Így változik az életünk július 1-től - íme, a részletek

Jön a telefonadó - ezt a szolgáltatók egy része biztosan át fogja hárítani, de erről 30 nappal korábban szólniuk kell -, a munkáltatóknak kedvező módon változik a munka törvénykönyve, és módosul a személyszállítási törvény is. Utóbbiban az is szerepel, hogy sztrájk esetén mi számít elégséges szolgáltatásnak. A napon belüli banki átutalással a cégek spórolhatnak, a betegek viszont igencsak kapkodhatják a fejüket a vasárnap debütáló új egészségügyi rendszerben.
NAPI, 2012. június 27. szerda, 14:20
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság szerdai összeállításában részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen lényeges változásokkal számolhatunk júliustól. A legfontosabbakat az alábbi ábra foglalja össze:



Július 2-től működésbe lép a napon belüli átutalás, az összeg munkanapokon négy órán belül a fogadó számlájára érkezik majd a belföldi átutalásoknál. A cégek számára ez az új átutalási rendszer érezhető nyereséget hozhat, részben a kamatbevétel növekedése, részben a banki háttér egyszerűsödése miatt. A kormány tranzakciósadó-bevételi terveit azonban veszélybe sodorhatja.

A felkészülés mintegy két éve tart, a fejlesztésekre az érintett bankok saját bevallásuk szerint 10-15 milliárd, de az MNB becslése szerint is 6-8 milliárd forintot költöttek. A puding próbája persze az evés, de a rendszer folyamatos tesztelése alapján a szakértők szerint komolyabb problémára nem kell számítani − a legnagyobb gond az lehet, hogy bizonyos jogosultságok hiánya a tesztek alatt nem derül ki, ám a rendszer élesítésekor egyből szembe ötlik. (Annyi történhet, hogy az adott átutalás lekésik egy klíringciklust és nem két-három, hanem hat-hét órával később érkezik majd meg a fogadó számlára.) A napon belüli átutalási rendszer részleteiről itt olvashat.

Júliustól még az eddigieknél is nehezebb lesz eligazodniuk a munkajog útvesztőiben az érintetteknek. Az új munka törvénykönyve (mt.) ugyanis azzal, hogy nagyobb teret ad a polgári jog szerinti megállapodásoknak, illetve hogy sok helyen enged eltérést akár negatív irányban is az általános szabályoktól − például a pótlékok összegének vagy alapjának meghatározásakor − számos egyértelmű kapaszkodótól fosztotta meg a munkaadókat is. Bár az új mt. számos olyan alapelvet rögzít, ami korlátozhatja a munkáltatói erőfölényt, alapvetően mégis a munkaadóknak kedvez, például az egyszerűbb elbocsátás lehetőségével. További fontos változás, hogy sok esetben - például szabadságolásnál - a távolléti díj lesz az irányadó, továbbá nem kell túlóradíjat fizetni annak, aki maga rendelkezik munkaidejének legalább felével. A vétkes dolgozótól magasabb kártérítésre számíthatnak a cégek, és ha ezt szerződésben rögzítették, maximum egyhavi személyi alapbér erejéig pénzbüntetéssel is sújtható az alkalmazott. Az új mt.-ről részletesen itt olvashat.

A percenként és üzenetenként 2 forintos telefonadó kapcsán a cégeknek a bevezetés előtt harminc nappal tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a díjváltoztatás szándékáról, tehát napokon belül lépniük kellene azoknak is, amelyek augusztustól terhelnék át az új adót az ügyfelekre. Ha ezt nem teszik meg, akkor − legalábbis az első havi adagot − kénytelenek lesznek lenyelni. A nagyobb vállalkozások esetében ez havi több száz millió forintot jelenthet, hiszen a költségvetés éves szinten ötvenmilliárd forintra számít ebből a sarcból. A telefonadóról, illetve arról, hogy mely szolgáltató hárítja majd át az új közterhet, részletesen itt olvashat.

Azokon a településeken, ahol adott az infrastruktúra, legalább napi három vonatpárnak közlekednie kell − egyebek között ezt tartalmazza a július 1-jétől hatályba lépő személyszállítási törvény. Ez a passzus azokon a vonalakon is garantál ekkora forgalmat vasárnaptól, ahol a kormányzat csökkentette a járatok számát, ráadásul a közlekedést úgy kell megszervezni, hogy a településekről egy átszállással el lehessen jutni a megyeszékhelyre, két átszállással pedig a fővárosba. A törvény szerint a személyszállítási közszolgáltatások teljesítésébe a szolgáltató legfeljebb 49 százalékban vonhat be alvállalkozót, mégpedig olyat, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősül. A munkaadók elérték, hogy a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedésben a jegy, illetve bérlet árának nyolcvanhat százalékát ne legyenek kötelesek megtéríteni. Szabályozták a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatást is: ez a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt szolgáltatás 66 százaléka, országos és regionális viszonylatban 50 százalék. A személyszállítási törvény változásairól részletesen itt olvashat.

Nem igazán átlátható szempontok mentén, de rohamtempóban zajlik az egészségügyi reform, a hét utolsó napján pedig debütál az átalakított ellátórendszer. Vasárnaptól így elvben már az átalakított egészségügyi rendszer szerinti betegutakra bízhatja magát, aki orvoshoz, illetve kórházba kerül. Elsejétől minden valószínűség szerint nem indul élesben az új egészségügyi rendszer  − mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi szakértő. Vélhetően legalább egy, de inkább két-három hónapos próbaidő következik, ezalatt minden beteget oda küldhetnek, ahova eddig (kivéve a megszűnő intézményeket), közben az államtitkárság a tisztiorvosi hivatalokkal kidolgozza a betegutakat. Azért sincs még végleges szabályozás − véli Sinkó −, hogy a "próbaüzem" alatt kiderülhessenek az anomáliák, a rendszer kiforrásához azonban legalább egy év kell. Csak remélni lehet, hogy a próbaüzemnek nem lesznek súlyos szolgáltatásbeli konzekvenciái − fogalmazott a szakember. További részleteket az egészségügyben várható változásokról itt olvashat.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK