A dokumentumban az áll, hogy "az egészségkárosodáson, illetve a megváltozott munkaképesség vizsgálatán alapuló rokkantnyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - a korhatár betöltéséig - a jelenlegi formájukban megszűnnének és egészségkárosodási ellátássá alakulhatnak át."

Bár a tervet még nem véglegesítették, a dokumentum szerint az átalakítással párhuzamosan egy olyan ellátórendszer jönne létre, ami a mostaninál lényegesen többet tenne azért, hogy az érintettek újból munkát találjanak. A tervek között szerepel egy, az egészségkárosodottak foglalkoztatását segítő - de részleteiben még nem ismert - konstrukció kidolgozása is.

Az NGM szerint az átalakítás következtében 150 ezer fővel bővülhet a munkavállalók száma, amit a tárca lehetőségként tálal. Az érintetteknek viszont ez inkább fenyegetés lehet, a terveknek ugyanis olyan olvasata is van, hogy a jelenlegi kedvezményezetti körből 150 ezren kiszorulnak az egészségkárosodási ellátás bevezetésével párhuzamosan.

Az átalakítással a kormány a nyugdíjkorhatár fölöttieket nem piszkálná, az ellátásokat csak a 62 év alatti körben vonná össze, így feltehetően közülük kerülhet ki a 150 ezer új foglalkoztatott.

Jelenleg 338 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas van Magyarországon. Az átalakítás azonban nem csak őket, hanem a megváltozott munkaképességűeket is érinteni fogja.

Jelenleg mindenki, aki aki átmeneti járadékot, rendszeres szociális járadékot illetve rokkantsági járadékot kap, megváltozott munkaképességűnek minősül. Az ONYF adatai szerint a három ellátás valamelyikét 190 ezer kapták idén januárban.

A korhatár előtti rokkantnyugdíjasokat illetve a járadékosok csoportjait összesítve kiderül, hogy az átalakításnak 528 ezer pontenciális érintettje van, közülük kerülhet az NGM becslésében megjelölt 150 ezer új munkavállaló. Ez lényegében azt jelenti, hogy a mai ellátottak közel haramda kell visszatérjen a munkaerőpiacra a következő két és fél évben, 2013 végéig.

A korengedményes és korkedvezményes nyugdíjasokon is spórolna a kabinet, kiváltképp azzal, hogy egy kedden a parlament elé kerülő alkotmánymódosítással a korhatártól messze lévő rendőröket visszaterelné a munkaerőpiacra, azonban arra, hogy a 150 ezer dolgozóból hány kerülne ki közülük, vagy, hogy nélkülük is meglesz-e a célszám, nem tér ki a pénteken benyújtott NGM-es dokumnetum. (Eközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 612 ezren keresnek állást, a KSH pedig 490 ezer regisztrált munkanélkülit tart nyilván.)

Rokkantsági, egészségkárosodási ellátások és megtakarítások, 2011-2013
201120122013Összes
Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, milliárd6606646982022
Megváltozott munkaképességűek járadéka, milliárd626263187
Összes, milliárd7227267612209
Összesből tervezett megtakarítás, milliárd1288117217
Összesből tervezett megtakarítás, %1,66%12,12%15,37%9,82%

Forrás: Konvergencia Program, ONYF, Index

Kapcsolódó

A táblázatból kiderül: a 2013 végéig a rokkantsági és a megváltozott munkaképességűekre tervezett 2209 milliárd összkiadás közel tizedét takarítaná meg a kormány az átalakítással, összesen - a konvergenciaprogramban is rögzített - 217 milliárd forintot.

Az idei megtakarítás elhanyagolható, csupán 12 milliárd forint, valódi takarékoskodás jövőre és azt követően jön, a spórlás 2013-ban már az akkorra becsült teljes kiadás 15 százalékát is meghaladja.

(A táblázatban az összes rokkantsági nyugdíjkiadás szerepel, de a kabinet a tényleges spórolást a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokon érné el. A 62 évnél fiatalabbak ellátásra durván a feltüntetett összegek fele megy el.)

A rokkantnyugdíjasokkal kapcsolatos problémákat jelzi, hogy idehaza nagyon alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya: míg az EU-ban negyven, addig nálunk 12-15 százalék ez a mutató.

Mindeközben bonyolult rendszerben sok pénz megy támogatásra. A Magyarországhoz az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó egészségügyi kiadás, valamint a születéskor várható egészséges élettartam adatai alapján leginkább hasonlító Szlovákia és Litvánia a GDP-je 1,4-1,6 százalékát költi rokkantsági ellátásra. Nálunk ugyanakkor az ilyen célú magyarországi kiadások a 2008-as adatok szerint elérték a 2,1 százalékot.

A magyar támogatási rendszer nemcsak sokat visz el, hanem rosszul is: egyfelől a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó munkáltató nem tudja, milyen munkakör ideális rehabilitációs szempontból, másfelől a támogatások nem különböztetik meg a teljes és a részleges rehabilitációt. A költségvetésből nyújtott bértámogatás sokszor pazarló, miközben a 338 ezer még nem nyugdíjaskorú rokkantból csak 60-65 ezer dolgozik úgy, hogy utána a munkáltató támogatást kap.