Rövidebb időtávon, 2012-re stagnálást vár a versenyszféra foglalkoztatásában, 2013 esetében azonban már az új Munka Törvénykönyve és egyéb szabályok változása hatására növekedést remél a kabinet a Széll Kálmán terv 2.0 konvergenciaprogramos fejezete szerint. A kormány várakozása szerint 2012-ben a közszféra, és azon belül a közigazgatás egy százalékos leépítése mellett a közmunkaprogramok bővülése miatt nemzetgazdasági szinten egy százalékkal nőhet a foglalkoztatottak száma, jövőre pedig több mint két százalékkal.

A közszféra létszám bővülése a már megvalósított egyszázalékos közigazgatási leépítés mellett a közmunkaprogram bővüléséből adódik - a kormány szerint idén 4,3, 2013-ban pedig 5,4 százalékos növekedés várható. Erre az évre egyébként a tavalyi szinten, 10,9 százalékon álló munkanélküliséget, jövőre pedig 10,3 százalékosat vár a kormány.

Ez némiképp illuzórikus lehet, ha tankötelzettség 16 évre csökkentéséből, a rokkantnyugdíj rendszer, illetve a munkanélküli és szociális segélyezési rendszer átalakításából eredő folyamatos aktivitásnövekedést, a jelentős bruttó minimálbér emelés foglalkoztatásbővítést akadályozó hatását, és az esetleges, a konjukturális növekedést negatívan befolyásoló külgazdasági események bekövetkezésének valószínűségét is figyelembe vesszük.

A laza munkapiaci kondíciók ellenére a versenyszféra bruttó átlagkeresetei a minimálbéremelés és a nettó keresetek szinten tartásához szükséges bérkompenzációs rendszer, valamint ezek tovagyűrűző hatásának eredményeként jelentősen nőnek a következő években: 2012-ben 6,7 százalékkal, 2013-ban 3,9 százalékkal - olvasható a dokumentumban.

A sorok között olvasva

Az Európai Tanács tavalyi ajánlásainak teljesítésével  - mint az, hogy Magyarország fokozza a munkaerő-piaci részvételt az adóreform alacsony keresetűekre gyakorolt hatásának költségvetési szempontból semleges enyhítésével - kapcsolatban a kormány ugyan felsorolja a Széll Kálmán tervben a bérkompenzáció teljesülését, arról azonban mélyen hallgat, hogy ez egyáltalán nem semleges a költségvetés szempontjából.

Egyrészt a közszolgálatban kifizetett kompenzáció, másrészt a költségvetési átcsoportosításból nemrég 21 milliárd forintos kerettel meghirdetett kiegészítő bérkompenzáció miatt. Csak a sorok között olvasva derül ki, hogy jövőre is lesz bérkompenzáció, mindössze azt említik, hogy a munkaadók 9 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt kaphatnak, ha jövőre szakképzettséget  nem igénylő munkakörben foglalkoztatnak dolgozókat.

A foglalkoztatásbővítéshez szükséges strukturális átalakítások között említi a kormány a nyugdíjrendszer további átalakítását 2012-ben - így egyebek mellett az egyéni számlák és egyéni váromány nyilvántartás bevezetését, illetve az egészségkárosító munkakörökben dolgozók korkedvezményes rendszerének átalakítását.

Ez utóbbi egyébként már a Gyurcsány-kormány idején is adósság volt, azóta évente meghosszabbított engedélyekkel hagyta minden kormány, hogy a jelenlegi rendszer szerint menjen nyugdíjba az, aki ilyen munkakörökben dolgozik.

Rehabilitációs kártya bevezetési időpont nélkül

A rokkantnyugdíjrendszer átalakítása kapcsán a program megemlíti az újra elhelyezkedést adókedvezménnyel segítő rehabilitációs kártyát, de nem rögzít időpontot a bevezetéshez. Elvben már az idén meg kellene jelennie, hiszen a komplex rehabilitációhoz vezető felülvizsgálatok már zajlanak. Az NGM-ben pedig a legutóbbi információk szerint már készül a kártya koncepciója.

Az Európa 2020 célkitűzésekhez kapcsolódóan a foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelését jelölte meg elérendő célként a következő uniós programozási időszak végéig a kabinet. Ha a kormány közfoglalkoztatás, rokkantnyugdíjazás, valamint a korhatár előtti nyugdíjazás átalakításával kapcsolatos intézkedéseit is figyelembe vesszük, a Széll Kálmány terv 2.0 szerint 2011-ben a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a 20-64 év közötti népesség esetében éves szinten 60,7 százalék volt, ami 0,3 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A foglalkoztatás bővülése az intézményi létszámstatisztikák alapján leginkább a versenyszektornak volt köszönhető: a legalább 5 főt alkalmazó vállalkozásokban alkalmazottak létszáma 2011-ben átlagosan 1,3 százalékkal nőtt a kormány értékelése szerint. A munkanélküliség a dokumentum szerint kismértékben, 10,9 százalékra mérséklődött, de a pályakezdők magas, 26,1 százalékos munkanélküliségi rátáját a dokumentum is aggasztónak értékeli.

Címszavakban nincs hiba

Ezért is tervezi, hogy a következő években kiemelt figyelmet fordít a fiatalok - és más hátrányos helyzetű csoportok (például az 50 felettiek, megváltozott munkaképességűek, foglalkozási rehabilitációban résztvevők, gyesről gyedről visszatérők) foglalkoztatásának támogatására, elősegítésére. Ennek ellenére kevés konkrét intézkedést tartalmaz a program a fiatalok munkanélküliségének csökkentésével kapcsolatban, mindössze általánosságban hivatkozik a nemrég elkészült Új Nemzedék Jövőjéért Programra, illetve az előkészületben lévő Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2012-2013-ra vonatkozó cselekvési tervére. Megemlíti a Start program járulékkedvezményre épülő rendszerét, illetve azt, hogy uniós forrás felhasználásával újabb programok indulnak majd.

A kormány a Széll Kálmán terv szerint növelné az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított összegeket - igaz, ezt elsősorban az eddig jórészt kihasználatlan TÁMOP programok beindításától, az ezekre elkülönített összegek növelésétől várja. (Eddig jórészt csak az infrastrukturális fejlesztéseket célzó pályázatokat használták ki jelentősebb mértékben, a képzéssel, foglalkoztatásbővítéssel kapcsolatos programokból kevesebb indult).

Uniós forrásból finanszíroznák például az egyénre szabott munkakeresési tanácsadás bővítését is lehetővé tevő kapacitásbővítést és szolgáltatásfejlesztést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal esetében.

Részmunkaidővel a nők foglalkoztatásának javításáért

A nők munkaerő-piaci esélyeinek javulását célzott programok mellett elsősorban attól várják, hogy a családi adókedvezmény révén elérhető jövedelem összege nő, és ez növelheti a nők aktivitását, továbbá, hogy az új Munka törvénykönyve kötelezővé teszi a gyesről/gyedről visszatérő kismamák számára a részmunkaidős foglalkoztatás biztosítását.

Megemlítik a szintén uniós pénzből finanszírozott Start Bónusz kártya programot is. Utóbbi azonban munkaügyi szakértők szerint a túlságosan is szélesre nyitott igénylői kör - főleg a legalább három hónapja munkanélküliek körében bevonása - miatt aligha járul hozzá az adókedvezmény ellenére sem érdemben a kisgyermekesek jelentősebb mértékű foglalkoztatásához.

A foglalkoztatás növeléséhez a munkaerő-keresletet a versenyképességet és üzleti környezetet javító
intézkedéseken túl a Start kártya programokkal, az Új Széchenyi terv GOP pályázataival, illetve az ÚMVP induló pályázataival ösztönözné a kormány.

 

Elfelejtett ígéretek és túlzott kincstári optimizmus (vélemény)

Ugyan az egymillió munkahellyel kapcsolatos ígéretét megtartotta a kormány, arról a Széll Kálmán terv 2.0-ban már egy szó sem esik, hogy korábban 2014-re 300 ezer, 2014-re 400 ezer új álláshely létrehozását ígérte Matolcsy György.
Korábban a kormányfő is komoly reményeket fűzött a mezőgazdasághoz, például, hogy számos új munkahelyet hoz majd létre a szektor, ezzel kapcsolatos utalás sincs a dokumentum munkaerőpiaccal, foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos fejezeteiben, nemhogy az esetleg ezt elősegítő intézkedések, elképzelések között.
A Brüsszelbe megküldött dokumentumot olvasva az látszik, hogy elsősorban a közmunka bővülésétől, illetve az uniós pénzek felhasználásától várja a kormány a foglalkoztatás bővülését.
Az uniós pályázatok bírálat és megvalósítással kapcsolatos átfutásának időigényével, vagy akár a nemzetközi események, az euróválság, vagy a világgazdasági növekedés esetleges lassulásának hatásával szintén nem számol, még utalás szintjén sem a tervezéskor a kormány.
Túlzottan optimista az új Munka Törvénykönyve foglalkoztatás bővítő hatásával kapcsolatban is, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az olcsó, végletekig dolgoztatható és könnyen kirúgható munkaerő rendelkezésre állása csak egy szempont a munkaadók ilyen jellegű terveinél, és ennél sokkal nagyobb hatása lehet a működést drágító egyéb adóemeléseknek.