Lett hatása az üzletek és a járványügyi szakemberek felhívásának, hogy járvány idején biztonságosabb az elektronikus fizetési módok használata, mint a készpénzé - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A legfrissebb felmérés arra kérdezett rá, több vagy kevesebb készpénzt használt-e a lakosság a veszélyhelyzet idején. Az eredményekből pedig kiderült, bár a lakosság kétötöde nem változtatott a készpénzhasználati szokásán, 16 százalék pedig még több készpénzt is használt, mint korábban, 38 százaléknál csökkent a készpénzhasználat.

A válaszadók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért használ kevesebb készpénzt, mert ezzel is óvja magát a koronavírustól, vagyis több mint minden hatodik magyar állampolgárnál a járvány volt az a motiváló tényező, ami csökkentette a nemzetgazdaság számára is nagy terhet jelentő készpénzhasználatot. Egyes számítások szerint évente 450 milliárd forintos extra terhet ró ez a büdzsére. A válaszadók 22 százaléka úgy nyilatkozott, azért használ kevesebb készpénzt, mert az újfajta megoldásokat választotta helyette.

QP | Quality Placement

Magyarország szerencsés helyzetben

Magyarországon a lakosság szerencsés helyzetben volt a járvány kitörésekor, hiszen március 2-án indult el az azonnali fizetési rendszer, amelyen keresztül 5 másodperc alatt lehet éjjel-nappal, a hétvégeken is egyik-számláról a másikra pénzt utalni, így a készpénz azonnaliságával most már a banki átutalás is tud versenyezni akár két magánszemély között is. Nem is beszélve az olyan megoldásokról, mint amilyeneket a Viber vagy a Revolut kínál.

Volt azonban a válaszadók között 6 százalék, aki azt nyilatkozta, azért használ több készpénzt, mert az a pénz a biztos, ami kézben van. 10 százalék pedig az egyszerűsége és a költségmentessége miatt használt több papírpénzt. Elgondolkoztató lehet a jogszabályalkotók számára, hogy a célszerű-e ezek után fenntartani az ingyenes készpénzfelvételt, hiszen ezt a tíz százalékot annak megszüntetésével rá lehetne venni az elektronikus fizetési megoldások használatára.

A háztartásoknál március végén brutálisan nagy összeg, 5385 milliárd forint volt készpénzben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A volumen annak ellenére növekszik, hogy az elektronikus fizetések mennyisége és értéke is folyamatosan emelkedik, és a Pulzus friss kutatása szerint a lakosság 6 százaléka már annyira átszokott az ilyen megoldásokra, hogy egyáltalán nem használ készpénzt.

A férfiak szeretik az újdonságokat, a nők járnak piacra

A válaszok nemenkénti bontásából az derül ki, hogy a nők körében jobban emelkedett azok száma, akik a járvány idején is több készpénzt használtak, 18 százalékuk tett így, miközben a férfiaknál csak 13 százalék növelte a készpénzhasználatot. Abban nincs nagy különbség a két nem között, hogy azért használ készpénzt, mert csak abban bízik. Azon a téren viszont szignifikáns az eltérés (6, illetve 12 százalék), hogy az egyszerűség és a költségmentesség miatt választotta ezt a fizetési módot. A háttérben valószínűleg olyan tényezők állhatnak, hogy a nők járnak a piacra vásárolni, ahol nincs kártyás vásárlási lehetőség, és a statisztikák alapján az élelmiszerárak az elmúlt hónapokban igencsak megugrottak.

A két nem hasonló arányban nyilatkozott úgy, hogy ugyanannyi készpénzt használ, mint korábban. Abban viszont ismét markáns az eltérés a nők és a férfiak között, hogy a koronavírustól való félelem mekkora arányban késztette őket más fizetési megoldások kipróbálására. A férfiak csupán 13 százaléka cserélte le a készpénzt valami másra a koronavírus miatt, a nőknél ez az arány 18 százalékos volt. Az innovációkra viszont egyértelműen az erősebbik nem a nyitottabb, 25 százalékuk használja az új fizetési megoldásokat, és 8 százalékuk már teljesen készpénzmentesen éli az életét.

A nőknél csak 20 százalék azok aránya, akik innovatív megoldásokra cserélték le a készpénzt, és mindössze 4 százalékuk tudta elhagyni azt. Talán az lehet ennek az oka, hogy a különböző szolgáltatások, amelyeket a nők a férfiaknál gyakrabban vesznek igénybe, például a fodrász vagy manikűrös, általában készpénzt kér, és a gyerekek pénzügyi kiadásait - különórák, foglalkozások - is gyakrabban intézik a nők, és ezeket általában szintén csak készpénzben lehet rendezni.

Az idősek is megijedtek

A korosztályos bontás meglepő eredményt hozott. A járvány idején a fiatal, 18-39 éves korosztályban nőtt a legnagyobb mértékben a készpénzhasználat, minden ötödik megkérdezett úgy nyilatkozott, több készpénz fordult meg a keze között. Azt a nézetet ők vallják a legkevésbé (mindössze 4 százalék), hogy csak a készpénz a biztos, és utasítják el erre hivatkozva a többi fizetési megoldást. Ez a konzervatív hozzáállás a legnagyobb mértékben (8 százalék) a 60 évnél idősebb korosztályra jellemző.

A fiatalok viszont nagyon árérzékenyek a jelek szerint a banki költségekre, 16 százalékuk azért használt több készpénzt mostanában, mert az egyszerűbb, és nincs költsége. A 40-59 éves középkorúaknál mindössze 4 százalék azok aránya, akik a költségmentesség és egyszerűség miatt ragaszkodnak kinyomtatott pénzhez. A fiataloknál a magas arány oka lehet még az is, hogy többen a szüleikkel élhetnek, esetleg saját jövedelmük sincs még, vagy gyakoribb, hogy alkalmi munkákból szereznek bevételt.

Mindhárom korcsoport nagyjából ugyanolyan arányban (39, 42 és 40 százalék) nyilatkozta azt, hogy nem változott érdemben a készpénzhasználata a járvány hatására, és hasonló arányban (15-16 százalék) mondták azt is, hogy a koronavírus miatt kezdte lecserélni a nyomtatott bankjegyeket másra. Sokan szkeptikusan voltak, hogy az időseket rá lehet-e majd venni az elektronikus fizetés használatára, de a felmérés szerint 60 év fölöttiek 16 százaléka a koronavírus miatt áttért az elektronikus megoldásokra.

A legmeglepőbb eredmény az innovatív megoldások használatát firtató kérdésre született. A 40 évesnél fiatalabban csupán 18 százaléka használ kevesebb készpénzt amiatt, mert újfajta megoldásokat talált helyette. A 40-59 éveseknél a legnagyobb az újdonságok iránti fogékonyság, 27 százalékuknál csökkent emiatt a készpénzhasználat, és még az idősek is szívesebben térnek át az új megoldásokra mint a fiatalok, 22 százalékuk emiatt hagyta el a hagyományos fizetést.

A teljesen készpénzmentes életforma viszont már a fiatalok körében a leggyakoribb, százból heten már nem használnak papírpénzt, a középkorúaknál 6 százalék ezek aránya, de még a 60 fölötti korosztályból is 5 százalék úgy nyilatkozott, hogy tud élni készpénz nélkül.

Az iskolázottság és a pénzügyi kultúra kéz a kézben jár

A Pulzus iskolai végzettség alapján is lebontotta a válaszokat. A "csak a készpénz a biztos" elvet az alapfokú végzettségűek körében vallják a legtöbben, 10 százalékuk ezért használt a járvány idején is többet. A középfokú végzettségűek körében csupán 2 százalék ezek aránya, a felsőfokú végzettségűek között pedig kimutathatatlanul alacsony. Az egyszerűsége és költségmentessége annál vonzóbb a magasabban iskolázottak számára, 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy ezért használta többet a veszélyhelyzet idején.

Míg az alap- és középfokú végzettségűek többségénél nőtt vagy nem változott érdemben a készpénzhasználat a járványveszély idején, felsőfokú végzettségűek zöménél ez csökkent az elmúlt hónapokban. 22 százalékuk a koronavírus miatt állt át valamilyen más fizetési megoldásra, 29 százalékuk pedig az újdonságként bejött megoldások miatt hagyta el bizonyos esetekben a készpénzt. Érdekesség, hogy a koronavírustól való félelem az alapfokú végzettségűek körében sokkal nagyobb mértékben csökkentette a készpénzhasználatot, mint a középfokú végzettségűeknél.

Az újfajta megoldásokat készpénz helyett minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál gyakrabban választja, és ugyanez a helyzet a készpénzmentes életmóddal is. A felsőfokú végzettségűek tizede nem használ már készpénzt, az alap- és középfokú végzettségűek körében viszont csak 5 százalék az arányuk.

Falun csak a készpénz a biztos

A budapesti lakosság körében sem népszerű az a nézet, hogy csak az a pénz biztos, ami a kézben van. A felmérés nem tudta kimutatni, hogy a fővárosban emiatt bárki is több készpénzt halmozott volna fel a járvány alatt. A megyeszékhelyeken és a városokban a lakosság 5 százaléka viszont így tett. A községekben a legelterjedtebb ez a vélekedés, a megkérdezettek 12 százaléka használt több készpénzt a járvány idején csak azért, mert abban jobban megbízik.

A készpénzt az egyszerűsége és a költségmentessége nagyjából minden településtípuson azonos arányban tette vonzóbbá a koronavírus-járvány idején, 8-11 százalék között volt azok aránya, akik emiatt fokozták a használatát. A koronavírus miatti félelem a megyeszékhelyeken és a városokban késztetett a legtöbb embert arra, hogy váltson. A megyeszékhelyeken minden ötödik megkérdezett ezért cserélte le a hagyományos fizetőeszközt valamilyen elektronikus megoldásra. Érdekes, hogy bár Budapesten volt a legtöbb megbetegedés, a budapestiek mindössze 13 százaléka váltott át a koronavírus miatt más fizetési technológiára.

Az újfajta fizetési megoldások miatt a városok lakói és a budapestiek csökkentették a legnagyobb mértékben a készpénzhasználatot. A lakosság több mint negyede nyilatkozott ezeken a településeken úgy, hogy az innovatív szolgáltatásokat jobban szereti már a hagyományos bankóknál. A községekben a legalacsonyabb az ilyen lakosok aránya, csupán 15 százalék. A készpénzmentesség fellegvára Budapest és a falvak, ezeken a településeken a lakosság 9-9 százaléka nem használ már készpénzt egyáltalán.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.