"A legnehezebb letiltani volt" - minden negyedik magyar fiatal veszélyben van az interneten

Magyarországon minden negyedik tinédzser lányt zaklattak már az interneten. A hazai fiatalok korán megjelennek az interneten és a közösségi médiában, de sok szempontból felkészületlenek, szüleik ismeretei is hiányosak. Mind a már megtörtént bajokon próbál segíteni, mind a megelőzésre nagy hangsúlyt fordít a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint civilszervezetek is.
Szabó Dániel, 2018. augusztus 19. vasárnap, 09:08
Fotó: Shutterstock

"Mi van megerőszakoltak, hogy ekkora picsa lettél?" - majdnem ez, az egyik osztálytársától érkező kérdés vágta el Esztert attól, hogy bárkitől is segítségen kérjen, amiért az interneten harmadik hónapja kapott egy szinte ismeretlen fiútól, hol a külsejét becsmérlő, hol bántó, de barátinak álcázott üzeneteket. Története - szerinte - tipikus, tinédzserként túl sokat osztott meg az életéről a közösségi oldalakon. Így történt meg, hogy egyszer az egyik bulizós Instagram posztjára írt a vele egykorú fiú.

"Nagyjából annyi volt az egész, hogy milyen szép vagyok és ő is szokott azon a helyen járni, reméli, egyszer összefutunk" - mesélte a lány a Napi.hu-nak. A sráccal ezután néhány semleges üzenetet váltottak, de a másik oldalról nem maradt abba a megkeresés. Eleinte csak a napjáról kérdezték, ami jól esett neki. Majd viszonylag bizalmas viszony alakult ki közöttük, amelyben beszélt a problémáiról, valamint az érettségi előtti tanulási stressz okozta magányáról. "Egy hónap netes ismeretség után randira hívott, de nem mentem el, mert nem volt pénzem vonatjegyre, anyám nem is adott volna, hogy maradjak inkább otthon tanulni. Ezt viszont nem hitte el, utána finoman bedurvult" - fejtette ki Eszter.

A folytatásban az élőben soha nem látott levelezőtársa folyamatosan rombolta az önértékelését, de nem kimondva. Például, amikor Eszter úgy érezte, hogy a barátnői elhidegülnek tőle, akkor azt írta a fiú, hogy "mert ők adnak a cuccaikra, sminkelnek, dögösek, te meg uncsi vagy". A lány szerint "olyan héjanászos lett az egész", vagyis beindult egy folyamat, amelyben bántották, de a való életbeli kapcsolataiban eltávolodott az emberektől és szép lassan szüksége volt arra, hogy legalább az instagramos, whatsappos üzenetváltások megmaradjanak, mert onnan legalább érték társas ingerek. Az önbecsülésének pedig az tett be végleg, amikor a fiú már egyre gyakrabban utalgatott arra, hogy számára vonzók az ilyen "gáz csajok". Érezte, hogy ez a viszony nem normális, de valahogy jól esett neki, hogy valaki foglalkozik vele. Aztán amikor még egy találkozó meghiúsult, elkezdte lekurvázni.

Mintha az utolsó emberi köteléke is megszakadt volna - úgy érezte.

Itt már Eszter tudta, hogy baj van, ami kívülről is látszott. A fent idézett mondat is ekkor hangzott el egy osztálytársától, aki megérezte rajta, hogy összetört, de nem tudta magát kulturáltan kifejezni. Végül szerencséjére, még aznap a nagymamája is rákérdezett, hogy "miért olyan szomorú a szeme". Bár nagyanyjának őszintén próbálta elmesélni a dolgot, a beszélgetés nehezen haladt: leragadtak az olyan részleteknél, hogy miként is működik az Instagram My Story funkciója. Viszont végül épp ő mesélte, hogy valami hasonló "szatírokról" olvasott a neten, ami miatt Eszter is keresgélni kezdett. Cikkeket olvasva jött rá, hogy nincs egyedül a bajaival és kaphat segítséget. Először egy pszichológussal beszélt, aki talált számára egy szakembert, közösen pedig megtalálták a megoldásokat a problémáira. "Bármennyire is fájt és rohadtul éreztem magam tőle, de a legnehezebb letiltani volt és kitörölni az üzeneteit" - zárja a történetét.

A lapunknak nyilatkozó lány még mindig szégyelli, ami vele történt, és attól fél, hogy nem tud kikerülni az áldozati helyzetből, vagy mások pécézik ki. Kérésére a nevét és a története néhány részletét kicseréltük.

Minden negyedik lány lehetne Eszter

A Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság tavaly készített felmérése szerint a leginkább veszélyeztetett 15-16 éves lányok 27 százaléka számolt be online megfélemlítésről, és már több mint 4 ezer hasonló bejelentés érkezett az NMHH jogsegélyszolgálatához. A több mint 4000 mélyinterjú alapján a gyermekek és szüleik internetes ismereteit mérő kutatás alapján tehát minden negyedik magyar lány hasonló helyzetbe került mint Eszter.

A kedden az NMHH sajtóreggelijén ismertetett felmérés alapján az internet itthon is veszélyes üzem. Katona Gergely a Digitálisműveltség-fejlesztési Osztály vezetője ismertette például, hogy a 9-16 éves korosztály aktívan jelen van a közösségi oldalakon, ott pedig elég gondatlan, miközben kevés dolgot beszélnek meg a szüleikkel és a fiatalokat alig korlátozzák a netezésben.

Beszédes adat, hogy az adatvédelmi ismereteik felszínesek: a 2000 megkérdezett gyerek túl sok információt oszt meg magáról a közösségi oldalakon. Még érthető módon leginkább a nevüket (80 százalék), a valós fényképüket (66 százalék), valamint a mailcímüket (40 százalék) adja meg a felületeken, de életkorukat 40 százalék, telefonszámukat 8 százalék, valós lakcímét pedig 6 százalék osztja meg. Problémás az is, hogy a 15-16 évesek a fentiek  közül legalább négyet feltöltenek a profiljaikra.

A kutatásról
Tavaly ősszel Gyermek és Szülő néven készített kutatást az NMHH a médiafogyasztási szokásokról, valamint vizsgálták az attitűdöt is az internetes jelenségekkel kapcsolatban. A brit Ofcom hasonló mérését követték. Az adatfelvételkor 2000 gyerekkel és az ő médiaaktivitására legjobban rálátó szülővel készítettek mélyinterjúkat. A magyar 6-17 éves gyerekekre vonatkoztatva reprezentatív a kutatás.

Szomorú szám az is, hogy a magyar gyerekek közel negyede látott már olyan tartalmat - amely saját megítélésük szerint - valamilyen csoport ellen keltett gyűlöletet - mondta el Katona Gergely az eseményen.

Kevés a korlát

A legfontosabb a gyerekek médiafogyasztásával kapcsolatban, hogy egyre inkább mobilon használják az internetet. A 7-8 évesek 14 százalékának van mobiltelefonja, míg a 9-10 évesek közel felének van készüléke, ezek 88 százaléka okostelefon, de a szülői kontroll inkább gazdasági jellegű: 78 százalék feltöltőkártyás készüléket kapott, amely behatárolja valamennyire, mennyi időt internetezhetnek.

A 13-14 évesek már többet használják a mobilt, mint a számítógépet, míg a 15-16 évesek már többet telefonoznak, mint tévéznek - foglalta össze az eredményeket az NMHH Digitálisműveltség-fejlesztési Osztályának vezetője. A vonzereje az internetnek - a kutatás szerint - hogy ez egy aktív tér, ahol tartalmat hozhatnak létre a gyerekek. Ennek ellenére a 10 éve alattiak 76 százaléka soha sem kommentál, 78 százalékuk semmilyen saját tartalmat nem oszt meg.

Az eredményekből látszik, hogy a szülők milyen feltételeket szabtak a gyerekeknek az internethasználatra, illetve megbeszélik-e, mi történt a digitális térben: a mobilozó 11-13 évesek 49 százalékánál nincs semmilyen előzetesen lefektetett szabály, míg 46 százaléknál semmilyen utólagos ellenőrzés sincs a szülők részéről.

Ha van szabály, az is inkább a lehetséges költésekre vonatkozik. 35 százaléknál feltöltési korlát van, 31 százaléknál az emelt díjas szolgáltatások számát korlátozzák, csak 22 százaléknál szabály, hogy kinek küldhetnek képet.

A netező 7-10 évesek 20 százaléknál nincs semmilyen betartandó intelem, 18 százaléknál hiányzik az utólagos ellenőrzés is. A 11-13 éveseknél az arány már 35 és 31 százalék. Tehát minél idősebbé válik a gyerek, annál kevésbé kötik meg a kezét, miközben épp a kamaszkor talán a legveszélyeztetettebb időszak.

Korán kiteszik magukat a veszélynek

A közösségi médiában már 9-10 évesen megjelennek a gyerekek, a mérés szerint 20 százalékuk regisztrált valamilyen oldalra. A csatlakozás átlagos életkora 11,57 év, míg átlagosan legalább három helyre regisztrálnak (a Facebookra, az Instagramra és a Youtube-ra a leggyakrabban). Viszont érdekesség, hogy a szülők 17 százaléka ezek egyikén sincs fent, vagyis a gyerekek a látókörükön kívül élik online életüket, sok esetben nem is ismerősei egymásnak a családtagok.

A digitális kompetencia mérésekből kiderül, hogy a 9-10 évesek negyede soha nem internetezik, de van 4 százalék, aki még egyáltalán nem töltött időt a weben a saját bevallása szerint. Utóbbi kategóriába főként a hátrányos helyzetű térségekből kikerülők tartoztak.

A magyar szülők legnagyobb része (50 százalék) közeli ismerősöktől tájékozódik az internet felelős használatáról, 46 százalékuk a családtagoknál érdeklődik, 37 százalék a gyerek iskolájánál. A médiából csak 24 százalékban tájékozódnak a biztonságos nethasználatról. A gyerekek legfontosabb információ forrásai: a szülők (82 százalék), iskola (80 százalék), barátok és osztálytársak (51 százalék), a médiából mindössze alig 15 százalékuk.

A hatóság minden követ megmozgat

Takách-Batta Zsuzsanna, az NMHH kommunikációs vezetője elmondta, hogy a felmérés adatait a hatóság a tevékenysége bővítésére akarja használni. Például a szülőknek elkészített tájékoztató kiadványukat ez alapján állították már össze.

Szerintük fontos a szülők felelőssége a nethasználatra való nevelésben, ezért bár már óvodáskorban is érdemes lenne foglalkozni a gyerekek internetezési szokásaival, de nem közvetlenül a gyerekeket akarják felkeresni, hanem a szüleiken keresztül akarják elérni őket. Minden segítséget megadnak a számukra, de sokszor tapasztalják azt, hogy a szülők a pedagógusokra tolják a felelősséget. Takách-Batta felhívta a figyelmet, hogy a kiadványuk elérhető az internetes oldalukon is egy általános internetes ismertető füzettel.

Utóbbi esetében együttműködnek az E-Digitallal is: a kereskedő az informatikai termékek mellé adja a szülői tájékoztatófüzeteket. De az NMHH jelen van családi hotelekben, az SOS Gyermekfalu intézményeiben, sőt, még nyugdíjas szervezetekhez is eljuttatják a kiadványt. A szülőknek szóló füzetet pedig minden gyerekkel hazaküldik a Bűvösvölgy nevű oktató központjukból.

Tovább fejlesztik az oktatási részlegük

Az említett Bűvösvölgy budapesti központját 2014 májusában nyitotta meg a hatóság, ahol a médiagyártás és az információk helyes értelmezésére nevelik a gyereket. A médiaértés-oktató intézményekben játékos feladatokkal tanítják meg a kisebbeket arra, hogy a médiát tudatosan és biztonságosan használják. Most már Debrecenben is van hasonló intézményük, jövőre pedig tovább terjeszkednek: Sopronban nyílik meg az eddigi legnagyobb központjuk - jelentette be Karas Monika, a hatóság elnöke.

Az új létesítményben három emeleten lesz hat darab oktatóstudió. Az eddigi rádió, tévé, film, írott sajtó és fotó, valamint internetes foglalkozások mellett a korral haladva a videózó bloggerek (vloggerek) tevékenységére is figyelmet fordítanak.

Már 261 településről 36 ezer gyereket fogadtunk a Bűvösvölgy központokban díjmentesen. "Ez a szám bár impozánsnak tűnik, de sokkal többen vannak, akik ellátogatnának, viszont egy nap csak 50 gyereket tudunk fogadni, ezért sokan akartak, de még nem jutottak el hozzánk" - ismertette Karas Monika, aki szerint Budapesten órák, Debrecenben napok alatt fogynak el a szabad foglalkozási időpontok.

A debreceni központ nagyjából 350 millió forintba került, a soproni 700 millió forintos beruházás lesz már - tette hozzá Takách-Batta Zsuzsanna kommunikációs igazgató, aki elmondta, hogy ilyenkor kihasználják a lehetőséget a modernizációra is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ilyenkor az NMHH szervereit, vagy raktározási rendszerét is fejlesztik.

A debreceni központban már beszélnek a közösségimédia-használat kockázatairól is. A gyerekek belekerülnek egy szimulált környezetbe, ahol valamilyen problémával szembesülnek: megosztanak valamit, amit nem kéne, támadás éri őket. Az oktatókkal közösen próbálnak megoldást találni ezekre a helyzetekre. Átveszik a műszaki vagy bejelentési lehetőségeket is - ismertette Katona Gergely a program menetét.

Van forródrótjuk is

Működtetik az Internet Hotline jogsegélyszolgálatot is: ez egy tűzoltási mechanizmus, vagyis bármennyire is szigorú a médiahatóság, jogsértések, valamint káresetek így is megeshetnek. Az indulás óta több mint 4000 panaszt kezeltek már, volt köztük pedofil tartalom, kábítószerfogyasztást propagáló oldal, vagy fotóval, személyes adattal való visszaélés is. A könnyen használható felületen a hatáskörükbe tartozó minden esetet kivizsgálnak, bátorítják is a fogyasztókat, hogy forduljanak a hatósághoz - mondta el Karas.

A projektet kíséri egy népszerűsítő kampány is: emojik segítségével egyszerűen igyekeznek bemutatni, mivel kapcsolatban kereshetik meg őket az emberek.

A netes vagy való életbeli zaklatásnak kitett fiataloknak nemcsak az NMHH próbál segíteni. Az Unicef Magyarország külön telefonos applikációt készített a gyerekek számára, ahol feltárhatják a problémáikat, ha a környezetükben nem mernek beszélni az őket ért támadásokról és bántalmazásokról. A minden mobilos operációs rendszerre letölthető HelpApp-ben a gyerekek megtudhatják, hogyan kezeljék az őket ért inzultusokat, hol kaphatnak segítséget, miként segíthetnek másokon. Végső esetben pedig egy ingyenesen hívható kék számon keresztül szakember támogatását is kérhetik.

A fotó forrása: Shutterstock/Antonio Guillem.

HOZZÁSZÓLÁSOK