Beszakadt az infláció - mi jön most?

Az infláció novemberi beszakadása jórészt az üzemanyagár-változás következménye. Ezzel együtt a következő hónapokban maradhatnak a hármassal kezdődő év/év értékek - vélik a piaci elemzők.
Domokos László, 2018. december 11. kedd, 10:51
Fotó: Shutterstock

A fogyasztói árak éves alapon átlagosan 3,1 százalékkal emelkedtek november folyamán. Ezzel igen jelentős, az előző hónaphoz mérten 0,7 százalékpontos mérséklődésről van szó, és annak ellenére, hogy a piac számított a jelentős csökkenésre, az adat az elemzői várakozásoknál alacsonyabb inflációt jelez -  kommentálta a friss adatokat Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője.

Az olajárak drasztikus esése november folyamán, illetve annak begyűrűzése a benzinkutakra egyértelműen kijelölte az infláció változásának irányát. Az üzemanyagok ára havi alapon 4,7 százalékkal csökkent, míg éves bázison csupán 7,2 százalékkal emelkedett novemberben. Ez utóbbi adat októberben még 16,2 százalék volt. Ez a változás azt jelenti, hogy az inflációt önmagában ez a tétel 0,7 százalékponttal fogta vissza, vagyis gyakorlatilag az infláció beszakadása kizárólag az üzemanyagár-változás következménye.

Mindemellett folytatódott az élelmiszerek átlag feletti drágulása, ahogyan a dohánytermékek 6 százalék feletti áremelkedése is felfelé húzta az átlagos árszínvonalat és továbbra is a 3 százalékos cél felett tartja az inflációt. Az MNB számára ugyanakkor sokkal fontosabb a maginflációs mutató alakulása, amely még mindig nem éri el a 3 százalékot, sőt az elmúlt hónapok emelkedése megtörni látszik: novemberben éves alapon 2,6 százalék maradt a szezonálisan kiigazított maginfláció. Mindez elfedi az olyan jelentős változásokat, amelyek az alapvető inflációs nyomás erősödésére utalnak. A friss adatot vélhetően az MNB úgy értelmezi majd, mint ami egyértelműen alátámasztja a laza monetáris politika fenntartásának indokoltságát, de véleményünk szerint az inflációs nyomás felépülése 2019-ben lépéskényszerbe hozhatja a jegybankot. Idén 3 százalék közelében, jövőre már 3,4 százalék lehet az átlagos éves infláció - véli Virovácz.

Részben az olajár-emelkedés jelentős szerepe, részben a szeptemberben az MNB által hozott döntések (a monetáris "normalizációs" folyamat kezdete) miatt rövid távon csak akkor számítunk további jegybanki reakcióra, ha a forint esetleges további gyengesége vagy a béremelkedési trend tovább növeli az inflációs kockázatokat. Ezt alátámasztja az is, hogy a 3 százalékot meghaladó fő inflációs index ellenére az MNB továbbra is 2019 közepére teszi az inflációs cél fenntartható szerkezetben való elérését, az inflációs alapfolyamatok emelkedési üteméből adódóan - mondta Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. prognosztája.

Egyelőre a valós inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, amit tükröz a maginfláció stagnálása. Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület, valamint a termelői árak kivételével továbbra sem érzékelhetők, a nyár elején látott forintgyengülés hatását mutatják a tartós fogyasztási cikkek minimális drágulása - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. Mivel a forint némileg visszakorrigált, és jövőre további pozitív korrekcióra jöhet, ezért az elemző további inflációnövelő hatást nem vár. A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály általokozott terményár-emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását. Az őszi hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzött az infláció, az üzemanyagárak további esése miatt decemberben ismét 3 százalék alá mehet a drágulás üteme. Majd 2019 elején 3 százalék felett maradhat az infláció.

Mivel az üzemanyagok ára tovább esett decemberben, a decemberi éves inflációs mutató minden bizonnyal ismét 3 százalék alatt lesz - állapította meg Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője. 2019 elején - leginkább a bázishatás miatt ismét - 3 százalék fölé kerülhet az infláció, az éves ráta a 3-3,5 százalékos sávban mozoghat az első negyedévben.

HOZZÁSZÓLÁSOK