Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
A magyar kormány évek óta hangoztatja, hogy a jelenlegi 23 százalékról 30 százalékra szeretné növelni az iparosodottság arányát 2020-ig.
Ennek a célnak az elérése könnyűnek tűnhet az ipari termelés eddigi teljesítményét nézve. Bár az első negyedévben ebben is volt némi megtorpanás, a magyar ipar nem muzsikált rosszul az elmúlt években.
Ám ez közel sem elég, hiszen a termelés és a hozzáadott érték teljesen mást jelentenek. Lehet egy üzemnek hatalmas kibocsátása, ha közben összeszerelő-üzemként funkcionál és a felhasznált inputok összege felemészti a kibocsátási érték nagy részét. A KSH definíciója szerint ugyanis a kibocsátás az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával, míg a hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás (termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok értékének) különbsége. A hozzáadott érték alakulását tehát egyfelől a kibocsátás dinamikája, másfelől az egységnyi kibocsátásra jutó hozzáadott érték változása befolyásolja érdemben.
Mi az az iparosodottság?
A bruttó hazai termék a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a szolgáltatások és a termékadók egyenlegéből áll. Az iparosodottság az ipar folyó áron számolt hozzáadott értékének és a teljes GDP-nek a hányadosa.Az elmúlt években részben ennek volt tulajdonítható, hogy az ipari termelés jelentős növekedése ellenére az iparosodottság emelkedése csak néhány tízed százalékpontos volt. A 2013-as összesített 21,96 százalék 2014-ben 22,57-re nőtt, de tavaly is csak 22,95 százalékot tudott elérni.
A másik ok természetesen az, hogy ha maga a GDP is emelkedik folyó áron, akkor az iparnak ennél nagyobb mértékű bővülést kell elérnie. A tavalyi év végéig ez összejött, az idei első negyedévben azonban csökkent az ipar folyó áron számolt hozzáadott értéke, még ha nem is sokkal. Az első negyedévben 0,7 százalékos volt a csökkenés éves bázison, miközben a GDP-é 2,2 százalékkal nőtt (piaci beszerzési áron nézve).
Ennek eredményeképpen az iparosodottság mértéke az első negyedévben 0,67 százalékponttal 23,45 százalékra csökkent. Negatív előjelű változásra utoljára 2013 második negyedévében volt példa.
Ez azt jelenti, hogy most már nem csak az iparosodottság mértékének csigalassúságú emelkedése miatt fájhat a kormány feje, hanem a csökkenés miatt is, vagyis érdemes átgondolni, hogy az állami vezetők milyen ígéreteket tesznek egy-egy üzem átadásakor.