Így teljesít Magyarország - íme, a bizonyítvány

Magyarország kiegyensúlyozott, de továbbra is viszonylag mérsékelt növekedési pályán halad, a munkaerő-piaci fejlemények kedvezőek, az államadósság csökken, de a beruházások az idén akár vissza is eshetnek - írja az Európai Bizottság pénteken közzétett országjelentése. Az ország némi haladást ért csak el a 2015-ös ajánlások végrehajtásában.
Napi.hu, 2016. február 26. péntek, 16:05
Fotó: Napi.hu

A magyar GDP meghaladja a válság előtti csúcsértéket és a növekedési potenciál fokozatosan javul, de Magyarország potenciális növekedési üteme még mindig egy százalékponttal elmarad a már amúgy is viszonylag alacsony válság előttitől.

A GDP 2015-ben a becslések szerint 2,75 százalékkal nőtt, ami a magánfogyasztás és az export növekedésének köszönhető. Az idén azonban az uniós források csökkenése miatt lelassul a növekedés 2,1 százalékra, de azt a magánfogyasztás tartós szintje és az uniós finanszírozású beruházások fokozatos helyreállása 2017-ben már újra valamivel a potenciális szint fölé fogja tornázni.

Az alacsony energiaárak hatásának lecsengésével az infláció 2017 végére várhatóan visszaáll az MNB által célként megjelölt szintre.

A költségvetési hiányt a magyar kormány visszafogta, az államadósságot fokozatosan csökkenő pályára állította. A költségvetési hiány 2015-ben jelentősen csökkent és 2016-17-ben további esés várható, igaz utóbbi főleg a gazdasági helyzet javulásával magyarázható.

Ezt köszönhetjük a kivándorlásnak és a közmunkának

A munkaerő-piaci fejlemények kedvezőek voltak, a közelmúltban már a magánszektorban is. A munkanélküliségi ráta a válság előtti szint alá süllyedt, annak ellenére, hogy az aktivitási ráta gyorsan emelkedett. A tartós munkanélküliségi ráta hasonlóan kedvezően alakult. A munkaerő-kínálatot a szociális transzferek, a korai nyugdíjazás szigorítása, valamint a nyugdíjkorhatás emelése bővítette.

A keresleti oldalon a javulás már 2013-ban beindult a magánszektorban, igaz a munkanélküliség csökkenéséhez a kivándorlás, valamint a közmunkaprogram gyors ütemű bővítése is jelentősen hozzájárult - jegyzi meg a bizottság elemzése.

Az elemzők arra számítanak, hogy a magánszektor egyre inkább kiveszi részét a munkahelyteremtésből, elősegítve a termelékenység növekedését. A gazdaság egyenletes bővülése mellett a munkanélküliség 2017-ig várhatóan 5 százalékra csökken.

Emiatt nincsenek beruházások

A beruházások kezdeti megugrása átmenetinek bizonyult: a 2013-2014-ben látott jelentős bővülés megállt, sőt, idén az uniós finanszírozású beruházások átmeneti visszaesése miatt várhatóan enyhe zsugorodás következhet.

A vállalati hitelezés visszaesése annak ellenére folytatódott, hogy az MNB több ösztönző intézkedést is hozott a kis- és középvállalatok hitelezésére, sőt a magánberuházások trendje újra negatívba fordult. A bizottság szerint mindez annak tudható be, hogy a hitelezők továbbra is óvatosak, az országkockázati prémium miatti magas finanszírozási költségeknek, valamint a bizonytalan szabályozási- és adózási környezetnek tudható be. Ezek különösen a közvetlen külföldi befektetéseket fogják vissza - teszi hozzá az elemzés.

A piaci alapú magánberuházások egészséges növekedése nélkül azonban a tőkefelhalmozás várhatóan csak mérsékelten járul majd hozzá a potenciális növekedéshez és a termelékenység növekedéséhez, különösen, amint az uniós finanszírozású beruházások csökkennek.

Így fest a magyar bizonyítvány

Magyarország összességében némi haladást azért elért Magyarország a 2015-ös országspecifikus ajánlások végrehajtásában:

  • némi haladást ért el Magyarország az adózás területén a hitelintézetek különadójának jelentős csökkentésében, továbbá a reálgazdaság hitelezésének helyreállítása és a piaci alapú portfóliótisztítás akadályainak megszüntetésénél. Ugyancsak némi előrelépés történt a vállalatokat terhelő, torzító hatású ágazati különadók csökkentésében, a pénzügyi intézmények különadóját pedig megfelezték;
  • jelentős haladásként értékelte a bizottság az adócsalás elleni fellépésre irányuló intézkedéseket
  • korlátozott mértékű haladást ér el viszont Magyarország az alacsony keresetűek magas adóterhének csökkentésében és az adóigazgatás hatékonyságának javításában, valamint a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítása - főleg a befogadó többségi oktatásba való részvétel fokozása - terén, illetve a verseny és az átláthatóság ösztönzése terén, a közbeszerzési verseny és átláthatóság továbbra sem kielégítő;
  • nem történt előrehaladás abban, hogy a költségvetési forrásokat a közmunkaprogram helyett inkább aktív munkaerő-piaci intézkedésekre fordítsák, illetve abban, hogy javítsák a szociális és az álláskeresési ellátások megfelelőségét és lefedettségét, továbbá a korrupció elleni keret fejlesztésében sincs előrehaladás. Az új Nemzeti korrupcióellenes programot nem alakítják át annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a korrupció megelőzésében és a visszatartó erejű szankciók alkalmazásában.

A bizottság szerint a gazdaságpolitika színvonala összességében javult, de e tekintetben még "fontos kihívások" állnak fenn - fogalmaz a dokumentum.

EU2020 stratégia: így állunk a vállalásokkal

Az Európa 2020 stratégia szerinti nemzeti célok megvalósításában Magyarország jól teljesít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energia felhasználásának fokozása és a felsőoktatás tekintetében, de több erőfeszítésre van szükség a foglalkoztatási ráta, a kutatás-fejlesztési kiadások emelése, illetve a korai
iskolaelhagyás és a szegénység csökkentése terén.

Maradtak kockázatok

A bizottság részletes elemzést is készített Magyarországról, amelyben megállapította, hogy a külső egyensúlyhiány jelentősen csökkent, de több kockázat fennmaradt. Ezek között a bizottság elemzése a 73 százalékon álló államadósságot említi meg, ami még mindig magas, de már közelíti a többi konvergáló gazdaságét és várhatóan továbbra is gyors ütemben csökken.

A bizottság egyebek mellett elismeri, hogy a közelmúlt szakpolitikai intézkedései (például a lakossági hitelek forintosítása, MNB önfinanszírozási programja) hozzájárultak a devizakockázatok további mérsékléséhez, és jobb elosztásához, de a  még mindig meglehetősen magas külső adósság és a rövid távú hitelmegújítási igények továbbra is kockázatokat jelentenek a gazdaság számára.

Emellett a bizottság szerint az is tartósan fennálló gond, hogy Magyarország csak korlátozottan képes új közvetlen külföldi befektetések vonzására.

Bár a belső pénzügyi egyensúly javult, e téren is maradtak még kockázatok. A válság kirobbanása óta - a devizahiteleket érintő intézkedéseknek köszönhetően - jelentősen javult a magánszektor eladósodottsága. A háztartások devizaalapú hiteleinek forintosítása révén sikerült kiiktatni az egyik legnagyobb rendszerszintű kockázatot. Bár a bankok még mindig óvatosan hiteleznek, de a javuló gazdasági környezet és a bankokkal szembeni adópolitika enyhülésének köszönhetően a bankszektor nyereségessége is kezd helyreállni. A jövőben azonban az egyik fő kihívás a nemteljesítő hitelek magas arányának csökkentése és a magánszektor piaci hitelezésének egészséges mértékű növekedése.

A bizottsági elemzés szerint a GDP-arányos külső és belső adósság csökkentéséhez döntő fontosságú a növekedési potenciál növelése és a belső belső kereslet visszafogásának elkerülése. Az egyik legnagyobb kihívás az elemzők szerint, hogy Magyarországnak új megoldást kell találnia a teljes tényezőtermelékenység javítására és a termelőeszköz-beruházások növelésének előmozdítására. A probléma megoldásában a pénzügyi közvetítés olajozottabbá tétele és az innováció támogatása nyújthat segítséget - olvasható a dokumentumban.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2016.02.27 20:16

Bocsánat elfelejtettem egy fontos összehasonlítást,ami a következő ..... A 2015-ös GDP növekedésünknek a Cseheké 155 % a Szlovákoké 145 %.. a Lengyeleké 131 % a Románoké 128 % . Ezt is kellene ismertetni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.02.27 19:59

Ezt a fércmunkát kiegészíteném egy-két ténnyel . 1. A munkanélküliség alakulását nem a nyugdíj korhatár emelése módosította ,hanem a nők 40 éves munkaviszonnyal való nyugdíjazása 130 000 fő felett mentek nyugdíjba .2.. Nem hallunk a 2010 utáni GDP számítás változásról ami mintegy 2 % al több növekedést eredményezett, 3.. Hallgatnak az EUS pénzek GDP-re gyakorolt hatásával ami évi 1,5 -2 % körülire tehető a GDP növekedésben. 4.. Az adósság jelenleg 25 000 milliárd körűli plusz a MANYUP hatás 5 000 milliárdja tehát összesen 30 000 milliárd ft körűli a 2010-es kormányváltáskori 19 933 milliárddal szemben.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html