnálása, majd visszaesése a következő években. A kedvezőtlen üzleti klíma miatt pedig a 2015-2017-ben erőteljesen visszaeső uniós pénzbeáramlást nem pótolják sem a külföldi, sem a hazai tőke befektetései. Ez azt jelenti, hogy a csökkenő beruházások lefelé húzzák a gazdaságot .- mondta Vértes.

Az agrárium teljesítménye az előző két évi rekord után 2015-ben valószínűleg nem nő tovább, de az egyelőre kedvező időjárás miatt csak szerény visszaesésre kell számítani. A szolgáltatási GDP 2015-ben a tavalyihoz hasonló, az átlagtól továbbra is jelentősen elmaradó ütemben bővül. A közösségi szolgáltatások nagyjából stagnálnak, de a kereskedelmi-turisztikai ágazat kivételével az üzleti szolgáltatók sem képesek a nemzetgazdasági átlagot meghaladó növekedésre.

Saját döntései igazolását látja a kabinet, holott

Az Orbán-kormány a kedvező 2014-es és 2015 első negyedévi adatokban gazdaságpolitikája igazolását látja, figyelmen kívül hagyva azok átmeneti és más területeken hozott áldozatokkal párosuló jellegét. Holott a sikerek részben az alkalmazott gazdaságpolitika ellenére, s nem eredményeként születtek - vélik a kutatók.

A GKI elemzői úgy látják, hogy Magyarországon a 2010-es kormányváltás óta folyik a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató modell kiteljesítése a kedvezményezett társadalmi és üzleti csoportok számára történő jövedelemátrendezés végett.

Ennek megfelelően hiányoznak a felzárkózást biztosító tartós növekedés feltételei; így mindenekelőtt a jogbiztonság helyreállítása, az állam közvetlen gazdasági szerepvállalásának csökkentése és kiszámíthatóvá tétele, a növekedést bénító ágazati adók folyamatos leépítése és a nagy állami rendszerek hatékonyságát javító strukturális reformok. Egyedül a bankrendszerrel való kiegyezés érdekében történnek lépések, de ott is ellentmondásosan.

A lakossági fogyasztás még nem a régi

A fogyasztás dinamikája 1,5 százalékról 2,5 százalékra nő a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki elszámolás nyomán lecsökkent hitelterhek, a fogyasztók jelentős részének némi megkönnyebbülése hatására. A lakosság fogyasztása azonban még idén is mintegy 5-6 százalékponttal elmarad a válság előttitől, és az egy évtizeddel ezelőtti szinten lesz. A lakosság 2015-ben is nettó hitel-visszafizető marad, sőt az elszámolások lezárultával hitelállománya jelentősen csökken (devizában minimálisra, forintban viszont emelkedik). Az új hitelek felvétele csak kissé növekszik.

A munkanélküliség még tovább csökken

A foglalkoztattak száma a tavalyi kiugró (statisztikailag 5,3 százalékos) emelkedés után idén 1százalékkal bővül, mivel a közfoglalkoztatás már alig emelkedik, a lassuló gazdasági növekedés pedig a versenyszektorban csak szerény bővülést valószínűsít, ugyanakkor folytatódik a külföldi munkavállalás terjedése. A munkanélküliségi ráta 2015-ben várhatóan 7,4 százalékra csökken, főként a közmunka bővítése, illetve az egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközök drasztikus csökkentése következtében.

A közfoglalkoztatás megítélése már a kormányzat köreiben is meglehetősen ellentmondásos - vélik a kutatók. A 2015-ös és 2016-os költségvetés előirányzata alapján a létszám növekedésére lehet számítani, s hosszabb távon a "teljes foglalkoztatást" is részben ezzel az eszközzel kívánják elérni. Ugyanakkor már a kormányzat is kezdi érzékelni a felduzzasztott közfoglalkoztatás kedvezőtlen következményeit; így a verseny- és hagyományos költségvetési szféra működésére gyakorolt torzító hatását, a munkába való átvezetés helyett a valódi foglalkoztatás közmunkásokkal való helyettesítését, a minimálbér kikerülését, az érintettek álláskeresési aktivitásának jelentős visszaesését. Ráadásul a közmunka kiterjesztése nem olcsó.

Még nagyon rosszak a bankok számai

Az idei első negyedévében folytatódott a pénzügyi szektor és a hitelállomány mintegy évtizedes szűkülése. A GKI szerint 2015-ben még sem a keresleti, sem a kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. A bankszféra tavaly elszenvedett rekordvesztesége egyedi állami döntések következménye, de a szektor jövedelmezősége idén tovább romlik, a kölcsönös bizalmatlanság alig oldódik.

Az idei első negyedévben a a leépülés üteme gyorsult, a teljes hitelállomány 5 százalékkal, 16 900 milliárd forintra csökkent, ami 2007 közepe óta a legalacsonyabb érték. Ezen belül a vállalati hitelállomány 6 százalékkal, 6 400 milliárd forintra mérséklődött, ami a 2005 végi összegnek felel meg. A háztartási hitelállomány pedig 8 százalékkal, 6 200 milliárd forintra csökkent, ami 2007 óta a legalacsonyabb. A bankrendszer a pénzügyi válság óta mintegy 2500 milliárd forint, 8-9 milliárd euró veszteséget szenvedett el, ennek mintegy felét a külföldi anyabankok állták, a másik felét a legnagyobb magyar bank saját maga - hívták fel a figyelmet a kutatók.

Baj van a büdzsé jövőjével

Idén elérhető a költségvetésben előirányzott 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási (áht) hiány, ami- az államosítások terhét is figyelembe véve - az államadósság 0,5 százalékpontos csökkenését is lehetővé teszi. Ha szükséges, ezt a kormány kisebb menet közbeni korrekciókkal, az év végi államadósság kreatív beállításával is biztosítani fogja. Arra számítok, hogy a hamarosan elfogadandó 2016-os költségvetés már idén ősszel változhat - mondta lapunk kérdésre Vértes. Véleménye szerint ezt kikényszerítheti például az Európai Bizottság novemberben esedékes prognózisa. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a 2014-es zárszámadásba is néhány "jó hírt" becsempészve kissé átírják a 2016-os büdzsét számait - tette hozzá Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.

A probléma az, hogy a benyújtott különböző programok és kitekintések alapján nincs jól kialakított összhang a 2016-2019-re számított költségvetési és adósságfolyamatok között - vélik a kutatók.

Óvatosnak kell lennie az MNB-nek

Az MNB önfinanszírozási programja szeptember 23-tól új elemmel bővül, a az irányadó eszköz a kéthetes helyett a három hónapos betét lesz - ez kissé gyengítőleg hat a forintra. Az infláció idén májusban év/év alapon újra pozitív lett, amivel trendforduló kezdődött. A GKI idén éves átlagban nulla  körüli vagy néhány tizeddel magasabb inflációt vár.

Az MNB kamatcsökkentési ciklusa várhatóan 1,5 százaléknál véget ér. A trendforduló az amerikai kamatemeléshez kapcsolódóan (ami ez év őszén vagy a jövő év elején) várható. Az ötéves és hosszabb lejáratú állampapírok hozama már elkezdett emelkedni, ami kockázatokat jelez és növeli a jegybanki kedvezményes hitelprogramok költségét - vélik a kutatók.

A forint gyengülő trendjében nem várható fordulat, éves átlagban a GKI 310 forintos euró árfolyamot vár, ami az első féléves 307 körüli átlag után érdemben gyengébb forintot jelent a második félévben. A forint erősödésének hosszú távon "politikailag" határt szab az euróhitelek forintosításánál használt 309 forintos árfolyam, valamint a folyamatos monetáris lazítás, aminek következtében az alacsonyabb hozamokon egyre kisebb a kínált kamatprémium.

Prognózis 2015-re (éves változás, százalék)
Megnevezés
Márciusi prognózisJúniusi prognózis
GDP2,02,7
Magnövekedés2,83,7
Egyéni fogyasztás2,52,5
Állóeszköz-felhalmozás0,00,0
Export5,58,0
Import5,56,5
Fogyasztói árak0,00,0
Fizetési és tőkemérleg egyenl. (mrd euró)7,28,2
- a GDP százalékában6,87,6
Munkanélküliségi ráta (éves átlag)7,47,4
Áht-egyenleg (ESA, GDP százalékában)-2,2-2,4
Forrás: GKI