Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A magyar kormány évek óta hangoztatja, hogy a jelenlegi 23 százalékról 30 százalékra szeretné növelni az iparosodottság arányát 2020-ig.

Ennek a célnak az elérése könnyűnek tűnhet az ipari termelés eddigi teljesítményét nézve. Bár az első negyedévben ebben is volt némi megtorpanás, a magyar ipar nem muzsikált rosszul az elmúlt években.

Ám ez közel sem elég, hiszen a termelés és a hozzáadott érték teljesen mást jelentenek. Lehet egy üzemnek hatalmas kibocsátása, ha közben összeszerelő-üzemként funkcionál és a felhasznált inputok összege felemészti a kibocsátási érték nagy részét. A KSH definíciója szerint ugyanis a kibocsátás az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával, míg a hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás (termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok értékének) különbsége. A hozzáadott érték alakulását tehát egyfelől a kibocsátás dinamikája, másfelől az egységnyi kibocsátásra jutó hozzáadott érték változása befolyásolja érdemben.

Mi az az iparosodottság?

A bruttó hazai termék a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a szolgáltatások és a termékadók egyenlegéből áll. Az iparosodottság az ipar folyó áron számolt hozzáadott értékének és a teljes GDP-nek a hányadosa.

Az elmúlt években részben ennek volt tulajdonítható, hogy az ipari termelés jelentős növekedése ellenére az iparosodottság emelkedése csak néhány tízed százalékpontos volt. A 2013-as összesített 21,96 százalék 2014-ben 22,57-re nőtt, de tavaly is csak 22,95 százalékot tudott elérni.

Forrás: KSH, Napi.hu

A másik ok természetesen az, hogy ha maga a GDP is emelkedik folyó áron, akkor az iparnak ennél nagyobb mértékű bővülést kell elérnie. A tavalyi év végéig ez összejött, az idei első negyedévben azonban csökkent az ipar folyó áron számolt hozzáadott értéke, még ha nem is sokkal. Az első negyedévben 0,7 százalékos volt a csökkenés éves bázison, miközben a GDP-é 2,2 százalékkal nőtt (piaci beszerzési áron nézve).

Ennek eredményeképpen az iparosodottság mértéke az első negyedévben 0,67 százalékponttal 23,45 százalékra csökkent. Negatív előjelű változásra utoljára 2013 második negyedévében volt példa.

Forrás: KSH, Napi.hu

Ez azt jelenti, hogy most már nem csak az iparosodottság mértékének csigalassúságú emelkedése miatt fájhat a kormány feje, hanem a csökkenés miatt is, vagyis érdemes átgondolni, hogy az állami vezetők milyen ígéreteket tesznek egy-egy üzem átadásakor.