A portál szerint a külföldiek magukon a földliciteken nem indulhatnak, megvásárolhatják külföldiek az elárverezett állami területeket, ha földművesként nyilvántartásba vetették magukat és helyben lakóként élnek elővásárlási jogukkal.

Mindennek alapja a tavaly óta hatályos földforgalmi törvény, amely - rendkívül szigorú módon - csak földművesekre szűkíti az itteni földvásárlásra jogosultak körét, de e szempontból nem tesz különbséget magyar és tagállami állampolgár természetes személyek között. Ez azt jelenti, hogy uniós magánszemélyek is vehetnek földeket Magyarországon, ha megfelelnek a földműves kritériumoknak. Ha pedig ezeknek eleget tesznek, maximum 300 hektárt is vásárolhatnak, mivel a földforgalmi törvény földművesek számára ennyiben maximálja a földtulajdonméretet.

A kormány a nemzeti földalapról szóló rendelet októberi módosításával az árverezők körét tovább szűkítette, és azt írta elő, hogy csak azok a földművesek licitálhatnak, akik helyben lakóknak minősülnek. Van ugyanis különbség "tényleges" helyben lakó és "más" helyben lakó között a földforgalmi jogszabály szerint. "Tényleges" helyben lakóknak azok számítanak, akiknek életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi tárgyát képező föld fekszik. "Más" helyben lakóknak pedig - tágabb kategóriaként - azok minősülhetnek, akiknek lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa legfeljebb 20 kilométerre található az adásvételben érintett föld fekvése szerinti település közigazgatási határától.

A kormány már említett, októberi rendeletmódosítása úgy rendelkezik, hogy az állami földek árverésein helyben lakó, földművesnek minősülő, magyar állampolgárságú természetes személyek vehetnek részt. Ez azt jelenti, hogy e jogszabállyal kizárták a licitekről a földművesnek minősülő tagállami állampolgárokat, amelyek földvásárlását a földforgalmi törvény egyébként engedélyezi. Így a rendeletmódosítás felülírja a törvényi szabályozást, amely nagy valószínűséggel nem felel meg a jogszabály-alkotási normáknak.

Ezért - állítják jogi szakértők - szinte biztosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a földműves tagállami állampolgárok licitálását megtiltó passzust megsemmisíti majd a földalapos kormányrendelet-módosításban.