A kedden bejelentett reformintézkedéseket egy negyvenoldalas füzetben is magyarázza a kormány. Ez kilenc fejezetben mutatja be a tervezett reformokat, amik az alábbi ágazatokat, illetve területeket érintik: foglalkoztatás, nyugdíj, közösségi közlekedés, oktatás, egészségügy. A csomagnak emellett a megélhetést és a vállalkozásokat érintő részei is vannak.

Korkedvezményes nyugdíj

A korkedvezményes nyugdíj felszámolása a szakszervezetek szerint összesen 63 ezer egyenruhást érint. Többségük rendőr, ők 35 ezren vannak, sok a katona is, további 7500 tűzoltó és 5-6000 pénzügyőr van közöttük.

A mostani szabályok szerint a rendőrök 57 évesen mehetnek nyugdíjba, de már 25 év munkaviszony után kérhetik nyugdíjazásukat, igaz, a hivatalos korhatárig csak a nekik járó nyugdíj felét kaphatják. Évente egyébként 1000-3000 rendőr megy nyugdíjba.

A tűzoltók a mindenkori nyugdíjkorhatár előtt öt évvel mehetnek öregségi nyugdíjba, illetve ha elmúltak 50 évesek és legalább 25 év szolgálati viszonyt halomztak fel, akkor választhatják a korengedményes nyugdíjazást, igaz, ezt az utóbbi években már egyre több feltételhez kötötték. Évente egyébként 350-400 tűzoltó megy korengedményes nyugdíjba. Úgy tudjuk, a tűzoltók azt szertnék elérni, hogy akiket a régi felvételekkel vettek fel, azokra ne vonatkozzon a kormányzati szigor, csak akkor, ha önként vállalják az új szabályok teljesítését.

A vám és pénzügyőrség speciális, korengedményes nyugdíjával idén 507 ember távozott. Legtöbbjük átszervezés következtében választotta a kedvezményes nyugdíj lehetőségét, és még 100-150 fő lehet, aki rövidesen eléri a korhatárt, és valószínűleg élne a lehetőséggel.

Egészségügy

Az egészségügy szóló kétoldalas fejezet rendkívül elnagyoltan tárgyalja az ágazat problémáit, a megoldásról is csak kifejezetten kódoltan szól. Mint olvasható, a gyógyszerek támogatására fordított források messze meghaladják a régió átlagát, rossz szerkezetben és indokolatlan mennyiségben fogynak a támogatott gyógyszerek. A 350 milliárdos gyógyszerkassza kiadásainak fedezetére hitelt vesz föl az állam, és ez a pénz "egy átláthatatlan és korrupt rendszeren keresztül a gyógyszergyárakhoz kerül".

A helyzet megoldásáról annyit olvashatunk, hogy "át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá". Kifejezetten populista és aktuálpolitikai éle van annak a megjegyzésnek, amely gyógyszerfelíró orvosoknak egzotikus üdülőhelyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerének felülvizsgálatát említi. Az anyag szól még arról is, hogy "az egészségügy rendszerét is át kell alakítani", mert miközben az orvosok é és az ápolók elfogadhatatlanul alacsony bérét dolgoznak, az indokolatlan kiadások a rossz szervezés és a feleslegesen elköltött milliárdok jellemzik az ágazatot.

Gyógyszerkiadásokra éves szinten mintegy 350 milliárd forintot fordít a társadalombiztosítás. A csomag szerint ebből jövőre 83 milliárdot vonnak el. Ha a – jelenleg 25, 55, 80 százalékos – támogatásokat csökkentik, illetve bizonyos készítmények támogatását teljesen megszüntetik, az mindenképpen azt jelenti, hogy a betegnek többet kell fizetnie érte. Felmerült a gyógyszergyártók forgalmi jutalékának emelése is. A 2006-os gyógyszer-gazdaságossági törvény átláthatóvá tette a gyártók által az államnak mint nagyfogyasztónak adott kedvezményeket. A gyártók és forgalmazók így a támogatott gyógyszerek után ma 12 százalék rabatot fizetnek vissza az államnak.

Számítások szerint itt minden egy százalék emelés 2,6-2,8 milliárd forintot hozna. Ha a rabatot a hírekben szereplő 18 százalékra emelnék, az mindössze 16-17 milliárd többletet jelent. A kórházi rendszer átalakításában, társulások létrehozásában, közös beszerzésekben Szócska Miklós keddi interjúja szerint körülbelül 10 milliárd hozható be.

Közösségi közlekedés

A nemzeti vagyonkezelő tulajdonában 59 Volán-vállalat van, ebből 24 társaság foglalkozik kifejezetten menetrend szerinti helyi, helyközi és távolsági személyszállítással. A buszok naponta mintegy 77 ezer járattal 3,9 millió utast szállítanak. A Volánok idén 27 milliárd forintot kapnak a költségvetésből, emellett a tulajdonos MNV időről időre tőkeemeléssel kénytelen pótolni a veszteséges működés miatti tőkevesztést; legutóbb 2008-ban 24 Volán-cégből 23 kapott összesen 8 milliárd forintos tőkejuttatást.

A nagyjából húszezer alkalmazottat foglalkoztató MÁV-csoport tavalyelőtti 121 milliárdos árbevételhez 207 milliárd támogatási bevétel társult, idén 181,153 milliárdot költ a költségvetés vasúti közlekedésre (ez a tömegközlekedés támogatásának háromnegyede). A MÁV kiadásaiban az anyagi ráfordítások elmaradnak a bérköltségektől, a már említett 2009-es költségvetésben előbbi 130 milliárd, utóbbi 164 milliárd forint volt. A vasútnak összesen 300 milliárd forint az adósságállománya.

A kormány két nagyobb és két kisebb, de szintén jelentős változtatást tervez. Az egyik a tömegközlekedési cégek összeolvasztása egy nagy holdingban – (az nem egyértelmű, hogy az idén 32 milliárdos állami támogatást elnyelő BKV is a része lenne-e ennek –, ami elsősorban a személyi kiadások csökkenését hozhatja magával, de csökkentheti a költségeket az is, ha végre tényleg összehangolják a vonatok és a buszok menetrendjeit, megszüntetik a párhuzamosságokat. A közlekedési holding ötlete nem új, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter már tavaly nyáron beszélt róla, érdemi lépések azonban nem történtek. A másik a tarifarendszer átalakítása: a kormány ígéretei szerint a teljes árú menetrendek olcsóbbak lesznek, a kedvezményeket viszont felülvizsgálják.

A két kisebb lépés egyike elektronikus útdíj 2013-ra tervezett bevezetése: az eddig napvilágra került hírek szerint ezt egyfelől a személyautókra is kirónák, megpróbálva ezzel versenyképesebbé tenni a közösségi közlekedést, másfelől az e-útdíj bevételeit – legalább részben – a közösségi közlekedés kapná meg. A másik, a legnagyobb kihívást, de nem rendszerszintű reformot jelentő lépés: év végéig adósságrendezéssel eltüntetnék a MÁV mínusz 300 milliárdját – ennek mikéntjéről azonban semmi nem derült ki.

Foglalkoztatás

A kormány megalakulása után – sőt, már a választás előtt is – több fideszes politikus, köztük Orbán Viktor és Matolcsy György is azt mondták, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jön létre az országban. A kormány most négy pontban ígéri a foglalkoztatási problémák megoldását, de ez valójában két területet jelent.

Az egyik a rokkantsági szabályok átírása és a már rokkantsági nyugdíjon lévők rokkantsági állapotának felülvizsgálata. Ma nagyjából 700 000 magyar van rokkantnyugdíjban, körülbelül a felük még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Ez azt jelenti, hogy több százezer ember térhet vissza a munkaerőpiacra – más kérdés, hogy az éves csúcshoz közelítő munkanélküliségi adatok szerint ott nincs rájuk nagy szükség. Szintén a foglalkoztatás hatékonyságát szolgálná a táppénzszabályok átírása (ma még nem ismert módon).

A másik lépést a közmunkaprogramok jelenthetik, 2012-től indítanák el az új rendszert olyan beruházásokkal "amelyek sok ember munkáját igénylik". A kormány szerint a mostani 55 százalékos foglalkoztatási szintet tíz év alatt 70 százalékra fogják feltornászni – ilyen magasan a rendszerváltás óta nem volt.

Oktatás

Az oktatásban a legnagyobb probléma az, hogy a szakképzés és a felsőoktatás nem a gazdaság igényeinek megfelelő munkaerőt képezi, és ezt drágán teszi: az általános iskola nem tanít meg írni és olvasni, a középiskolákban nem egészséges az arány a a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák között, a felsőoktatásban pedig alacsony a természettudományos képzés aránya, sok fiatal a diploma után ráadásul elhagyja Magyarországot.

A problémát a 18 éves korig tartó tankötelezettség is súlyosbítja: miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képezik a a fiatalokat. A program egyetlen konkrét állítása, hogy a tankötelezettséget 2012. szeptember 1-től 18-ról 15 éves korra szállítják le.

Ezzel fölkínálják a lehetőséget a fiataloknak, hogy ha nem akarnak tanulni, akkor menjenek el dolgozni. Ez valóban radikális lépés lenne, társadalmi hatásai pedig kiszámíthatatlanok. Bár ismert, hogy sok iskolában nem tudnak mit kezdeni a tanulni nem akaró kamaszokkal, nagy kérdés, hogy a tankötelezettség eltörlése után milyen utat választhatnak 15 évesen teljesen képzetlenül: el tudnak-e (akarnak-e) menni dolgozni, vagy útjuk a munkanélküliség, a semmittevés, a szegénység, a bűnözés lesz.

Az anyag másik fontos állítása, hogy az államnak vissza kell térnie az oktatásba, mert annak színvonala nem függhet az önkormányzatok eseti döntéseitől. Ez valószínűleg az iskolák államosítását, fenntartásának elvételét jelenti az önkormányzatoktól. A helyhatóságok ugyan régóta panaszkodnak, hogy az állam nélkül nem képesek fenntartani iskoláikat, most azonban hogy ez a kérdés napirendre került, a Fideszen belül is éles konfliktust okozott.

A programban ugyan nem mondják ki, de valószínűleg csökkenteni fogják a felsőoktatásban az államilag finanszírozott (tandíjmenetes) helyeket. Az állam határozza majd meg, melyek lesznek azok a piac számára fontos képzések, amelyeket finanszírozni fog. Az anyagban is olvasható, hogy elsősorban a műszaki és reáltudományokat preferálják, így várhatóan jóval kevesebb olyan bölcsészettudományi képzés lesz, amelyen térítési díj nélkül lehet majd tanulni.

Megélhetés

Nem új ötlet, hogy ismét befagyasztaná a rezsiköltségeket a kormány, tavaly júliusban már egyszer moratóriumot hirdettek a lakossági földgáz és villamosenergia-szolgáltatás áraira, majd új jogszabályokat alkottak az árak megállapítására. A mostani tervek szerint idén július elsejéig megvizsgálják, milyen jogszabályi lehetőségek vannak a most tervezett árbefagyasztásra. Az áram- és gázárakat már most is miniszteri rendeletben hirdetik ki, vagyis elvileg nincs az árbefagyasztásnak jogszabályi korlátja. A közelmúltban emlegetett szándékok szerint a távhő árát is központosítanák, a mostani bejelentés erre is utalhat.

A megélhetéssel kapcsolatos problémák – és tervezett megoldások – között azonban nem szerepelnek a devizahitelesek nehézségei. Így sem a nemzeti eszközkezelő létrehozására, sem a frankárfolyam állítólagos rögzítésére nem utal a dokumentum. Ez nem foglalkozik a kilakoltatások kockázataival sem, viszont bőségesen kitér arra, hogy politikai okok, meghamisított adatok miatt történt az, ami történt.

Olcsóbb állam

A dokumentum szerint "olcsóbb és hatékonyabb államot kell működtetni". Az ezzel kapcsolatos célok azonban eléggé elnagyoltak és populisták: új, az offshore-cégeket kizáró közbeszerzési rendszer, kisebb parlament 2014-től, kevesebb szabadság a minisztereknek, a pártok támogatásának befagyasztása, valamint az adósságfék beépítése az új alkotmányba. Ezeknek a számszerűsíthető hatását még megtippelni is nehéz, a dokumentum készítői sem bíbelődtek vele.