Íme, egy cél, amelyet csúnyán elbukott a kormány

Hiába nő folyamatosan az ipar kibocsátása, hozzáadott értéke a GDP-n belül második éve csökken. Buknak a korábban tett ígéretek, de van, aki ennek ellenére is optimistán nyilatkozik.
Szász Péter, 2018. március 17. szombat, 09:03

Tavaly tovább csökkent az ipar hozzáadott értékének aránya a nemzeti összterméken (GDP) belül. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 22,36 százalékot tett ki, szemben a 2016-os 22,64 és a 2015-ös 23,15 százalékkal.

Hogy ez a gyakori üzemátadások és a bővülő ipari termelés mellett miért van így, az némi magyarázatra szorul. A KSH definíciója szerint a kibocsátás az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával, míg a hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás (termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok értéke) különbsége.

Leegyszerűsítve, egy összeszerelő-üzemként funkcionáló egység kibocsátása lehet hatalmas, de kevésbé járul majd hozzá a nemzeti össztermékhez. Míg egy olyan termelőegység számai, ahol magas hozzáadott-értékű munka folyik, erősebben jelennek meg a GDP-adatokban.


Az arány csökkenése természetesen nem azt jelenti, hogy az ipar hozzáadott értéke folyó áron csökkent volna tavaly. A KSH szerint a 38,1 ezer milliárd forintos GDP-ből az ipar 8,5 ezer milliárdot tett ki. 2016-ban a 8 ezer milliárd aránylott a 35,4 ezer milliárdhoz. Vagyis abban, hogy a kormány egyre távolabb kerül ettől a céljától azt is benne van, hogy a GDP többi komponense jól teljesít. Például a nemzeti össztermék mintegy 55 százalékát adó szolgáltatások és a több mint 4 százalékot adó építőipar is nagyobb mértékben nőtt folyó áron, mint az ipar. A mezőgazdaság egyébként visszaesett tavaly.

Mi a cél?

A kormány igen ambiciózus célokat tűzött ki maga elé az iparosítással kapcsolatban.

Szinte napra pontosan 4 éve mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Denso székesfehérvári üzemében, hogy

a következő négy évben azt szeretnénk elérni, hogy Európa legiparosodottabb országa legyünk, ehhez a jelenlegi 23 százalékról 25-26-ra kell növelni az ipari termelés hozzájárulását a nemzeti össztermékhez.

Ez nem jött össze.

A kormány 2016-ban adta ki újraiparosítási stratégiáját, az Irinyi-tervet, amelynek bemutatásán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy

a stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a GDP-ben a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig.

Magában a tervben megismétlik azt, amit Orbán Viktor is említett:

deklarált célunk, hogy néhány éven belül Magyarország legyen az az EU-tagállam, ahol a bruttó nemzeti összterméken belül a legnagyobb szeletet az ipari termelés adja.

Az Eurostat 2017-es adatai szerint Magyarország a nyolcadik helyen áll 22,4 százalékkal (módszertani eltérések okozhatják a különbséget), úgy, hogy a listát toronymagasan - 2016-ban 33,9 százalékkal - vezető Írországról még nem közöltek adatokat. Vagyis a valódi helyezésünk a kilencedik.

Az ipar aránya a GDP-n belül 2017-ben
HelyezésOrszágArány (%)
1.Írország33,9 (2016)
2.Csehország28,7
3.Románia24,2
4.Szlovákia24
5.Lengyelország23,9
6.Szlovénia23,9
7.Norvégia23,3
8.Németország23,1
9.  
Magyarország  
22,4  
Forrás: Eurostat

Az optimizmus is erény

A számok ismeretében azt lehetne gondolni, hogy a kormány csendben "elengedi" az ügyet, vagy legalábbis nem beszél a célokról - ahogy azt tette lapunkkal a szaktárca fél évvel ezelőtt -, azonban Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár egy hónapja egy workshopon megerősítette, hogy

a magyar kormány célja, hogy a hazai GDP-ben növekedjen az ipar részaránya.

Az elmúlt 8 év számait látva, van min dolgozni.

A kép forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2018.03.19 20:55

@sandimaria:
Persze, persze. És nem véletlenül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2018.03.19 14:06

a felcsuti gdp- ipar arányra nem is vállalhatott semmit, hisz itt mindent a multik állítanak elő, az ő pénzük és potenciáljuk dönt, a beszállítók is a multiknak dolgoznak a multik tudásával, a hazai ipar kísérletei sajnos csak próbálkozások, mint amikor a sün a kefével próbálkozik lásd hazai busz és hazai tüzoltóautó, ami használhatatlan, csak sokba kerül, nem azért mintha mi tehetségtelenek lennénk, hanem hiányzik a tőke és világpiaci élvonal,, tőkei viszont a sportstadionoknál landol dicső kakasunk jóvoltából, amiből legjobb esetben dicsőség lesz, fociban az se, de haszon semmi- azaz veszteség.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

sandimaria, 2018.03.19 13:16

@terabit: ?Ennél meg kicsit hosszabb a cikk.?. Valószínű, ezért nem sikerült megértened, de nem magyarázom tovább, mert ami reménytelen, az reménytelen. Az meg szánalmas, hogy, ha nem vagy képes egy egyszerű, logikus kijelentést megérteni, akkor a másikat nevezed sötétnek. Csak így tovább!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2018.03.18 20:16

@sandimaria: a "fejedelmi többes" jár, mert nem egyedül vagy itt meglehetősen sötét, de ez is biztosan bonyolult.
" Én is ezt mondom" - Aham, láttam. :D
" HA a CÉL az volt, hogy százalékosan több legyen a cipő, az nem teljesült." - Ennél meg kicsit hosszabb a cikk.

Na pá.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

sandimaria, 2018.03.18 19:49

@terabit: ?Csak arra lennék kiváncsi, ti az életben hogyan boldogultok egyáltalán??. Ragyogóan. Ettől függetlenül nem használok fejedelmi többest. Én csak én vagyok, egyes számban. Az ugyanis nem hátrány az életben sem, ha valaki képes megérteni egy mondatot. Mégegyszer. Az volt a cél, hogy ?a jelenlegi 23 százalékról 25-26-ra kell növelni az ipari termelés hozzájárulását a nemzeti össztermékhez?. Százalékosan növekedjen a többi ágazathoz képest. Tetszik érteni? Ez nem sikerült.
?Én meg azt mondtam - és ezek a tények - több cipő lett mint volt, de még több - gyk: túl sok - táska lett, ezért százalékosan lett kevesebb a cipő.? . Én is ezt mondom, a cikkben is leírták, csak azt nem fogod fel, hogy, HA a CÉL az volt, hogy százalékosan több legyen a cipő, az nem teljesült. Mégsem lettünk cipőország, bár azt szerettük volna, (?azt szeretnénk elérni, hogy Európa legiparosodottabb országa legyünk?). Ez egy egyszerű, tényeken alapuló kijelentés, nincsen benne semmi olyan, hogy baj, hogy másik ágazatok jobban teljesítettek. Csak ennyi.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html