Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta hétfői ülésén, hogy az Országgyűlés vegye tárgysorozatba Bánki Erik (Fidesz) önálló képviselői indítványát a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi törvény módosításáról. Bánki Erik indítványa megemelné a jegybanki vezetők fizetését, valamint szabályozná a jegybank által tulajdonolt gazdasági társaságok és az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését (azaz jogerős bírósági döntést törvényben felülírva gátolnák meg, hogy a jegybank 250 milliárd forint elköltése felett rendelkező alapítványainak adatai nyilvánosságra kerüljenek - a szerk.)

A bizottsági tagok közül a tíz kormánypárti képviselő szavazott igennel, a három ellenzéki tag nem támogatta a tárgysorozatba vételt. A bizottság ellenzéki tagjai élesen bírálták a módosító javaslatot, és azt is, hogy az indítványt csak hétfő délelőtt, a testület ülése előtt kapták kézhez.

Kapcsolódó

Ezért van erre szükség

Bánki Erik szerint a jegybanktörvény tervezett változtatása először is azt célozza, hogy az MNB alaposabban előkészíthesse a döntéseit, ezért meghosszabbítja számára a különböző pénzügyi intézmények tevékenysége engedélyezésére, illetve működésük esetleges felfüggesztésére előírt határidőt.

A jegybank által alapított gazdasági társaságok és alapítványok adatai kezelésének módosítását Bánki Erik azzal indokolta, hogy ha a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket. A jegybank társaságai úgynevezett nyílt piaci műveleteket is végezhetnek, ezek adatainak napvilágra kerülése előnyt jelentene a pénzpiacon működő más cégeknek.

Az alapítványok adatszolgáltatása szigorodik, mert a jegybank által létrehozott alapítványok átkerülnek a közhasznú szervezetek, alapítványok közé, ezért évente nyilvánosságra kell hozniuk adataikat, ezzel nő az MNB által alapított alapítványok átláthatósága - tette hozzá Bánki.

A módosítás azt is kimondja: az MNB által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, így ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény vonatkozna, hanem elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni.

Mert megérdemlik

Az MNB élére 2013-ban került új vezetés tevékenysége alatt a jegybank évről évre nyereségesen gazdálkodott, holott például 2013-ra a Simor András féle korábbi jegybanki vezetés még több mint 200 milliárd forint veszteséget tervezett.  A képviselő szerint ez is indokolná a jegybanki vezetők fizetésének emelését, másrészt bérezésük a legalacsonyabb szinten van a kelet-közép-európai régióban, ez igaz az uniós tagállamokkal összevetve is. Matolcsy György fizetése még az indítvány esetleges elfogadását követően is jelentősen elmarad Simor András egykori elnök fizetésétől - vélekedett Bánki.

A jogerős ítélet smafu?

Az ülésen Tóth Csaba alelnök (MSZP), Volner János (Jobbik) és Tóth Bertalan (MSZP) is élesen kritizálta a jegybanktörvény tervezett módosítást. Tóth Bertalan emlékeztetett arra, hogy a jegybank által létrehozott egyik alapítvány gazdálkodása kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta: az MNB által alapított alapítvány közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik. A módosítás lényegesen csökkentené az alapítványok gazdálkodásának átláthatóságát, azok nyilvánosságát el akarják lehetetleníteni. A jegybank által létrehozott alapítványok mintegy 250 milliárd forinttal gazdálkodnak, ez közvagyon - hangsúlyozta.

Volner János (Jobbik) szerint az MNB tulajdonosa a magyar állam, de az állam nem gyakorolja a magyar jegybankban a tulajdonosi jogait. A Jobbik ezt rossz gyakorlatnak tekinti, az állam nem szólhat bele, mit csinál az MNB. Megfogalmazása szerint az állam, a kormány az alapítványok révén "200 milliárd forint zsebpénzt adott Matolcsy Györgynek".

Mi van a javaslatban? Nem sok jó!

A Transparency International Magyarország (TI) arra hívja fel a figyelmet, hogy a jegybanktörvény tervezett módosítása értelmében az MNB és a többségi tulajdonában álló cégek az alapvető jegybanki feladatokkal kapcsolatos adatokat a keletkezésüktől számított 30 éven át tarthatnák titokban. Az MNB alapfeladatain kívül eső bármely jegybanki feladat ellátásával összefüggő adat pedig a keletkezéstől számított 10 évig nem lenne nyilvános, ha a nyilvánosságra hozatal "központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene".

Az üzleti tevékenységre vonatkozó adatok körében a jegybank ugyanolyan titkosítási felhatalmazást kapna, mint amilyenre a Magyar Posta is számíthat. Vagyis a MNB és az általa irányított vállalkozások üzleti tevékenységével kapcsolatos adatok nem lesznek megismerhetőek, ha a nyilvánosság az "üzleti tevékenységük szempontjából aránytalan sérelmet jelentene".

A posta után a jegybank

Akárcsak a Magyar Posta esetében, a jegybanknál is a versenytársak indokolatlan előnyhöz jutása számít aránytalan sérelemnek. A jegybank és csatolt részei kiterjedt beruházásaira figyelemmel lassan bármely ingatlanközvetítő és műkincsalkusz is az MNB piaci versenytársának számít, akire figyelemmel a jegybank eltitkolhatja a kiadásait - hívja fel a figyelmet a TI.

A törvényjavaslat a jegybanki alapítványokat is elrejtené, azokra ugyanis a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat rendelné alkalmazni. E szabályok hatására annyit tudhatunk meg a jegybank 250 milliárd forint közpénz felett rendelkező alapítványairól, mintha azok egyszerű civil szerveztek lennének. Az például homályban marad, hogy miféle bírálóbizottságok osztanak közpénzt a Pallas Athéné alapítványoknál és a nyertesek pályázatai is titkosak lesznek.

A folyamatban lévő perekre is vonatkozna

A bevezetni tervezett korlátozó szabályok a folyamatban lévő információszabadság perekre is vonatkoznak majd. Bő fél tucat olyan per van folyamatban, amelyet a TI - több újságíróval együttműködve - indított és első fokon többet meg is nyert a jegybank és alapítványai ellen.

Szemben a törvényjavaslat indokolásával, amely szerint alapítvány létesítése esetén az "alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét", a bíróság azt állapította meg a Matolcsy György elnökölte, közel 60 milliárd forinttal gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítványról, hogy az "MNB által az alperes Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon közpénznek minősül".

A törvényjavaslat - ha elfogadják - azt is megkönnyítené, hogy a jegybank megtagadja a Századvég által 1800 millió forintért konjunktúrakutatásra elnyert közbeszerzési pályázat nyilvánosságra hozatalát - mutat rá a civil szervezet állásfoglalásában.

A törvényjavaslat továbbá ötmillió forintra emeli Matolcsy György jegybankelnök havibérét, az alelnököknek 4 millióval, a Monetáris Tanács külső tagjainak 3 millióval kell beérniük havonta. Egyértelmű, hogy kizárólag így lehet eleget tenni a "pénzügyi függetlenség megteremtését célzó EU követelménynek".

Mit mond az MNB?

Az MNB közleménye szerint a tervezett törvénymódosítás elfogadása esetén a jegybank-elnök munkabére csaknem megegyezik a cseh jegybankelnök havi mintegy 4,77 millió forintos fizetésével. További magyarázatként hozzáfűzték: 2009-ben Simor András havi jövedelme meghaladta a 8 millió forintot, Karvalits Ferenc alelnöké a 6 millió forintot, míg Király Júlia alelnöké a havi 5 és fél millió forintot.

A jegybank honlapján is közzétett tájékoztatásban a módosítás MNB-alapítványokra vonatkozó részével kapcsolatban az olvasható, hogy az alapítványok működésének fő adatai a közhiteles nyilvántartásban továbbra is megismerhetőek, emellett az alapítványok honlapjaikon keresztül az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is közzéteszik a működésükkel összefüggő legfontosabb adatokat és információkat.

Alaptövény-ellenes a javaslat

A Transparency International Magyarország (TI) arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a törvényjavaslat ellentmond az Alaptörvénynek, amely a közpénzek felhasználása körében teljes nyilvánosságot ír elő és durván sérti a magyar polgárok érdekeit, hiszen az állam egyre kevésbé átláthatóan költheti el az adóforintokat.