Padlón még a lakosság fizetőképessége, de enyhe javulás látszik

Minden régióban nőtt a fizetőképesség a gazdaság újranyitása után, a nyugat-magyarországiakat érinti a legérzékenyebben a recesszió. Nagyon betesz az autóipari kitettség a magyar gazdaságban, és a határok lezárása az ingázókat vitte földre - derül ki az Intrum és a GKI a harmadik negyedév lakosság pénzügyi helyzetét mérő regionális fizetőképességi indexéből (RIFI).
Szabó Dániel, 2020. november 19. csütörtök, 11:43
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Az elmúlt évben készült regionális indexek rámutatnak, hogy az ország különböző régióit eltérő mértékben érintette a koronavírus-járvány, és az azt követő gazdasági visszaesés. A tavaszi, első hullám alatt általános tendencia volt, hogy gazdaságilag legfejlettebb régiókban esett a legnagyobb mértékben a háztartások fizetőképessége: 2020 áprilisára Nyugat-Dunántúlon élők fizetőképességi indexe 46 százalékkal, a Közép-Magyarországon élőké 40 százalékkal, a közép-dunántúliaké 41 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest - írják az összesítésben.

A javulást az okozta, hogy a korlátozásokat részlegesen feloldották a második és harmadik negyedévben, így elmozdulás volt az áprilisi mélyponthoz képest, bár a tavalyi szintet még nem érte el a fizetőképességi mutató. Negyedéves összehasonlításban az index általában ott javult nagyobb mértékben, ahol tavasszal a legnagyobb volt a visszaesés. Közép-Magyarországon a második negyedévben 44,3 ponton állt a regionális fizetőképességi index, ez a harmadik negyedévben 18 százalékkal, 52,4 pontra emelkedett, ez negyedéves szinten a második legnagyobb növekedés volt az országban.

A harmadik negyedévben a közép-dunántúli régióban nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság fizetőképessége: itt a második hullám után 30,1 pontra zuhant a mutató, nyáron és kora ősszel azonban 40 százalékos növekedéssel 44,3 pontra állt vissza.

"A közép-dunántúli országrész elsősorban a belföldi turizmus fellendülésének köszönheti a nyári fellendülést. A negyedéves számok jól mutatják, mekkora a turizmus súlya a magyarok megélhetése szempontjából" - értékelte az adatokat Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója.


"A járvány miatt sokan a külföldi utazás helyett otthon maradtak, nagy részük úti célja a Balaton volt, elsősorban ez látszik a nyári, 40 százalékos emelkedésen. Természetesen a gazdaság újranyitása minden régióban kedvezett a gazdaságnak, például a Budapest körüli térségben is, ám a fővárosi turizmus bevételei elsősorban nem a magyar, hanem a külföldi látogatóktól származnak, akiknek száma idén nyáron visszaesett. Ez is szerepet játszik abban, hogy a budapesti és pest megyei háztartások pénzügyei nem emelkedtek olyan mértékben a turistaszezonban, mint a Balaton környékén" - mondta a szakértő.

A nyugati megyék rossz helyzete mögött több ok is van: a gazdaság újranyitásának a legkisebb hatása a dél-alföldi és nyugat-dunántúli megyékben volt, itt csak 11, illetve 13 százalékkal nőtt a fizetőképesség a harmadik negyedévben, ami mögött a régió jelentős autóipari kitettsége húzódik meg, hiszen a járvány nyomán sérült globális ellátási láncok miatt az autóipar eddig soha nem látott visszaesést produkált. A régiós fizetőképességet szintén rontotta az országok bezárkózása: az Ausztriába átjáró munkavállalók és az osztrák fogyasztókat kiszolgáló hazai cégek jövedelme jelentősen csökkent a járványügyi óvintézkedések miatt.

A gazdasági visszaesést eddig a legkevésbé a keleti országrészek (Dél- és Észak-Alföld, Észak-Magyarország) érezték meg. Ezekben a régiókban kisebb a koncentrációja a járvány által leginkább érintett gazdasági szektoroknak, így a nyári, 11-15 százalékos növekedés után már csak 5-8 százalékkal marad el a tavalyi értéktől. Ebből a szempontból valamelyest kivételt jelent a dél-alföldi régió, amely erőteljesen függ a járműipari termeléstől és más exportorientált beruházásoktól, azonban a kutatás-fejlesztés és innovációs szegmens eredményei új lendületet adhatnak a régiónak.

Az idei harmadik negyedév vége már egybeesett a koronavírus-járvány második hullámával is. Ennek hatására az időszak utolsó heteiben már ismét esett a fizetőképességi index a magyar régiókban, de már közel sem olyan mértékben, mint a tavaszi, első hullám alatt. Az Intrum és a GKI becslése szerint, a fizetőképességi mutatók alapján W-alakú kilábalásra számíthatunk a mostani recesszióból: a 2020-as év végén enyhe gazdasági visszaesés várható, és a 2019-es szintet 2022-re érheti el újra a magyar gazdaság.

Statisztikai adatok szerint javult a magyar háztartások anyagi helyzete is, ahogy arról a Napi.hu részletesen írt.

HOZZÁSZÓLÁSOK