Íme, minden, amit tudni akart a magyar civilekről

A GDP közel 5, a foglalkoztatásnak pedig a 4 százalékát hozták a nonprofit szervezetek 2016-ban Magyarországon. A rossz hír, hogy egyre inkább függenek az állami támogatástól, miközben többet adakoznak, mint amennyit pályázatok útján nyerni tudnak.
Dzindzisz Sztefan, 2018. január 10. szerda, 18:38

Magyarországon 2016-ban 61,6 ezer nonprofit szervezet működött, 536-al kevesebb, mint egy évvel korábban. Ahogy a korábbi években, úgy tavalyelőtt is a megmaradt az az arány, hogy a civil szervezetek a számosságukkal tűnnek ki (54 ezer), míg a nonprofit vállalatok magas átlagbevételeikkel (201 millió forint) árnyalják a teljes képet - derül ki a KSH friss összeállításából.

Érdekesség, hogy míg 2012-ig jellemzően nőtt a szektorban működők száma, bevétele és a foglalkoztatotti létszáma, onnantól kezdve viszont mindhárom görbe lefelé mozdult el az előző évhez képest. Ennek oka a KSH szerint a 2011-ben megváltoztatott civil törvény lehet, hiszen az új jogszabály kimondja, hogy az éves pénzügyi beszámoló kötelező beküldésének elmulasztása következményeképp a bíróság kezdeményezi ezen szervezetek megszüntetését, illetve törlését.

A munkavállalók számának 2011-ig tartó folyamatos növekedése - egyrészt a nonprofit vállalkozások körében lezajlott átrendeződéseknek, másrészt a közmunka szektoron belüli térnyerésének köszönhetően - az utóbbi években hektikussá vált; 2016-ban az előző évben tapasztalt 2,5 százalékos csökkenéssel szemben 4,4 százalékos növekedést mutatott. Eközben a bevételek reálértéke 6,8 százalékkal emelkedett. (Megszólalt Soros György: A magyar kormány túl messzire ment.)

Egyre fontosabb szerep

A nonprofit szervezetek összes bevételének a teljes GDP-hez viszonyított aránya 1993-2011 között harmadával emelkedett, igaz, így sem érte el az 5 százalékot. A foglalkoztatásnál jóval nagyobb, háromszoros növekedést mért a KSH, így a szektor lassan közelíti a 4 százalékos munkaerőpiaci részesedést.

Ha a két mutató átlagát vesszük, és ezt tekintjük a szektor nemzetgazdaságon belüli súlyának, megállapítható, hogy ez a súlyarány folyamatosan nőtt, csaknem megduplázódott, 2010-2012 között pedig meghaladta a 4 százalékot is.

Ez az adat annak is köszönhető, hogy a szektor szereplőinek mindösssze 2,9 százaléka nem folytatott semmilyen pénzügyi tevékenységet, miközben 1,1 százalék csak bevételt, 3,9 százalék pedig csak kiadást könyvelt el. Az iparág összbevétele 2016-ban 1655 milliárd forint volt, ami folyó áron 7,2, reáláron 6,8 százalékos növekedés 12 hónap alatt.

Több a civil szervezet, mint a foglalkoztatott
2016-ban a klasszikus civil szektorba sorolható szervezetek száma elérte az 54 ezret (20 ezer alapítvány és több mint 34 ezer egyesület), miközben a foglalkoztatottak száma mindössze 36 ezer volt. Ezek után nem meglepő, hogy jelentős az önkéntesek száma, ők adják a teljes szektor 95 százalékát.
Amennyiben a bevételeket nézzük, úgy azt látjuk, hogy számosságban hiába ők adják a nonprofit szektor 88 százalékát, a befolyó összegnek mindössze a 38 százalékával rendelkezhettek. Bevételeik kétharmada támogatásokból származik, 240 milliárd forint az állami és további 166 milliárd forint a magánszférából érkezett. Érdekesség, hogy miközben az állami támogatás mintegy 40 milliárddal nőtt az előző évihez képest, a magántámogatás 25 milliárddal csökkent. A jórészt egyesületekből álló klasszikus alszektor esetében a tagdíjakból befolyt összegek sem elhanyagolhatók. Az alapítványok jelenléte viszont maga után vonja a támogatásokhoz kapcsolódó ellentétes irányú pénzmozgást, 2016-ban 101 milliárd forintot fordítottak magánszemélyek és intézmények megsegítésére.

Az alacsony bevétel továbbra is a klasszikus civil szervezetekre jellemző, a szervezetek 39 százaléka például 500 ezer forint alatti éves bevételt könyvelhetett el. Az nem meglepő, hogy a bevételek 60 százaléka fővárosi székhelyű szervezetekhez köthető. Érdekesség, hogy számosságukban hiába emelkednek ki a szabadidős, oktatási tevékenységet végző nonprofit szervezetek, a bevételeknek csak elenyésző része jut el hozzájuk. Ezzel szemben - főként a nonprofit gazdasági vállalkozások miatt - a gazdaság-, valamint településfejlesztésben tevékenykedő szervezetek pénzügyi helyzete viszont az átlagnál sokkal kedvezőbben alakult. Jól megy a sportszervezeteknek is, ők a TAO-nak köszönhetően kerültek az átlagosnál jobb helyzetbe.

A KSH megjegyzi azt is, hogy a vizsgált időszakban jelentősen nőtt az állami támogatásból származó források aránya: olyannyira, hogy 2016-ban a teljes szektor bevételeinek 40 százaléka származott állami, vagy önkormányzati költségvetésből. Ez az egy évvel korábbinál 6,8 százalékkal, összegszerűen 149 milliárd forinttal több, melyhez csak a társasági adóból adható látványsport- és kulturális célú felajánlások 66 milliárd forinttal járultak hozzá. A függetlenség szempontjából nagyon nem jó hír az sem, hogy a saját (alaptevékenységi, vállalkozási) bevétel 45 százalékra csökkent, így a szektor 53 százalékos támogatási mutatója 55 százalékra nőtt.

Sok nonprofit szervezet természetesen pályázati úton próbálta fenntartani magát: 15 ezren nyertek összesen 156 milliárd forintot. Igaz, ez az előző évi 196 milliárdhoz képest jelentős visszaesés. Érdekesség, hogy ennél nagyobb mértékben adakoztak ezen szervezetek, a vizsgált időszakban mintegy 10 500 szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt, amelynek egynegyede a lakosságnak, háromnegyede különböző szervezeteknek jutott. A 185 milliárd forintnyi támogatásból 168 milliárd forint pénzbeli adomány volt.

Hányan vannak és mennyit keresnek?

Tavalyelőtt a nonprofit szektorban munkaviszonnyal rendelkezők összlétszáma 154 ezer fő volt. Az alkalmazásban állók létszáma meghaladta a 130 ezret, ebből közel 90 ezer főállású, teljes munkaidős és 41 ezer részmunkaidős, illetve nem főállású munkavállaló volt. A szektor együttes teljesítménye a 23 ezer főnyi közfoglalkoztatottal együtt így 125 ezer számított főállású munkájának felelt meg.

Ezeknek 66 százaléka a nonprofit gazdasági társaságokban, háromtizede egyesületekben vagy alapítványokban dolgozott. A foglalkoztatottak 65 százaléka fővárosban és a megyeszékhelyeken tevékenykedett, valamivel több mint egynegyedük kisvárosi, 9 százalékuk pedig községi szervezeteknél dolgozott.

A szektorban mért átlagos, több mint 2,35 millió forintos bruttó éves bér - az előző évhez hasonlóan - 26 százalékkal maradt el a nemzetgazdaságban mért átlagos bruttó keresettől.

Érdekesség, hogy a szektorban dolgozók között több a nő (53 százalék, klasszikus civil szervezeteknél 57 százalék), és több mint kétharmaduk 25 és 54 év közötti, de nyugdíjasból is van több mint 5 ezer, ahogy jelentős a csökkent munkaképességű (22 904 fő) és fogyatékos személyek (3882 fő) száma is. Az itt foglalkoztatottak fele középfokú végzettségű, és 25 százalék körüli mind az alap-, mind a felsőfokú végzettségűek aránya.

A szektorban igen nagy szerepe van az önkénteseknek is, 2016-ban például 419 ezren vállaltak ilyen formában valamilyen munkát. Az általuk teljesített 54 millió munkaóra több mint 25,7 ezer teljes munkaidős foglalkoztatott munkaidejének felelt meg, munkájuk becsült értéke 60 milliárd forintra tehető.

HOZZÁSZÓLÁSOK