Iparűzési adó: jól menő külföldi cégeket támogat a kormány az önkormányzatok pénzéből

A járvány miatt bajba került vállalkozások célzott támogatását biztosan nem valósítja meg a helyi iparűzési adó (hipa) felezése, hiszen a kedvezményezett körbe sok száz tőkeerős tulajdonossal rendelkező és/vagy komoly haszonnal működő külföldi kkv is bekerült. Egyebek közt nagy nemzetközi márkák kirendeltségei, sikeres pénzügyi-befektetési cégek, gyógyszerkereskedők, valamint állami megrendelésekkel elhalmozott szereplők is jól járnak az önkormányzatok és a helyi közösségek rovására. A nyertesek többsége magyar cég, de ezek jellemzően nem a válságágazatokban aktívak.
K. Kiss Gergely, 2021. január 7. csütörtök, 07:08
Fotó: Getty Images

A tavaly december 23-án éjszaka megjelent rendelet szerint 2021-ben a helyi adókról szóló törvényben foglalt 2 százalék helyett  minden esetben 1 százalék a hipa mértéke a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan. Ebbe a körbe azok a cégek tartoznak, amelyeknek a nettó árbevétele, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint és foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb.

Az adócsökkentés mentőöv és óriási segítséget jelent a kkv-k, valamint az egyéni vállalkozások számára, amelyek a legtöbb munkahelyet adják, és a legsérülékenyebbek a járvány idején - fogalmazott a bejelentés után Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a lépés ötletét fölvetette. Ezzel szemben viszont számos polgármester már egyes közszolgáltatások leállásáról beszél. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének becslése szerint idén 150 milliárdos kiesést okoz a helyhatóságoknak az iparűzési adó megfelezése, míg a veszteségek kompenzálása teljes egészében a kormány kegyétől függ majd.

A helyi adó csökkentése mintegy 800 ezer vállalkozás számára jelenthet segítséget. E támogatás azonban nem a járványhelyzet miatt kritikus helyzetbe került cégeken segít, hiszen rendkívül széles kört érint, egy olyan közteherre vonatkozik, amely árbevétel alapján számítódik és a vállalkozások esetében messze nem tartozik a legnagyobb kiadási tételek közé. Ezzel szemben a hipa mérséklése sok tekintetben alulról felfelé történő újraelosztást valósít meg, vagyis a közszolgáltatásoktól (óvodák, bölcsődék fenntartása, közösségi közlekedés stb.), így közvetetten az alacsonyabb jövedelműektől von el forrásokat, amelyeket a vagyonos rétegek felé oszt vissza.

Nagyon sok cég némileg rászorulhat erre a nem túl bőkezű könnyítésre, másfelől viszont a lépés illeszkedik a kormány eddigi támogatási politikájához is, amely a különféle adó-, és munkahelyteremtési támogatások után további kedvezményekhez juttatja a jól profitáló külföldi, illetve NER-közeli vállalatokat.

Vajon megéri az országnak pont őket támogatni?

Minden bizonnyal jól jöhet a hipa-kedvezmény az autóipar visszaesése miatt megtépázott Jaguar Land Rover Hungary Kft. számára, amelynek anyavállalatát még a brexit is fájdalmasan érinti. Ez a magyarországi kkv 2019-ben 3,73 milliárd forintnyi bevétel mellett "mindössze" 221 milliós adózott eredményt tudott felmutatni. A mozik bezárása kellemetlenül érintette a Walt Disney Magyarország Kft. anyacégét is. A magyar leány 1,12 milliárd forintos bevétellel és 25,3 milliós nyereséggel zárta a 2019-es üzleti évet és nagy kérdés, hogy meg tudja-e őrizni pozícióját.

A járvány miatt feltehetően kevesebb ékszert vesznek az emberek, így nem biztos, hogy a Swarovski Hungary Kiskereskedelmi Kft. képes lesz megfejelni 2019-es 1 milliárd forintnyi forgalmát és 72,3 milliós adózott eredményét. Jóval kevesebb ember jár bevásárlóközpontokba, ami pedig az Yves Rocher Hungary Kozmetikai Kft. eredményeit vetheti vissza: a cégnél 3,47 milliárd forint volt a bevétel és 119 millió a nyereség tavalyelőtt.

Ám egészen biztosan nem szorul rá az adókedvezményre a BENU Gyógyszertárakat működtető cég anyavállalata és vagyonkezelője, a német tulajdonú Phoenix Hungaria Holding Zrt., amely már a járvány által nem érintett 2019-es évben 821,4 millió forintos árbevétel mellett 14,1 milliárdos profitot tudott kimutatni. Nem teljesített ennyire jól, de hasonló cipőben jár a belga központú gyógyszerforgalmazó Omega Pharma Hungary Kft. is (3,75 milliárdnyi nettó árbevétel, 198,1 millió forint profit).

A higiéniás termékeket - egyebek közt fertőtlenítőket és toalettpapírt - forgalmazó amerikai hátterű Kimberley Clark Kereskedelmi Kft. 223,7 millió forint forgalom mellett 26,74 milliárdnyi adózott eredményt mutatott ki. A gigászi profit a horvát fióktelep vagyonának kezeléséből jött össze.

Az e-kereskedelem robbanása vélhetően segített a cseh gyökerű Alza.hu-n, hogy 2,26 milliárd forintos bevétele mellett elért 21,17 milliós nyereségét megnövelje.

A tőkepiacok 2020-as szárnyalásának köszönhetően pedig immár valószínűtlen, hogy épp a hipa-kedvezmény segíthet  feltornászni az Allianz Alapkezelő Zrt. 2019-es 1,56 milliárd forintnyi bevételét és 1 milliárdos nyereségét.

Tekintélyes tőkeerő mellett is elkél a segítség

Nem állnak lapunk rendelkezésére arra vonatkozó adatok, hogy a teljes iparűzési adóbevétel pontosan mekkora részét fizetik külföldi tulajdonú és/vagy jelentősen profitábilis kkv-k. A bonyolult képlet alapján számítódó, sávos és gyakran helyhatóságonként eltérő mértékű adó jellegéből fakadóan erre nagyon nehéz becsléseket adni - ebben a Magyar Önkormányzatok Szövetségénél sem tudtak segítséget nyújtani.

Az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel. Az adóalap leginkább a vállalati hozzáadott értékkel mutat párhuzamot, amelynek terén a hazánkban működő külföldi társaságok jobban teljesítenek, mint a rezidens cégek.

Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett: az Opten Kft. adatbázisából kiderül, hogy összesen 41358 darab kkv működött Magyarországon 2019-ben, amely 100 millió forint feletti árbevételt bonyolított. E körben 6204 volt a külföldi tulajdonú cégek száma. Együttvéve 7228 (ebből 1164 külföldi gyökerű) kkv-t volt, amely százmillió forint feletti adózott eredményt ért el a legutóbbi adatok szerint. 500 millió feletti nyereséget fialt 496 cég, e körön belül 102 volt a külföldi vállalkozások száma. Összesen 113 kkv-t találtunk, amely 1 milliárd feletti nyereséget bonyolított, közülük 29 darab amely külföldi kézben volt. (Az élvonalban pár holdingcég is található, amely néhány milliós bevételt produkál.) A listán található külföldi társaságok többsége német hátterű.

Ágazati bontás alapján kitűnik, hogy a masszívan profitábilis kis- és középvállalkozói körbe igen sok pénzügyi vállalkozás sorolható. Egyes vezető pénzintézetek - így többek közt az Erste, a Raiffeisen, a CIB, a Generali és a Budapest Bank befektetési alapkezelő leánycége - mellett az Equilor Alapkezelő Zrt.,  a Diófa Alapkezelő Zrt., az Accorde Alapkezelő Zrt. az OTP Életjáradék Zrt., a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Franklin Templeton Magyarország Kft. és az Optima Befektetési Zrt. tartozik a hosszú sorba, amely jól tükrözi, hogy a kkv-minősítés a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül a sarki hamburgerest jelöli.

Az Opten listáját böngészve az is látszik, hogy a kiugróan nyereséges kkv-k sorában felülreprezentáltak az ingatlankezelő, illetve építőipari cégek (ezek esetenként egy nagyobb cégcsoport kisebb egységeként, vagy vagyonkezelőjeként működnek). Közéjük tartozik például a Cordia International Zrt. (26,3 milliárdos profittal) a Docler Properties Kft. (majdnem 20 milliárdos nyereséggel), a HR GLL Roosevelt Kft. (19,42 milliárdos profit), a Bank Center No. 1. Beruházási és Fejlesztési Kft. (közel 15 milliárdos adózott eredmény, valamint a Biggeorge Property Zrt., és a Westendet üzemeltető Gránit-Pólus Facility Management Kft.

Jól jövedelmeznek, de nem számítanak nagyvállalatnak a közbeszerzéseken taroló külföldi tulajdonú építőipari társaságok egyes leánycégei, például a Colas Europe Magyarországi Fióktelepe, a Strabag BRVZ Kft., a Strabag Rail Kft., és a Strabag Szolnoki Aszfalt Kft. sem.

A nagyvállalatok szolgáltatóközpontjai (ssc), és az informatikai multicégek hazai leányai közül sok működtet 250 főnél kisebb irodát. E kis-és középvállalati körbe tartozik például az ALDI International IT Services Kft., a Volkswagen Group Services Kft. a FrieslandCampina Service Centre EMEA Kft., a Mondelez Europe Services GmbH Magyarországi Fióktelepe, valamint a Nokia Solutions and Networks TraffiCOM Kft., és a Dell Magyarország Kereskedelmi Kft.

Természetesen nem maradhatnak ki a sorból a német iparvállalatok sem. Saját ágazatukban piacvezető cégek, így a raktártechnikában aktív SSI Schaefer Systems International, a bolti berendezéseket forgalmazó Wanzl Magyaroszág Kft. és a motorfűrészeiről ismert Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. szintén részesülhetnek hipa-kedvezményben.

A fent kiragadott példák mellett szinte minden ágazat képviselteti magát a hosszú listán - jelezve, hogy mennyire volt átgondolt és célzott a kabinet "mentőcsomagja".

NER-cégek is kapnak adókönnyítést

Nem meglepő módon az 1 milliárd forintnál nyereségesebb kkv-k listáján találunk ismert kormányközeli vállalkozásokat is. A több mint 100 céget felölelő sorban helyezkedik el például a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez köthető a Mészáros Építőipari Holding Zrt. (10,25 milliárdos nyereség), Tiborcz Istvánhoz köthető a BDPST Zrt. (közel 5 milliárd forint adózott eredmény) valamint Szemerey Tamás Bélához - Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréhez - köthető BanKonzult Kft. (2,5 milliárdos profit).

HOZZÁSZÓLÁSOK