Amint arról beszámoltunk, az elmúlt héten az egyik vezető londoni gazdasági előrejelző cég, a 4cast csoport azt jósolta, hogy akár 4 százalék feletti idei GDP-növekedést is eredményezhet Magyarországon a várt, rendkívül jó termés. A prognózis szerint Magyarországon már tavaly sem csupán a költségvetési kiigazítás okozta az igen lanyha növekedést: az okok között voltak a tavaly tavaszi fagyok és a nyári aszály, amelyek hozzávetőleg 20 százalékkal csökkentették a mezőgazdasági hozamokat éves összevetésben. A 4cast szerint az idei évre az előrejelzések "elképesztő", 16 millió tonnás gabonatermést valószínűsítenek. Ha a hozam valóban eléri a becslésekben szereplő 16 millió tonnát, a magyar GDP-növekedés 2008-ban a 4-5 százalékot is elérheti - áll a 4cast előrejelzésében.Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója az MTI-nek elmondta: a magyar agrár-GDP az idén 15-25 százalék között nőhet. Mivel az ország GDP-jéből a mezőgazdaság részesedése 4 százalék, vagy az alatti arányú, a GDP-hez való hozzájárulása a mezőgazdaságnak maximum 1 százalékkal lehet több az idén, véleménye szerint 0,6-0,7 százalékos lehet a mezőgazdaság által adható többlet. Jelezte ugyanakkor, hogy 2004-ben, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, igen jó termés volt Magyarországon, és többletforrások érkeztek a magyar mezőgazdaságba az uniós támogatások révén. Akkor emelkedett a mezőgazdasági GDP 50 százalékkal, ez akkor 1,2 százalékos többlet-hozzájárulást jelentett az ország nemzeti össztermékének éves növekedéséhez. Ennek megismétlődősét most nem várja Szabó Márton.Raskó György, az Antall-kormány volt földművelésügyi államtitkára, független agrárszakértő ugyanakkor a Kopint-Tárki elemzőjénél valamivel optimistább. Szerinte a mostani kilátások alapján 1 százalékos körüli GDP-növekményt produkálhat az idén a magyar mezőgazdaság. A mezőgazdasági nagyvállalkozó szerint a növénytermesztésben az idén mintegy 400 milliárd forintos többletbevétel képződhet, a jó gabona- és olajosmag-termés miatt. További többlet termelési értékre számít a volt államtitkár a kertészetben, mivel az ágazat tavaly gyengén teljesített. A tej árának mintegy 30 százalékos növekedése - amelyet Raskó György prognosztizál - újabb, mintegy 100-150 milliárd forintos többlethez juttathatja a magyar mezőgazdaságot. Ez összességében 600 milliárd forintos többlet teljesítést jelenthet a múlt évhez képest. Így számottevően nőhet a magyar agráriumban képződő többlet jövedelemtartalma, ami legalább 1 százalék körüli nemzeti GDP-növekményt jelenthet. Soós Lőrinc, az Info-Datax Kft. igazgatója, a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke pedig a jelenlegi helyzetet alapjában véve úgy ítéli meg, mint Szabó Márton. Ha az időjárás nem szól közbe, akkor a mezőgazdaság 2004-ben mért GDP növelő hatásának mintegy a felével lehet számolni. Tehát a nemzetgazdasági szintű GDP-t az agrárium idei teljesítménye mintegy 0,6-0,7 százalékponttal emelheti meg. Soós Lőrinc hozzátette: a magyar agrárium a 2003-as mélypont után 2004-ben soha nem látott rekordtermést, 17 millió tonna gabonát takaríthatott be. Ez azt eredményezte, hogy a 2004-ben mért közel 4 százalékos GDP növekedésből a kis súlyú mezőgazdaság adta a teljes GDP növekedés csaknem egyharmadát, vagyis mintegy 1,2 százalékpontot. A szakember szerint a mostani, május közepi helyzet a növénytermesztésben jelenleg nagyon biztató, ám egyrészt a gabona még sokat "alszik kint földön" a betakarításig, másrészt pedig most még a gyümölcstermés is erősen ingadozónak mutatkozik. A tavalyi évben csaknem 1 millió tonnával több - 9,6 millió tonna - gabona termett hazánkban, mint 2003-ban, tehát jelentősen magasabb a jelenlegi bázis, mint 2004-ben volt. Soós Lőrinc rámutatott: az állattenyésztés teljesítményét erősen megtörte a csaknem duplájára emelkedett takarmányár, nem lehet ma még biztonsággal megbecsülni, hogy az őszig a gazdálkodók mekkora hányada hagy fel emiatt az állattartással.