A magyar vidék problémáit oldaná meg az ENSZ

A családi gazdálkodásnak nem feltétlenül kell magányos tevékenységnek lennie, a vidéki közösségek kulcsfontosságúak a gazdák és a vidéki gazdaság támogatásában – hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy ma záruló budapesti rendezvény kapcsán.
Tóth László Levente, 2019. október 24. csütörtök, 10:11
Fotó: Shutterstock

Kelet-Európa és Közép-Ázsia vidéki közösségei számtalan nehézséggel néznek szembe: a kistermelők helyzetét nehezíti többek között a felaprózódott birtokstruktúra, a befektetési és tanácsadói lehetőségek hiánya, az éghajlatváltozás hatásai és a piacra jutás kihívásai - állapította meg a FAO nyolc országban készült tanulmánya. Az elemzésből kiderül az is, hogy ezeket a problémákat egyenként, külön-külön megoldást keresve nem lehetséges komplex és összetett helyzetet érdemben javítani.

A FAO Európa és Közép-Ázsia országaiban számtalan kezdeményezést és projektet támogatott az elmúlt évtizedben, melyek a vidék fejlődését célozzák. Egy újabb lépést jelent most egy budapesti találkozó, amely egy az integrált közösségfejlesztést célzó informális nemzetközi szakmai hálózat megalakulását célozza meg. A ma záruló kétnapos rendezvényen különböző helyi, vidékfejlesztési megoldásokat mutatnak be és vitatnak meg a térség országaiból, gyakorlati tapasztalatokat cserélnek a fejlesztési lehetőségeket keresve, továbbá szakpolitikai lehetőségeket vesznek górcső alá a vidéki közösségek integrált szemléletű fejlesztéséért. A résztvevők megismerhetik a térségben a vidék helyzetét számos esettanulmány és példa, továbbá az Európai Unió, a FAO, az ENSZ Fejlesztési Programja tapasztalata révén több nézőpontból is.

Az integrált közösségfejlesztés célja, hogy a fejlesztési folyamat fenntarthatóságát biztosítsa, a mezőgazdaság és a természeti erőforrások igényeit összefésülhetővé tegye, miközben a vidéki szegényeket helyezi a középpontba - mondta Morten Hartvigsen, a FAO kistermelőket és családi gazdaságokat támogató regionális kezdeményezésének koordinátora. Véleménye szerint a budapesti workshopon új partnerségek jöhetnek létre kormányzati képviselők, nemzetközi szervezetek, donorok, a civil társadalom, kutatók és a privát szektor között ezen cél támogatásáért.

Emlékeztetett arra, hogy a világon megtermelt élelem több mint 80 százalékát a kistermelők biztosítják. Az ENSZ családi gazdálkodás évtizede (2019-2028) az ő hozzájárulásukat igyekszik elismeri az élelmezésbiztonsághoz, és megőrizni megélhetésüket és a vidéki ökoszisztéma biológiai sokféleségét. A Fenntartható Fejlődési Célok pedig - amelyet az ENSZ keretében fogadott el 193 ország még 2015-ben - a családi gazdálkodókat az élelmiszerellátó rendszerek átalakításának központi szereplőivé emeli - tette hozzá a koordinátor.

HOZZÁSZÓLÁSOK