Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Tavaly tovább csökkent az ipar hozzáadott értékének aránya a nemzeti összterméken (GDP) belül. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 22,36 százalékot tett ki, szemben a 2016-os 22,64 és a 2015-ös 23,15 százalékkal.

Hogy ez a gyakori üzemátadások és a bővülő ipari termelés mellett miért van így, az némi magyarázatra szorul. A KSH definíciója szerint a kibocsátás az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával, míg a hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás (termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok értéke) különbsége.

Leegyszerűsítve, egy összeszerelő-üzemként funkcionáló egység kibocsátása lehet hatalmas, de kevésbé járul majd hozzá a nemzeti össztermékhez. Míg egy olyan termelőegység számai, ahol magas hozzáadott-értékű munka folyik, erősebben jelennek meg a GDP-adatokban.

Az arány csökkenése természetesen nem azt jelenti, hogy az ipar hozzáadott értéke folyó áron csökkent volna tavaly. A KSH szerint a 38,1 ezer milliárd forintos GDP-ből az ipar 8,5 ezer milliárdot tett ki. 2016-ban a 8 ezer milliárd aránylott a 35,4 ezer milliárdhoz. Vagyis abban, hogy a kormány egyre távolabb kerül ettől a céljától azt is benne van, hogy a GDP többi komponense jól teljesít. Például a nemzeti össztermék mintegy 55 százalékát adó szolgáltatások és a több mint 4 százalékot adó építőipar is nagyobb mértékben nőtt folyó áron, mint az ipar. A mezőgazdaság egyébként visszaesett tavaly.

Mi a cél?

A kormány igen ambiciózus célokat tűzött ki maga elé az iparosítással kapcsolatban.

Szinte napra pontosan 4 éve mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Denso székesfehérvári üzemében, hogy

a következő négy évben azt szeretnénk elérni, hogy Európa legiparosodottabb országa legyünk, ehhez a jelenlegi 23 százalékról 25-26-ra kell növelni az ipari termelés hozzájárulását a nemzeti össztermékhez.

Ez nem jött össze.

A kormány 2016-ban adta ki újraiparosítási stratégiáját, az Irinyi-tervet, amelynek bemutatásán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy

a stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a GDP-ben a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig.

Magában a tervben megismétlik azt, amit Orbán Viktor is említett:

deklarált célunk, hogy néhány éven belül Magyarország legyen az az EU-tagállam, ahol a bruttó nemzeti összterméken belül a legnagyobb szeletet az ipari termelés adja.

Az Eurostat 2017-es adatai szerint Magyarország a nyolcadik helyen áll 22,4 százalékkal (módszertani eltérések okozhatják a különbséget), úgy, hogy a listát toronymagasan - 2016-ban 33,9 százalékkal - vezető Írországról még nem közöltek adatokat. Vagyis a valódi helyezésünk a kilencedik.

Az ipar aránya a GDP-n belül 2017-ben
HelyezésOrszágArány (%)
1.Írország33,9 (2016)
2.Csehország28,7
3.Románia24,2
4.Szlovákia24
5.Lengyelország23,9
6.Szlovénia23,9
7.Norvégia23,3
8.Németország23,1
9.  
Magyarország  
22,4  
Forrás: Eurostat

Az optimizmus is erény

A számok ismeretében azt lehetne gondolni, hogy a kormány csendben "elengedi" az ügyet, vagy legalábbis nem beszél a célokról - ahogy azt tette lapunkkal a szaktárca fél évvel ezelőtt -, azonban Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár egy hónapja egy workshopon megerősítette, hogy

a magyar kormány célja, hogy a hazai GDP-ben növekedjen az ipar részaránya.

Az elmúlt 8 év számait látva, van min dolgozni.

A kép forrása: Pixabay