Így tett csodát a kormány a munkaerőpiacon

A KSH adatai szerint a magyar foglalkoztatási mutatók 2010 óta folyamatosan javulnak. A válság előtti években 57 százalék körül mozgott a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája, amit a KSH-adatok szerint 2012-ben sikerült újra elérni. A munkanélküliség terén szintén kedvező változások láthatók: a globális válság éveiben a 11-12 százalék körül mozgó mutató 2013. második felében már nem érte el a 10 százalékot és 2014-ben visszatért a válság előtti 7-8 százalék körüli szintre.

A legfrissebb, október 27-i adatok alapján pedig a harmadik negyedévben - július-szeptemberben - 4,9 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, a 15-64 éves korosztály körében pedig 67,1 százalékon állt a foglalkoztatottak aránya.

Mennyire valósak ezek a javulások és mennyiben tulajdonítható a javulás a demográfiai folyamatoknak és mennyiben a szakpolitikai lépéseknek? - teszi fel a kérdést Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója a Tárki Társadalmi riport 2016 című kiadványában megjelent tanulmányában.

Scharle szerint ezeket a biztató adatokat három tényező is megszépíthette:

• a közfoglalkoztatás bővülése (2009-től fokozatosan 200 ezer fölé emelkedett a közfoglalkoztatottak éves átlagos száma), illetve a képzésen résztvevő közfoglalkoztatottak statisztikai számbavételének módja;
  
• a külföldön dolgozók számának növekedése;
• az adatfelvétel mintájának változása.

Scharle úgy véli, hogy a közmunkások besorolása a foglalkoztatottak közé torzítást jelent, miután a foglalkoztatotti rátát a munkaerőpiac autonóm folyamatai mellett azt állami adminisztratív jellegű beavatkozások is befolyásolják. A piacon normális esetben ugyanis a munkaerő kereslete és kínálata alakítja ki a béreket és a foglalkoztatotti szintet. Ez a közfoglalkoztatottak esetében egyáltalán nem igaz, hiszen a közmunkát nem az érintettek választják több lehetőség közül, hanem a munkaügyi kirendeltség ajánlata alapján döntenek a közmunka vagy piaci munkahely között, ha pedig a közmunkát elutasítják, akkor - egy valódi álláskereséskor egy valódi állás esetével szemben - nemcsak a bért veszítik el, hanem segélyt sem kapnak.

Emellett a közmunka kereslete nem a piaci vagy társadalmi igényeket tükrözi, hanem a közmunkások létszámát az határozza meg, hogy az állam éppen mennyi pénzt ad ezekre a programokra és hogyan alakítja a közfoglalkoztatási jogviszony szabályozását.

Ebből kiindulva a kutató úgy véli, ha a munkaerő iránti piaci kereslet és kínálat alakulására vagyunk kíváncsiak, akkor a közmunkások nélkül kell kiszámítani a foglalkoztatási mutatót. Ebből pedig az látszik, hogy  az így számított foglalkoztatási ráta a KSH által publikálthoz képest csak öt negyedévvel később érte el a válság előtt mért 57 százalék körüli szintet.

Forrás: Társadalmi Riport 2016, Tárki

Ha viszont a közmunkásokat munkanélkülieknek tekintjük, akkor a munkanélküliség ráta is változik, így pedig 2015 elején a 7,8 százalékos ráta 12,1 százalékos lett volna - mutat rá Scharle.

A foglalkoztatási ráta szépítéséhez emellett hozzájárul az is, hogy a KSH Munkaerő-felmérés (MEF) alapján számított foglalkoztatási ráta nem kizárólag a Magyarországon dolgozókat méri, hanem azokat a külföldön dolgozókat is a háztartás tagjának tekintik, ha azok időről időre hazatérnek és a háztartás jövedelméhez hozzájárulnak - mutat rá a kutató.

A mintavételi forráson Scharle azt érti, hogy 2014 elején megváltozott a MEF mintavételi eljárása: 2013. negyedik és 2014 első negyedéve között ugyanis volt egy ugrásszerű (67 ezres) javulás a foglalkoztatotti létszámban, ami annak fényében is jelentős, hogy kutatók szerint az elmúlt 15 évben az első negyedéves adat még egyszer sem mutatott érdemi emelkedést, sőt csökkenni szokott. Ennek a hirtelen javulásnak közel a harmada a tanulmány szerint a téli közmunka lehetett az oka.

E torzításokat kiszűrve tehát 2015 elején valahol 57,4 és 58,1 százalék között lehetett a foglalkoztatási ráta, azaz a mutató 2010 óta valóban javult, de csak 2014-ben sikerült újra elérni a válság előtti években mért 57 százalékos szintet, a munkanélküliségi ráta pedig a válság alatti 13-14 százalékos szintről csak 2014 első felében kezdett el csökkenni és továbbra is csaknem másfélszerese a válság előtti 7-8 százalék körüli szintnek.

Forrás: Társadalmi riport 2016, Tárki

Így állunk a régióban

A magyar foglalkoztatási szint 2015 elejére elért 4-4,5 százalékos emelkedése a régiós versenytársakhoz képest jelentős, de nem kiemelkedő, illetve a felzárkózáshoz eddig még nem volt elegendő.

A csehek megőrizték jelentős előnyüket, a lengyelek megelőztek, Szlovákia és Bulgária előnyéből lefaragtunk egy keveset és utolértük a stagnáló Romániát.

Minek köszönhető a javulás?

A tanulmány tehát megállapítja, hogy a munkaerő-piaci helyzet valóban javult Magyarországon - igaz lassabban, mint azt a torzító tényezőktől tisztítatlan adatok mutatták -, a foglalkoztatásban bekövetkezett 2008 és 2015 közötti javulásban a népesség életkor és iskolázottság szerinti összetétele csekély szerepet játszott.

Így tehát a hét év alatt megfigyelt javulást nem a demográfia, hanem a szakpolitikai és gazdasági folyamatok mozgatták, ezek közül is elsősorban az 1997-es és 2009-es nyugdíjkorhatár-emelés, illetve a korai nyugdíjazás és a rokkantsági nyugdíjak igénybevételének 2011-es szigorítása.