Intő jel a kormánynak - Ennyit tud a magyar gazdaság

Az unión belül, 2016 második negyedévének magyar GDP-adata második legjobb volt, az előző negyedévhez mérten. Ám a tavalyi második negyedévvel párhuzamba állítva, a magyar gazdaság növekedése már korántsem kimagasló EU-s szinten - régiós összevetésben pedig az egyik leggyengébb volt.
Napi.hu, 2016. szeptember 6. kedd, 18:09

Az idei második negyedévben 2,6 százalékkal bővült hazánkban a GDP, ezzel az EU-ban, negyedéves alapon a második leggyorsabb eredményt elérve - adta hírül keddi közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Annak ellenére, hogy a Magyarországra érkező uniós források 2016 második negyedévben is alacsonyabb szinten maradtak a vártnál, a magyar gazdaság növekedési pályája továbbra is biztató jeleket mutat - értékeltek.

A tavalyi második negyedévvel összevetve azonban egyértelműen kitűnik, hogy a bruttó hazai termék gyarapodását visszavetette az EU-s fejlesztési források átmeneti elapadása, a tavalyi csúcsot követően. (A 2015-ös 2794 milliárd forintról idén 1465 milliárdra csökken az EU-támogatások kifizetési üteme). Az Eurostat friss adatai alapján pedig a közép-kelet európai régión belül csak két balti országban volt a magyarnál visszafogottabb a GDP-bővülés ezen a bázison. A magyar gazdaság fejlesztési pénzektől való függése továbbra is jelentősebb a környező országokhoz képest.

Az NGM által említett 2,6 százalékos nyers növekedési szám - amely szezonálisan és naptárhatással kiigazítva csak 1,8 százalékos volumen-bővülést tükröz - azonban éppen, hogy a tavalyi második negyedéves bázishoz mért adat, tehát ténylegesen nem az unión belül kimagasló teljesítményünket tükrözi. A minisztérium ezen adatot felcserélte a kevésbé impozáns 1 százalékos (kiigazított) GDP-növekedési adattal, amely 2016 előző negyedévét veszi alapul. Márpedig hazánk csak ilyen viszonyításban tudott az éllovasok közé kerülni.

Kelet-Európa még mindig gyorsabb

Az uniós statisztikai hivatal szerint2016 második negyedévében a 28 tagállam összesített GDP- növekedése 0,4 százalékot tett ki az első negyedévhez képest. A tavalyi második negyedévet bázisul véve azonban a gazdasági  erőteljesebb: 1,8 százalékos bővülést mutat a legutóbbi időszakban.

Az előző negyedévet alapul véve a román gazdaság volt uniós szinten a leggyorsabb: 1,5 százalékos volumennövekedéssel, míg a második helyen Magyarország áll (1 százalék), harmadik helyen pedig fej-fej mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia (0,9 százalék). Hozzájuk képest a legjelentősebb uniós gazdaságok némileg gyengébben teljesítettek: Nagy Britannia (0,6 százalék) és Németország (0,4 százalék) mögött a francia és az olasz gazdaság csak stagnálni tudott.

Intő jel a magyar kormánynak

A tavalyi második negyedévhez mérten azonban a kép másképpen fest. Románia ugyan 5,9 százalékos növekedéssel így nézve is az élen áll, azonban a többi régiós versenytárs - Szlovákia (3,7 százalék), Lengyelország (3,1 százalék), Bulgária (3 százalék), Csehország (2,6 százalék) - gyorsabb volt (vagy éppen nem lassult le olyan mértékben), mint Magyarország. A magyar gazdaság 1,8 százalékos bővülési üteménél, csak Észtország (0,5 százalék) és Lettország (0,8 százalék) volt lassabb az EU keleti felében.

Ezen a bázison, a nagyok közül a britek is felülmúltak minket (2,2 százalék), míg Németország 1,6 százalékos, Franciaország 1,4 százalékos, míg Olaszország 0,8  százalékos volumenbővülést tudott produkálni. A tagországok közül egyedül Görögország esett vissza (-0,9 százalék), míg a korábban az unió másik "beteg emberének" számító Spanyolországban, zsinórban 3 százalék feletti volt a GDP növekedés az elmúlt négy negyedév során.

Méretes zakók az EU-pénzek nélkül
A 2016-os második negyedévben a magyar GDP termelési oldalán az ipar hozzáadott értéke 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Ám az építőipar teljesítménye ismét brutálisan - ezúttal 24 százalékkal - zsugorodott. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 13 százalékkal növekedett. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,3 százalékkal nőtt.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 20 százalékkal visszaesett, ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább - jelentette a KSH.

HOZZÁSZÓLÁSOK