Így titkolják el az államadóságot - megduplázódott a közintézmények tartozása

Decemberben a költségvetési konszolidációnak köszönhetően 7,5 milliárd forinttal csökkent a költségvetési intézmények tartozása, így a kifizetetlen számlaállomány az előző havi rekord 74,1 milliárd forintról 66,6 milliárd forintra csökkent. 2011 decemberében a költségvetési intézmények lejárt tartozásállománya még csak 35 milliárd forint volt, vagyis egy év alatt közel megduplázódott ez az összeg - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A 66,6 milliárd forintból 10,2 milliárd forinttal az államnak tartoznak a közintézmények - vagyis ez házon belüli tartozás.

A nagyobbik rész a szállítói tartozás, ez december végén 56,4 milliárd forint volt - magyarán ekkora összeggel hitelezték magyar cégek a közintézmények működését - ez a ki nem mutatott államadósság. Pontosabban fogalmazva ez még csak a lejárt tartozás,  a tényleges szállítói követelés ennek az összegnek a többszörösére rúghat. Erre világít rá az orvosi intézmények tartozásállománya: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a parlament honlapján a napokban hozta nyilvánosságra szeptemberi adatokat: eszerint a szeptember végén lejárt tartozásállomány 46,3 milliárd forint volt a gyógyító intézményeknél, az összes ki nem fizetett kötelezettség pedig 110,3 milliárd, vagyis az államkincstár közölt adatok ismeretében a teljes szállítói tartozás minimum a duplája a közölt adatnak.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A kormány épp a héten bocsájtotta vitára a számlák késedelmes fizetésről szóló törvénymódosítást, amit ha elfogadnak, akkor csak 30 napos határidővel lehetne számlát kibocsátani - a jelenlegi (állami) gyakorlatban ez akár 180 nap is lehet - és a késedelmes fizetés esetén kötelező lenne a jegybanki alapkamathoz kötött késedelmi kamatot fizetni. Mint látható ez a rendelkezés a költségvetési intézményeket is közvetlenül érintené.

Az egészségügyben nagy a baj

Az MÁK decemberi adatai szerint a lejárt tartozás a 60 napon túli tartományban 25,9 milliárd forint. Ebből a minősített (50 millió forintot vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó, 60 napon túli lejárt) tartozás 25,4 milliárd forint. A minősített adós intézetek száma kismértékben nőtt az előző hónaphoz képest, a tartozás tárgyidőszak végén 83 intézmény között oszlik meg.

A tartozásállomány meghatározó része - 74,7 százaléka - az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetnél halmozódott fel 49,7 milliárd forint összegben. Az EMMI fejezet teljes tartozásállományából a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 8,6 milliárd, a megyei és a fővárosi önkormányzattól átvett egészségügyi intézményeké 20,6 milliárd, a városoktól átvett kórházaké 11,4 milliárd forint.

Decemberben rendőrség 9,9 milliárd forintot kapott a működési költségekre, illetve konszolidációra, ennek ellenére csak 7,5 milliárd forinttal csökkent a kimutatott tartozásállomány. Ugyanakkor ez a rendkívüli juttatás elég volt a volt legalább a rendőrségi beszállítók kifizetésére, így hosszú idő után először nem szerepel egyetlen megyei rendőrkapitányság sem az államkincstár listáján. Sőt a nem fizetés problémája látszólag szinten kizárólag az egészségügyi intézményekre korlátozódik - legalábbis a most publikált adatokból ez látszik. A korábbi listákban rendszeresen szerepeltek a vízügy intézményei és egyetemek főiskolák is, a decemberi rangsorból ezek kimaradtak - ám vélhetően inkább következménye a késedelmes adatszolgáltatásnak semmint a gazdálkodási környezet javulásnak, hisz év decemberi hírek az egyetemek esetében inkább szóltak a szénszünetekről, mint az extra pénzjuttatásokról.

A következő hónapokban várhatóan lassul a kifizetetlen számlaállomány növekedése, annak ellenére, hogy az önkormányzati fenntartóktól az államhoz került több ezer közoktatási intézmény. Az általános iskolák tartozása minimális, hisz az esetleges veszteséges működést jellemzően lenyelték a fenntartó önkormányzatok - amelyek konszolidálása szintén kormányzati program.  Az egészségügyben viszont várhatóan nem javul a helyzet - hisz a finanszírozás a tavalyi szinten maradt, rövid távon pedig a költségvetés bizonytalanságai miatt nem lehet újabb adósságrendezésre számítani.